Setétpatak...? :) 2. rész [Re: [Folklista] Sötétpatak]

2003. Dec. 4., Cs, 15:28:24 CET

P.I. >>Írásodból úgy tűnik sajnálod, hogy nincs nyelvművelés a magyar felsőoktatásban. Miért kellene nyelvművelés, ha a tájnyelvekkel úgyis minden megoldható. Vagy mégsem oldható minden meg? :)<<

Nem is arra vonatkozott a kijelentésem, hogy nyelvművelés maga, mint tevékenység nincs a felsőoktatásban, hanem hogy az alkalmazott nyelvészeti tanulmányokon belül külön nincs oktatva annak egyik ága, a nyelvművelés, nem fordítanak rá elég figyelmet, vagyis magáról a nyelvművelésről, mint tudományágról nem tanulnak a hallgatók. 

Az a tendencia, hogy a tájnyelvi jellegzetességek egyre inkább regionális köznyelvi jellegzetességekké tompulnak, puhulnak, finomulnak. Illetve azt is elmondhatjuk, hogy a nyelvjárások szerepét (a hagyományos paraszti életforma megszűnésével) fokozatosan a regionális köznyelvek veszik át; tehát az emberek többsége (a főiskolai / egyetemi hallgató meg pláne) nem használja már a hagyományos értelembe vett tiszta nyelvjárásokat, tehát a kérdésedre válaszolva a tájnyelvekkel (már) egyáltalán nem oldható meg minden. 
[Nem értem pontosan, mire gondolsz, talán arra, hogy a "nyelvművelést", nyelvújítást kiki a maga nyelvjárásából (ami nincs...) oldja meg...? ...és ez biztosítaná a magyar nyelv további színes voltát, változatosságát, stb. ...?]

>>Az alábbiakban tehát felsorolok, az előző leveleimben írtak mellett néhány további okot, ami miatt én a Sötétpatak formát használom:

mert Orbán Balázs a Székelyföld leírása című 6 kötetes monumentális művében (1868-1873) is ezt használja;<<

Nem akarok minden egyes érvedre egyenként kitérni, ezek végülis elfogadhatóak, de itt muszáj - inkább általánosságban - arra utalnom, hogy az, hogy egyetlenegy ember egy bizonyos munkájában egy régi korban hogy tüntet fel egy helynevet, az még nem lehet mindent elsöprő érv (főleg, ha történetesen ez az egyetlen hivatkozott mű korábbi időben látott volna napvilágot, mint ahogy az egységes magyar irodalmi nyelv kialakult), hanem több korabeli munkában szereplő adatokat kell összegezni, és amelyik "kvantitatíve" győz, azt lehet talán (az adott korban) sztenderdizáltnak, konvencionálisnak tekinteni.

Ami viszont mindenek fölött álló, (számomra is :) ) abszolút elfogadható érved, az az, hogy maguk a helyiek hogy használják az illető helynevüket. Erről szólnak ezek a soraid:

>>Én nem mondtam, hogy az Akadémia döntött arról, hogy SÖTÉTPATAK a helyes forma. Más összefüggésben hivatkoztam rá, a szabályozott köznyelv kialakítása tekintetében. A helységneveket általában a mindenkori közigazgatási hatóság szabványosítja...>>

>>...mert a gyimesközéploki helyi önkormányzat magyarul ezt használja...<<

>>...mert Antal Imre, gyimesközéploki születésű helytörténész ezt használja a Gyimesi krónika című könyvében (1992)...<<

>>...mert amikor még létezett Romániában a Magyar Autonóm Tartomány (1953-1968), akkor magyar nyelven hivatalosan ezt használták...<<

További érvek, más vonatkozásban:

>>mert a gyimesi és csíki nyelvjárásban a helységnév első magánhangzója nem a köznyelvi e hangzónak felel meg, hanem az ö-nek egy olyan sajátos ejtése, ahol az ajkakat nem csücsörítik annyira, mint a köznyelvben, ezért a másvidékiek (főleg magyarországiak) ezt e-nek hallják (hasonló eset, hogy a moldvai román anyanyelvű cigányzenészek által sârba-nak ejtett táncnevet a magyarországiak szerbának hallják, s úgy írják a lemezborítóikra)...<<

