[Folklista] z , zs, dzs

2006. Ápr. 7., P, 19:28:10 CEST

Kedves Imre, sajnálom, hogy a kétértelmű szójátékot - jellenséges- rosszul
értelmeztem. Ezt az ellenséges szlávosított, gúnyos variációjának is
lehetett olvasni. Csodálkoztam is rajta, mert tényleg nem értettem.
Egyébként mi már találkoztunk a H6issassaa egy régesrégi bemutatóján, igaz,
akkor az a dolog még gyerekcipőben járt.

Baráti üdvözlettel:

Pomozi Péter

2006/4/7, keszthelyi at tilos.hu <keszthelyi at tilos.hu>:
>
> >Kedves Péter!
> Bocsánatot kérek, ha kicsi tréfám így szíven ütött, szándékom ellenére.
> Csupáncsak gonosz korrektori hajlamom működött itt, amúgy bölcs és
> szívemnek kedves soraid közt a "jelenség" szót két l-lel (el)írva
> olvasván. Még csak azt sem képzelem, hogy ne ismernéd a helyesírást -
> szójáték ez csupán, ami ily komoly témák közepette mentségre nem
> számíthat. Ezért hát mea culpa, és hamu ostoba, tekintélytiszteletlen
> fejemre.
> Feltétlen híved és szövegeidnek kéretlen gondozója: Keszthelyi Imre
> P.S.: Azért ez a reagálás jel(l)enség értékű ám!
>
> ***************************************************************************
>
> °°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
> Kedves Péter!
> >
> > Sokszor találkoztam már azzal a véleménnyel, hogy mi, palócok egy
> > valamiféle "tótos akcentussal" beszéljük a magyar nyelvet, és ez nálunk
> > ettől olyan, amilyen. Nem tudom, mitől lenne valami szlovákos a palócok
> > tájnyelvében, hiszen:
> >
> > 1. az említett idiómák szlovákos kiejtése (azaz, ahogyan az adott szót
> egy
> > szlovák anyanyelvű magyarul ejtené) eltér a palócok tájnyelvi
> > gyakorlatától, pl. bizonyos, hogy a magyar 'ö' hang a szlovákban 'ë'
> > alakot ölt, így a 'kökény' nem 'kikíny', hanem 'këkíny' lenne
> > 2. ezen sajátságok (illabialitás, a-á fonémaváltás, diftongus, ízés,
> stb.)
> > előfordulását attól függetlenül dokumentálhatjuk, hogy mely kistáj hol
> > érintkezik az összefüggő szláv nyelvterülettel, azaz nekem túl
> szimplának
> > tűnik kijelenteni, hogy az olyan szlovákos, sőt, nevezett jelenségek
> > többsége a palóc tájnyelvi dialektusterületen kívül, meglehetősen széles
> > körben ismert
> > 3. a néprajzi adalékok tanúsága szerint az északi nyelvhatárnak pont a
> > középső része az, ahol látványosan gyengék az interetnikus kapcsolatok
> > magyarok és szlovákok között (legalábbis a magyar-szlovák nyelvhatár két
> > széléhez képest)
> >
> > Kiváncsian várom válaszodat
> >
> > Agócs Gergely
> >   ----- Original Message -----
> >   From: peter pomozi
> >   To: lista at list.folkradio.hu
> >   Sent: Wednesday, April 05, 2006 8:45 PM
> >   Subject: Re: [Folklista] z , zs, dzs
> >
> >
> >   Latiatuc feleym, mic wogmuc... Ez a mappa 8 levelet tartalmaz, bocs,
> > hetet, mert néhány kedves adalék csak az én címemre jött Székelyföldről,
> > meg persze más is kaphatott rá csak személyes reflexiókat. Kérdem én,
> > melyik ellenséges a hét listalevélből levélből vajh, és kivel vagy mivel
> > szemben???
> >
> >   Irtó kiváncsi vagyok,
> >   PP
> >
> >   PS Én ilyen levelet elvből nem küldenék a listára, és bocsánat érte
> > minden gyanútlan olvasótól, de ha már Keszthelyi Imre feltette ezt a
> > kérdést a listára, nekem is ugyanoda kell kiváncsi kérdőjelem
> > biggyesztenem.
> >
> >
> >   2006/4/5, keszthelyi at tilos.hu <keszthelyi at tilos.hu>:
> >     >°Kedüs feleym!
> >     Ezek most baráti, vagy jellenséges írások?
> >     Az 'ünnep' (üdnep) szóról: nyelvtörténeti tanulmányaim
> szerint('70-es
> >     évek) az ómagyar 'id nap' (szent nap) formából ered.
> >     K.I.
> >
> ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
> >     Kedves Gergely,
> >     >
> >     > a palócok eredetére a XIX: sz. óta már annyi külön elmélet volt,
> de
> > nekem
> >     > megmaradnak a számomra egyik legkedvesebb magyar nyelvjárás
> > magyarjainak,
> >     > minden nyelvváltás (nyelvcsere) nélkül. Egyébként is, a
> > nyelvtörténetről
> >     > nem
> >     > lenne jó hastáncház-vitát nyitni. A magyar nem attól jó magyar,
> hogy
> >     > nyelvileg több a török benne mint a finnugor. Attól jó, ha jó, és
> > ebből a
> >     > szempontból indifferensek a nyelvtörténeti tények. Amelyek szerint
> > viszont
> >     > a
> >     > magyar egy törökös finnugor nyelv. Eredetében finnugor, de
> > lexikájában,
> >     > sőt
> >     > alaktanában és mondattanában is sok a törökségi vonás.
> Tipológiailag
> > a
> >     > finnugor és a török nyelvek egyébként is igen hasonlóak, ez adta
> az
> > alapot
> >     > az egészen tág urál-altáji nyelvhasonlításhoz. Bloomingtonban
> > (Indiana
> >     > állam) az egyetemi tanszék neve is Uralic and Altaic Languages.
> > Ennek a
> >     > dolognak csak egy gyengéje van: ha a történeti összehasonlító,
