[Folklista] z , zs, dzs

2006. Ápr. 5., Sze, 16:55:10 CEST

>°Kedüs feleym!
  Ezek most baráti, vagy jellenséges írások?
  Az 'ünnep' (üdnep) szóról: nyelvtörténeti tanulmányaim szerint('70-es
évek) az ómagyar 'id nap' (szent nap) formából ered.
  K.I.
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
  Kedves Gergely,
>
> a palócok eredetére a XIX: sz. óta már annyi külön elmélet volt, de nekem
> megmaradnak a számomra egyik legkedvesebb magyar nyelvjárás magyarjainak,
> minden nyelvváltás (nyelvcsere) nélkül. Egyébként is, a nyelvtörténetről
> nem
> lenne jó hastáncház-vitát nyitni. A magyar nem attól jó magyar, hogy
> nyelvileg több a török benne mint a finnugor. Attól jó, ha jó, és ebből a
> szempontból indifferensek a nyelvtörténeti tények. Amelyek szerint viszont
> a
> magyar egy törökös finnugor nyelv. Eredetében finnugor, de lexikájában,
> sőt
> alaktanában és mondattanában is sok a törökségi vonás. Tipológiailag a
> finnugor és a török nyelvek egyébként is igen hasonlóak, ez adta az alapot
> az egészen tág urál-altáji nyelvhasonlításhoz. Bloomingtonban (Indiana
> állam) az egyetemi tanszék neve is Uralic and Altaic Languages. Ennek a
> dolognak csak egy gyengéje van: ha a történeti összehasonlító, tehát
> tudományos módszertan mentén haladunk, akkor az urál-altaji rekonstrukció
> időben oly távoli múltba esik, hogy azt tudományosan sem egyértelműen
> megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.
> A nevek problémájába nem emnnék bele, egyes nyelvfejtéseid nyugodtan
> helyesek lehetnek.
>
> Visszatérve mai anyanyelvünkhöz: a palóc nyelvterület igen nagy, sok
> alnyelvjárása van, ezért vannak eltérő nyelvi izoglosszák is, pl. a
> delabializálódás mértéke is erősen különböző, ezekre példa a kikíny, bikk
> példád. Ezek egyértelműen szláv hatással (szlovák magyarázhatok) vö. a
> szlovákkal nem érintkező, palóccal szomszédos magyar nyelvjárásokban már
> labiális (kökény, kökíny, bükk stb.) az ejtés. Egyébként az ipoly-menti
> palócban, jelesül Ipolypásztón és környékén egyetlen rokonom sem
> delabializált ezekben a helyzetekben, még drága jó Örzse néném se, aki a
> CSERESNYÉT hozta nekem szép kötényében, mikor még kissrác voltam.
>
>
> Baráti üdvözlettel:
>
> Pomozi Péter
>
>
> 2006/4/4, Agócs Gergely <agocs.gergely at hagyomanyokhaza.hu>:
>>
>>  Kedves nyelvbúvár feleim!
>>
>> Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi Comenius egyetem, magyar tanszék)
>> elmélete
>> szerint a palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még sok más apróbb jel
>> is
>> egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a sajátosságokban a
>> kabarok
>> ótörök nyelvének emlékeit láthatjuk. Néhány példa a saját családom
>> köréből
>> (Fülek környéke, v. Nógrád vm.):
>>
>> kökény = "kikíny"
>> kelés = "kilís"
>> bükk = "bikk"
>> enyém, tiéd, övé = "enyém, ettéd, ezövé"
>> miénk, tiétek, övék = "emmink, ettétek, ezövék"
>>
>> Nem állítom ezzel, hogy az íző nyelvjárás, vagy egyes archaizmusok
>> mind visszavezethetők lennének valamilyen ótörök nyelvemlékre, csak
>> nekem
>> most ezek jutottak eszembe.
>>
>> Szerintem némely helynév, földrajzi név és családnév is elgondolkodtató,
>> mint pl.:
>>
>> Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai kipcsak 'gümür' = szén),
>> Bolgárom ('malqarum' = balkárok által lakott), Galsa ('kalcsa' = kis
>> vár,
>> erőd), Sátoros, Bolyk, Osgyán, stb.
>>
>> Karancs, Ragács (ez persze, ha akarom, lehet roháč = szarvas is, bár ez
>> egy hegy), Kalajvölgy, Sátorhegy, stb.