A leírás alapján ugyanarról a hangról van szó (nem a sîrbára gondolok most, hanem a gyimesi-csíki példára), amit a románok, bolgárok, franciák, stb. is használnak, tehát az ajakkerekítés nélküli "ö" hangról!? Tehát ezt a hangot románosan így kéne írni (és úgy is ejteni), hogy "Sătétpatak"...? Ha erről van szó, ha a fenti érvek, és a magyar helyesírás mostani gyakorlata nem is léteznének, akkor is "Sötétpatak"-ot kéne írni, hiszen ez a hang valóban az ö-höz áll közelebb, mint a köznyelvi "e"-hez. 

(A sârbára rátérve: itt szerintem nem arról van szó, hogy magyarországiak ezt szerbának hallják, mert ennek az átírása jobb híján a legpontosabban talán "szürba", vagy magyarosan max. "szirba" lehetne; hanem inkább arról, hogy - általunk annak létjogosultságát, helyességét jóváhagyva, vagy sem -  elemzik annak eredetét - ugyanis "szerbest", "szerb /eredetű/ táncot" jelent, és ez jelenik meg az átírásban. Cáfolj meg, ha tévedek, de én úgy tudom, hogy a román "â" /régebben "î"/ és "ă" nem ugyanaz; előbbi az ajakkerekítés nélküli "ü", míg utóbbi az ajakkerekítés nélküli "ö", tehát a magyarországiak semmiképpen nem hallhatják az "â"-t "e"-nek - az "ă"-t viszont igen.)

>>...mert nem lehet a köznyelvben olyan tájnyelvi hangzókat visszaadni írásban, amelyekre nincs jelölés...<<

Erről már írtam az előző levelemben.

>>...mert ellenkező esetben Széket Sziknek, Székelykeresztúrt Széköjkörösztúrnak, a Maros- előtagú erdélyi települések többségét Maras-nak kellene ejtenünk és írnunk...<<

Azért nem ennyire sarkosan kell elképzelni ezt a dolgot, mert a helyesírásunk sokszor következetlen, tehát nem annyira következetesek ezek a szabályok, mint ahogyan utalsz itt rá (én is csak az egyszerűség, az érthetőség kedvéért modelláltam azokat úgy, ahogyan előző levelemben, nem törődve a számos kivétellel). Másrészt a gyakorlat (a helyi közigazgatás döntése, és az általános nyelvhasználat) és a használat gyakorisága befolyásolja a nyelvérzék toleranciájának azt a mértékét, ami nem tűri el írásban a Székölykörösztúrt, de eltűri a Setétpatakot; mert nyilván Székelykeresztúr neve gyakrabban bukkan fel az összmagyar nyelvhasználatban, mint Sötétpatak (ami nem is önálló település, stb.) neve.

>>...mert a helységneveknél szükség van egy szabványosított formára, az egyértelmű azonosítás miatt (Magyaros nem azonos Magyaróssal, a nyárádszeredaiak és a csíkszeredaiak a hétköznapi beszédben egyaránt csak szeredaiaknak mondják magukat, ugyanez van Szamosújvár és Marosújvár esetében stb.)<<

Ez Setétpatak esetében nem érv (egyébként, úgy általában jó érv), mert Sötétpatakot nem kell megkülönböztetnünk más Sötétpataktól. Ha meg kéne, annál inkább indokolt lenne a "Setétpatak" írásmód.

>>Mindez nem zárja ki, hogy ismerjük és számon tartsuk a tájnyelvi, történelmi vagy más etnikum által használt névváltozatokat, s akár használjuk is a megfelelő nyelvi- és szövegkörnyezetben...<<

Hova lennénk, ha ez nem így lenne...!? Akkor tényleg véglegesen eltűnnének a nyelvjárások, de a regionális köznyelvek is, de még talán a herderi jóslat is bekövetkezne...

KP
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20031204/2a3a4ab6/attachment-0017.htm>