> tehát
> >     > tudományos módszertan mentén haladunk, akkor az urál-altaji
> > rekonstrukció
> >     > időben oly távoli múltba esik, hogy azt tudományosan sem
> > egyértelműen
> >     > megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.
> >     > A nevek problémájába nem emnnék bele, egyes nyelvfejtéseid
> nyugodtan
> >     > helyesek lehetnek.
> >     >
> >     > Visszatérve mai anyanyelvünkhöz: a palóc nyelvterület igen nagy,
> sok
> >     > alnyelvjárása van, ezért vannak eltérő nyelvi izoglosszák is, pl.
> a
> >     > delabializálódás mértéke is erősen különböző, ezekre példa a
> kikíny,
> > bikk
> >     > példád. Ezek egyértelműen szláv hatással (szlovák magyarázhatok)
> vö.
> > a
> >     > szlovákkal nem érintkező, palóccal szomszédos magyar
> nyelvjárásokban
> > már
> >     > labiális (kökény, kökíny, bükk stb.) az ejtés. Egyébként az
> > ipoly-menti
> >     > palócban, jelesül Ipolypásztón és környékén egyetlen rokonom sem
> >     > delabializált ezekben a helyzetekben, még drága jó Örzse néném se,
> > aki a
> >     > CSERESNYÉT hozta nekem szép kötényében, mikor még kissrác voltam.
> >     >
> >     >
> >     > Baráti üdvözlettel:
> >     >
> >     > Pomozi Péter
> >     >
> >     >
> >     > 2006/4/4, Agócs Gergely <agocs.gergely at hagyomanyokhaza.hu>:
> >     >>
> >     >>  Kedves nyelvbúvár feleim!
> >     >>
> >     >> Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi Comenius egyetem, magyar tanszék)
> >     >> elmélete
> >     >> szerint a palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még sok más
> apróbb
> > jel
> >     >> is
> >     >> egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a
> sajátosságokban
> > a
> >     >> kabarok
> >     >> ótörök nyelvének emlékeit láthatjuk. Néhány példa a saját
> családom
> >     >> köréből
> >     >> (Fülek környéke, v. Nógrád vm.):
> >     >>
> >     >> kökény = "kikíny"
> >     >> kelés = "kilís"
> >     >> bükk = "bikk"
> >     >> enyém, tiéd, övé = "enyém, ettéd, ezövé"
> >     >> miénk, tiétek, övék = "emmink, ettétek, ezövék"
> >     >>
> >     >> Nem állítom ezzel, hogy az íző nyelvjárás, vagy egyes
> archaizmusok
> >     >> mind visszavezethetők lennének valamilyen ótörök nyelvemlékre,
> csak
> >     >> nekem
> >     >> most ezek jutottak eszembe.
> >     >>
> >     >> Szerintem némely helynév, földrajzi név és családnév is
> > elgondolkodtató,
> >     >> mint pl.:
> >     >>
> >     >> Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai kipcsak 'gümür' =
> szén),
> >     >> Bolgárom ('malqarum' = balkárok által lakott), Galsa ('kalcsa' =
> > kis
> >     >> vár,
> >     >> erőd), Sátoros, Bolyk, Osgyán, stb.
> >     >>
> >     >> Karancs, Ragács (ez persze, ha akarom, lehet roháč = szarvas is,
> > bár ez
> >     >> egy hegy), Kalajvölgy, Sátorhegy, stb.
> >     >>
> >     >> Demecs, Mács, Karacs, Szoó (eredetileg diftongussal "Szou", ami
> >     >> szerintem
> >     >> a 'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal Agoucs,
> első
> >     >> írásos
> >     >> alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér sas, v. fehér
> sólyom
> >     >> jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt családnévként is
> > máig
> >     >> előfordul az Akócs, ill. Akucs változata is), Madács (ill.
> Madách),
> > stb.
> >     >>
> >     >> További jó bogarászást!
> >     >>
> >     >> Agócs Gergely
> >     >>
> >     >>  ----- Original Message -----
> >     >> *From:* peter pomozi <peterpomozi at gmail.com>
> >     >> *To:* lista at list.folkradio.hu
> >     >> *Sent:* Tuesday, April 04, 2006 12:38 PM
> >     >> *Subject:* Re: [Folklista] z , zs, dzs
> >     >>
> >     >>
> >     >> A cseresnyében igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő
> > szlovák és
> >     >> lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok
> történetileg
> >     >> hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt zs-zés, ami
> > eddig
> >     >> mintha
> >     >> nem került volna szóba. Egyébként bizonyos hangtani jellenségek,
> > hogy x
> >     >> hangkapcsolat pontosan hogy realizálódik egy adott
> nyelvterületen,
> > nem
> >     >> igényel feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai
> >     >> lehetőségek,
> >     >> melyek egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott
> nyelvterületen,
> > pl.
> >     >> a
> >     >> magyar jön~gyün, jer~gyere párok j~gy-je egyszerű fonológiai
> > alternációs
> >     >> lehetőség is lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a
> >     >> magyarázata. A
> >     >> múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két példa
> > közt az
> >     >> a
> >     >> különbség, hogy a palóc gyió esetében szlovák hatásra
> pozicionális