>>
>> Demecs, Mács, Karacs, Szoó (eredetileg diftongussal "Szou", ami
>> szerintem
>> a 'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal Agoucs, első
>> írásos
>> alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér sas, v. fehér sólyom
>> jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt családnévként is máig
>> előfordul az Akócs, ill. Akucs változata is), Madács (ill. Madách), stb.
>>
>> További jó bogarászást!
>>
>> Agócs Gergely
>>
>>  ----- Original Message -----
>> *From:* peter pomozi <peterpomozi at gmail.com>
>> *To:* lista at list.folkradio.hu
>> *Sent:* Tuesday, April 04, 2006 12:38 PM
>> *Subject:* Re: [Folklista] z , zs, dzs
>>
>>
>> A cseresnyében igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő szlovák és
>> lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok történetileg
>> hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt zs-zés, ami eddig
>> mintha
>> nem került volna szóba. Egyébként bizonyos hangtani jellenségek, hogy x
>> hangkapcsolat pontosan hogy realizálódik egy adott nyelvterületen, nem
>> igényel feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai
>> lehetőségek,
>> melyek egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott nyelvterületen, pl.
>> a
>> magyar jön~gyün, jer~gyere párok j~gy-je egyszerű fonológiai alternációs
>> lehetőség is lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a
>> magyarázata. A
>> múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két példa közt az
>> a
>> különbség, hogy a palóc gyió esetében szlovák hatásra pozicionális
>> (pozíciófüggő, konkrétan palatái si előtti) lágyulásról van szó, vö, pl.
>> palóc infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a magyarság
>> Magna
>> Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak ESETLEG. Ezt a
>> nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a finnugor nyelvek közül ez a
>> jelenség nem világosan másodlagos orosz hatásra csak a tatárral
>> érintkező
>> udmurt és mari nyelvjárásokban van meg.  Azaz elképzelhető hogy
>> legkésőbb a
>> KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai nyelvi area
>> jelenségéről
>> van szó, melyet az ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből kiderül,
>> hogy
>> egy hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet egyszerű
>> fonológiai
>> alternatívák megvalósulása is a jelenben. A zs-vel nem biztos, hogy az
>> ősmagyarig lehet ásni.
>>
>> Üdvözlettel:
>>
>> Pomozi Péter
>>
>>
>>
>>
>> 2006/4/4, Nagy Gábor <hogyakutyam at freemail.hu>:
>> >
>> > Keves Nyelvművelő Barátaim!
>> > Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát csizsmának, a a cseresznyét
>> > cseresnyének, a tarisznyát meg tarisnyának mondják. nekem ez
>> > szlávosan hangzik. A küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.
>> > Nekem is van egy kérdésem:
>> > Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez utalhat a szó
>> > eredetére?
>> > Üdv:
>> > Gábrusz
>> >
>> > Pávai István < pavai at chello.hu> írta:
>> >
>> > > Sőt a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi nincs?)
>> > > Pávai István
>> > >
>> > > -----Eredeti üzenet-----
>> > > Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu
>> > > [mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Farkas Endre
>> > > Küldve: 2006. március 29. 12:30
>> > > Címzett: lista at list.folkradio.hu
>> > > Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs
>> > >
>> > > Sziasztok!
>> > >
>> > > Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára.
>> > >
>> > > Pávai István kérdésére én is kíváncsian várom a választ a tőlem
>> > okosabbaktól
>> > > (a moldvai "dzsermek", "Adzsud"...kapcsán).
>> > >
>> > > Friss tapasztalatom pl., hogy a "Küzdelem", "küzdés"
>> > > helyett "küzsdelem", "küzsdés" teljesen tudatosan hangzik el (tehát
>> > nem
>> > > tévesztésből). Ez Tázló-menti tapasztalat, kíváncsi vagyok a
>> > magyarázatára,
>> > > illetve a jelenség elterjedésére.
>> > >
>> > > Üdv Bákóból!
>> > >
>> > > endre
>> > >
>> > > ---------------------------------
>> > > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
>> > > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>> > >
>> >
>> >
>> > ---------------------------------
>> > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
>> > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>> >
>>
>>  ------------------------------
>>
>> ---------------------------------
>>
>> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
>> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>>
>>
>> ---------------------------------
>> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
>> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>>
>>
>>
> ---------------------------------
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>