[Folklista] z , zs, dzs

[peter pomozi]

Latiatuc feleym, mic wogmuc... Ez a mappa 8 levelet tartalmaz, bocs, hetet,
mert néhány kedves adalék csak az én címemre jött Székelyföldről, meg persze
más is kaphatott rá csak személyes reflexiókat. Kérdem én, melyik ellenséges
a hét listalevélből levélből vajh, és kivel vagy mivel szemben???

Irtó kiváncsi vagyok,
PP

PS Én ilyen levelet elvből nem küldenék a listára, és bocsánat érte minden
gyanútlan olvasótól, de ha már Keszthelyi Imre feltette ezt a kérdést a
listára, nekem is ugyanoda kell kiváncsi kérdőjelem biggyesztenem.


2006/4/5, keszthelyi at tilos.hu <keszthelyi at tilos.hu>:
>
> >°Kedüs feleym!
> Ezek most baráti, vagy jellenséges írások?
> Az 'ünnep' (üdnep) szóról: nyelvtörténeti tanulmányaim szerint('70-es
> évek) az ómagyar 'id nap' (szent nap) formából ered.
> K.I.
>
> ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
> Kedves Gergely,
> >
> > a palócok eredetére a XIX: sz. óta már annyi külön elmélet volt, de
> nekem
> > megmaradnak a számomra egyik legkedvesebb magyar nyelvjárás
> magyarjainak,
> > minden nyelvváltás (nyelvcsere) nélkül. Egyébként is, a nyelvtörténetről
> > nem
> > lenne jó hastáncház-vitát nyitni. A magyar nem attól jó magyar, hogy
> > nyelvileg több a török benne mint a finnugor. Attól jó, ha jó, és ebből
> a
> > szempontból indifferensek a nyelvtörténeti tények. Amelyek szerint
> viszont
> > a
> > magyar egy törökös finnugor nyelv. Eredetében finnugor, de lexikájában,
> > sőt
> > alaktanában és mondattanában is sok a törökségi vonás. Tipológiailag a
> > finnugor és a török nyelvek egyébként is igen hasonlóak, ez adta az
> alapot
> > az egészen tág urál-altáji nyelvhasonlításhoz. Bloomingtonban (Indiana
> > állam) az egyetemi tanszék neve is Uralic and Altaic Languages. Ennek a
> > dolognak csak egy gyengéje van: ha a történeti összehasonlító, tehát
> > tudományos módszertan mentén haladunk, akkor az urál-altaji
> rekonstrukció
> > időben oly távoli múltba esik, hogy azt tudományosan sem egyértelműen
> > megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.
> > A nevek problémájába nem emnnék bele, egyes nyelvfejtéseid nyugodtan
> > helyesek lehetnek.
> >
> > Visszatérve mai anyanyelvünkhöz: a palóc nyelvterület igen nagy, sok
> > alnyelvjárása van, ezért vannak eltérő nyelvi izoglosszák is, pl. a
> > delabializálódás mértéke is erősen különböző, ezekre példa a kikíny,
> bikk
> > példád. Ezek egyértelműen szláv hatással (szlovák magyarázhatok) vö. a
> > szlovákkal nem érintkező, palóccal szomszédos magyar nyelvjárásokban már
> > labiális (kökény, kökíny, bükk stb.) az ejtés. Egyébként az ipoly-menti
> > palócban, jelesül Ipolypásztón és környékén egyetlen rokonom sem
> > delabializált ezekben a helyzetekben, még drága jó Örzse néném se, aki a
> > CSERESNYÉT hozta nekem szép kötényében, mikor még kissrác voltam.
> >
> >
> > Baráti üdvözlettel:
> >
> > Pomozi Péter
> >
> >
> > 2006/4/4, Agócs Gergely <agocs.gergely at hagyomanyokhaza.hu>:
> >>
> >>  Kedves nyelvbúvár feleim!
> >>
> >> Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi Comenius egyetem, magyar tanszék)
> >> elmélete
> >> szerint a palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még sok más apróbb jel
> >> is
> >> egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a sajátosságokban a
> >> kabarok
> >> ótörök nyelvének emlékeit láthatjuk. Néhány példa a saját családom
> >> köréből
> >> (Fülek környéke, v. Nógrád vm.):
> >>
> >> kökény = "kikíny"
> >> kelés = "kilís"
> >> bükk = "bikk"
> >> enyém, tiéd, övé = "enyém, ettéd, ezövé"
> >> miénk, tiétek, övék = "emmink, ettétek, ezövék"
> >>
> >> Nem állítom ezzel, hogy az íző nyelvjárás, vagy egyes archaizmusok
> >> mind visszavezethetők lennének valamilyen ótörök nyelvemlékre, csak
> >> nekem
> >> most ezek jutottak eszembe.
> >>
> >> Szerintem némely helynév, földrajzi név és családnév is
> elgondolkodtató,
> >> mint pl.:
> >>
> >> Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai kipcsak 'gümür' = szén),
> >> Bolgárom ('malqarum' = balkárok által lakott), Galsa ('kalcsa' = kis
> >> vár,
> >> erőd), Sátoros, Bolyk, Osgyán, stb.
> >>
> >> Karancs, Ragács (ez persze, ha akarom, lehet roháč = szarvas is, bár ez
> >> egy hegy), Kalajvölgy, Sátorhegy, stb.
> >>
> >> Demecs, Mács, Karacs, Szoó (eredetileg diftongussal "Szou", ami
> >> szerintem
> >> a 'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal Agoucs, első
> >> írásos
> >> alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér sas, v. fehér sólyom
> >> jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt családnévként is máig
> >> előfordul az Akócs, ill. Akucs változata is), Madács (ill. Madách),
> stb.
