[Folklista] Ad: ...még mindig jobb, mintha...

[Fehér Anikó]

Nem tudom, hogy helyes-e, Gergő, a bartók által "népies műzenének" nevezett 
jelenséget párhuzamba állítani a ma "világzenének" nevezett jelenséggel. Itt 
ez egy kicsit sántít véleményem szerint. Még a hozzáfűzött gondolataiddal 
együtt is.
Minden jót!
Anikó


----- Original Message ----- 
From: "Agócs Gergely" <agocs.gergely at fibermail.hu>
To: <lista at folkradio.hu>
Sent: Thursday, December 27, 2007 11:07 PM
Subject: [Folklista] Ad: ...még mindig jobb, mintha...


Kedves Némedi László!

Kisegér, amikor még csenevész, másodikos kicsi egérke volt, focizott a
haverokkal a Fal tövében. Ahogy így focizgattak, egyszer csak, egy rosszul
irányzott szabadrúgással telibe találta Hörcsögék ablakát. Ijedtükben a sok
kis, másodikos-harmadikos béka-egér-tücsök és bogár hazaszaladt, és elbújt,
ki-ki a maga odújának a vackában. Persze, sec perrc alatt kitudódott, ki
volt a tettes, és Hörcsög úr már ott is dörömbölt Egérék ajtaján:
    - Csihipuhipüffpaff!!!
    - Mi az a nagyonsürgősen jajdefontos!!??? - pattant fel Nagyegér, majd
felhelyezte a tekintélyt parancsoló napszemüveget, odaslattyogott és
kirántotta az ajtót.
    - A maga fia, az az öntelt, arrogáns japi betörte az ablakomat!!! -
üvöltötte Hörcsög úr, szinte önkívületben.
    - Nyugi szomszéd, még mindig jobb, mintha be is dobott volna egy
Molotov-koktélt! - mondta Nagyegér, majd becsapta az ajtót, visszaballagott,
elégedetten belesüppedt a bőrfotelbe és kortyolt egyet a boroskólájából.

Ez a véleményem a "világzene" hallgatásának (bocs!: fogyasztásának) oly
módon történő legitimációjáról, hogy még mindig jobb, mintha "valami még
ennél is rosszabbat" fogyasztanánk. A rocknak, a dzsessznek, vagy a
könnyűzene bármelyik egyéb stílusának előadói/szerzői/darabjai nem lehetnek
semmilyen esztétikai értékítélet szerint "rosszabbak" csak azért, mert nem
kifejezetten folklór zenei dallamokkal operálnak. A világzene címszó alatt
emlegetett "népzenei feldolgozások" sem en bloc jók, vagy rosszak. Van
közöttük ügyesebb, jól sikerült, és valódi esztétikumot hordozó művészi
teljesítmény, és van sok-sok silány, sekélyes erőlködés (szerintem ez a nagy
többség). A népzenét és a népies műzenét (illetve népies könnyűzenét, hiszen
mára ez funkcióiban felváltotta amazt) sem lehet egymással összehasonlítani.
Hogy miért? Saját megfogalmazású indoklásaim helyett álljon itt Bartók Béla
jellmzése a két stílusról:

"Érzésem szerint minden ilyen [népzenei] dallam a legmagasabbrendű művészi
tökéletesség megtestesítője. Klasszikus példái annak, miként lehet a
legkisebb formában, a legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot
a lehető legtökéletesebben kifejezni." (l.: A népzene és jelentősége az
újkori zeneszerzésben. in: B.B. írásai /1., 149. o. Zeneműkiadó, Bp. 1967.)

"A népies műzene olyan dallamokat foglal magába, melyeknek szerzői városi
kultúrával rendelkező, de többnyire dilettáns zenészek. Ezek dallamaikban a
nyugateurópai zene sablonokat hazájuk parasztzenestílusának bizonyos
sajátságaival keverik össze. (...) Sok benne a közönséges vonás, ami
alkotóinak hiányos ízléséből és a nyugat-európai zenei közhelyekre való
támaszkodásból eredhet." (l.: A magyar parasztzene. B. B. írásai /3., 150.
o. Editio Musica, Bp. 1999.)