> >     >> (pozíciófüggő, konkrétan palatái si előtti) lágyulásról van szó,
> > vö, pl.
> >     >> palóc infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a
> > magyarság
> >     >> Magna
> >     >> Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak ESETLEG.
> Ezt
> > a
> >     >> nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a finnugor nyelvek közül
> ez
> > a
> >     >> jelenség nem világosan másodlagos orosz hatásra csak a tatárral
> >     >> érintkező
> >     >> udmurt és mari nyelvjárásokban van meg.  Azaz elképzelhető hogy
> >     >> legkésőbb a
> >     >> KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai nyelvi area
> >     >> jelenségéről
> >     >> van szó, melyet az ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből
> > kiderül,
> >     >> hogy
> >     >> egy hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet egyszerű
> >     >> fonológiai
> >     >> alternatívák megvalósulása is a jelenben. A zs-vel nem biztos,
> hogy
> > az
> >     >> ősmagyarig lehet ásni.
> >     >>
> >     >> Üdvözlettel:
> >     >>
> >     >> Pomozi Péter
> >     >>
> >     >>
> >     >>
> >     >>
> >     >> 2006/4/4, Nagy Gábor < hogyakutyam at freemail.hu>:
> >     >> >
> >     >> > Keves Nyelvművelő Barátaim!
> >     >> > Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát csizsmának, a a cseresznyét
> >     >> > cseresnyének, a tarisznyát meg tarisnyának mondják. nekem ez
> >     >> > szlávosan hangzik. A küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.
> >     >> > Nekem is van egy kérdésem:
> >     >> > Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez utalhat a szó
> >     >> > eredetére?
> >     >> > Üdv:
> >     >> > Gábrusz
> >     >> >
> >     >> > Pávai István < pavai at chello.hu> írta:
> >     >> >
> >     >> > > Sőt a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi nincs?)
> >     >> > > Pávai István
> >     >> > >
> >     >> > > -----Eredeti üzenet-----
> >     >> > > Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu
> >     >> > > [mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Farkas
> > Endre
> >     >> > > Küldve: 2006. március 29. 12:30
> >     >> > > Címzett: lista at list.folkradio.hu
> >     >> > > Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs
> >     >> > >
> >     >> > > Sziasztok!
> >     >> > >
> >     >> > > Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára.
> >     >> > >
> >     >> > > Pávai István kérdésére én is kíváncsian várom a választ a
> tőlem
> >     >> > okosabbaktól
> >     >> > > (a moldvai "dzsermek", "Adzsud"...kapcsán).
> >     >> > >
> >     >> > > Friss tapasztalatom pl., hogy a "Küzdelem", "küzdés"
> >     >> > > helyett "küzsdelem", "küzsdés" teljesen tudatosan hangzik el
> > (tehát
> >     >> > nem
> >     >> > > tévesztésből). Ez Tázló-menti tapasztalat, kíváncsi vagyok a
> >     >> > magyarázatára,
> >     >> > > illetve a jelenség elterjedésére.
> >     >> > >
> >     >> > > Üdv Bákóból!
> >     >> > >
> >     >> > > endre
> >     >> > >
> >     >> > > ---------------------------------
> >     >> > > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1
> százalékával!
> >     >> > > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >     >> > >
> >     >> >
> >     >> >
> >     >> > ---------------------------------
> >     >> > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >     >> > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >     >> >
> >     >>
> >     >>  ------------------------------
> >     >>
> >     >> ---------------------------------
> >     >>
> >     >> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >     >> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >     >>
> >     >>
> >     >> ---------------------------------
> >     >> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >     >> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >     >>
> >     >>
> >     >>
> >     > ---------------------------------
> >     > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >     > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >     >
> >
> >
> >     ---------------------------------
> >     Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >     http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> ------------------------------------------------------------------------------
> >
> >
> >   ---------------------------------
> >   Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >   http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> > ---------------------------------
> > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >
>
>
>
>
> ---------------------------------
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060407/9b1003fd/attachment-0018.htm>