> >>
> >> További jó bogarászást!
> >>
> >> Agócs Gergely
> >>
> >>  ----- Original Message -----
> >> *From:* peter pomozi <peterpomozi at gmail.com>
> >> *To:* lista at list.folkradio.hu
> >> *Sent:* Tuesday, April 04, 2006 12:38 PM
> >> *Subject:* Re: [Folklista] z , zs, dzs
> >>
> >>
> >> A cseresnyében igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő szlovák és
> >> lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok történetileg
> >> hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt zs-zés, ami eddig
> >> mintha
> >> nem került volna szóba. Egyébként bizonyos hangtani jellenségek, hogy x
> >> hangkapcsolat pontosan hogy realizálódik egy adott nyelvterületen, nem
> >> igényel feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai
> >> lehetőségek,
> >> melyek egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott nyelvterületen, pl.
> >> a
> >> magyar jön~gyün, jer~gyere párok j~gy-je egyszerű fonológiai
> alternációs
> >> lehetőség is lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a
> >> magyarázata. A
> >> múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két példa közt
> az
> >> a
> >> különbség, hogy a palóc gyió esetében szlovák hatásra pozicionális
> >> (pozíciófüggő, konkrétan palatái si előtti) lágyulásról van szó, vö,
> pl.
> >> palóc infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a magyarság
> >> Magna
> >> Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak ESETLEG. Ezt a
> >> nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a finnugor nyelvek közül ez a
> >> jelenség nem világosan másodlagos orosz hatásra csak a tatárral
> >> érintkező
> >> udmurt és mari nyelvjárásokban van meg.  Azaz elképzelhető hogy
> >> legkésőbb a
> >> KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai nyelvi area
> >> jelenségéről
> >> van szó, melyet az ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből kiderül,
> >> hogy
> >> egy hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet egyszerű
> >> fonológiai
> >> alternatívák megvalósulása is a jelenben. A zs-vel nem biztos, hogy az
> >> ősmagyarig lehet ásni.
> >>
> >> Üdvözlettel:
> >>
> >> Pomozi Péter
> >>
> >>
> >>
> >>
> >> 2006/4/4, Nagy Gábor <hogyakutyam at freemail.hu>:
> >> >
> >> > Keves Nyelvművelő Barátaim!
> >> > Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát csizsmának, a a cseresznyét
> >> > cseresnyének, a tarisznyát meg tarisnyának mondják. nekem ez
> >> > szlávosan hangzik. A küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.
> >> > Nekem is van egy kérdésem:
> >> > Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez utalhat a szó
> >> > eredetére?
> >> > Üdv:
> >> > Gábrusz
> >> >
> >> > Pávai István < pavai at chello.hu> írta:
> >> >
> >> > > Sőt a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi nincs?)
> >> > > Pávai István
> >> > >
> >> > > -----Eredeti üzenet-----
> >> > > Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu
> >> > > [mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Farkas Endre
> >> > > Küldve: 2006. március 29. 12:30
> >> > > Címzett: lista at list.folkradio.hu
> >> > > Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs
> >> > >
> >> > > Sziasztok!
> >> > >
> >> > > Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára.
> >> > >
> >> > > Pávai István kérdésére én is kíváncsian várom a választ a tőlem
> >> > okosabbaktól
> >> > > (a moldvai "dzsermek", "Adzsud"...kapcsán).
> >> > >
> >> > > Friss tapasztalatom pl., hogy a "Küzdelem", "küzdés"
> >> > > helyett "küzsdelem", "küzsdés" teljesen tudatosan hangzik el (tehát
> >> > nem
> >> > > tévesztésből). Ez Tázló-menti tapasztalat, kíváncsi vagyok a
> >> > magyarázatára,
> >> > > illetve a jelenség elterjedésére.
> >> > >
> >> > > Üdv Bákóból!
> >> > >
> >> > > endre
> >> > >
> >> > > ---------------------------------
> >> > > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >> > > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >> > >
> >> >
> >> >
> >> > ---------------------------------
> >> > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >> > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >> >
> >>
> >>  ------------------------------
> >>
> >> ---------------------------------
> >>
> >> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >>
> >>
> >> ---------------------------------
> >> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> >> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >>
> >>
> >>
> > ---------------------------------
> > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >
>
>
> ---------------------------------
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060405/236e012d/attachment-0018.htm>