Annak ellenére, hogy ezek a jellemzések 70-80 évvel ezelőtt születtek,
amikor más késztetéseket elégített ki a népies műzene, és más igények hozták
létre a népzenei feldolgozásokat, a fenti megállapításokat a mai helyzetre
is nagyon találóaknak tartom. A ma "népzenei feldolgozásnak" titulált
darabok túlnyomó többsége nem is valódi feldolgozás, hiszen a dallammal
magával általában nem tesznek semmit. Legtöbbször azzal találkozunk, hogy az
adott népzenei dallamot az eredeti zenei környezetetétől (és általában, a
folklór zenétől) idegen hangszerekkel meghangszerelik, az adott zenei
kultúrától idegen harmóniákkal, hangképzéssel, előadói stílussal adják elő.
Maga a dallam megmarad, a dalok szövegét sem írják át, legfeljebb a tálalás
változik. És ebben rejlik a személyes, esztétikai érzékemmel a
legsúlyosabban szembenálló tulajdonsága a "világzenének" titulált
irányzattal. A folklór dallamnak ugyanis (mint minden egyéb dallamnak) van
belső ritmikai kohéziója, és érzelmi töltése, melynek hordozója nagyrészt az
adott szociokulturális környezetben kialakult előadói stílus. Ha valaki
ezekre ráérez, és megtalálja az adott zenei téma belső, rejtett dimenzióit,
lehetősége van akár oly módon is hozzányúlni, hogy az eredmény valódi
feldolgozás legyen, ami a szó legnemesebb értelmében továbbfejlesztést
jelent. Aki nem ezen az úton jár, azzal az is megtörténhet, mint az egyik
magyar női énekesnővel, aki a "népzenei feldolgozásokat" tartalmazó
lemezével az év dzsesszlemeze díjat nyerte el. (És ez jó, és most itt nem
érdekes, hogy nekem maga a lemez hogyan tetszik). Akkortájt láttam a vele
készült beszélgetést a tévében. Amikor a riporter "női hölgy" a beszélgetés
során harmadszor azt mondta róla, hogy "dzsesszénekesnő", a kollegina
tiltakozni kezdett, mondván ő "népdalénekesnő". Az eset a lehető legnagyobb
jómodor szerint ("jé, tényleg, bocs, elnézést, én csak... - semmi probléma,
hihi, no szóval..."-szerűen) elsimult, és látszólag nincs is semmi különös
jelentősége. Valójában viszont élesen rámutat arra a téves vélekedésre,
melynek itt a listán is többen hangot adtak, nevezetesen, hogy a népzenét
"feldolgozók" magának a népzenének a javára végeznének valamiféle
jószolgálati missziós tevékenységet. Szerintem, ha valaki heavy metal
kelléktárral adja elő az Örömódát, akkor az heavy metal, és tökéletesen
érdektelen, hogy a dallamot mikor, ki szerezte. És ha zongorával, dzsesszes,
szűkített kilences akkordokkal kíséri a moldvai balladát, akkor az dzsessz,
még ha mellette a szaxis, vagy a perkás egy kicsit vissza is fogja magát.

A marketingről pedig mindezek mentén az a véleményem, hogy a világzene
kliséivel a világzene marketingjét lehet megkonstruálni. De nem vagyok
marketingszakember. Nem zárom ki, hogy ki lehet alakítani a népzene
műfajának a megfelelően hatékony tálalását úgy is, hogy a tartalom és a
forma sem sérüljön. Én a saját szerény eszközeimmel többször
nekiveselkedtem, és azt tapasztaltam, hogy ez nem lehetetlen vállalkozás.

Kedves László!
Erről a PR-management-marketing-témáról úgy is, mint a hagyományos kultúra
állami képviseletével megbízott közintézmény dolgozója, nagyon szívesen
konzultálnék veled, mert ha Te ebben a szakmai körben tevékenykedsz,
őszintén érdekelne a véleményed.

Üdvözlettel

Agócs Gergely




----- Original Message ----- 
From: "Nemedi Laszlo" <nemedi.laszlo at chello.hu>
To: <lista at folkradio.hu>
Sent: Thursday, December 27, 2007 12:06 PM
Subject: [Folklista] egyeb


Kedves István!

Örülök, hogy az 1. kapcsolatban én értelmeztem félre dolgokat.

ad 2a.:
Ezt akár el is tudnám fogadni, de nem lehetne "beetetésként" mégis csinálni
egy marketing terméket (is) belőle? Ha úgy gondoljuk, hogy a folklór értéke,
hatása önmagában is hatásos (mert ez volt hosszú idő óta), akkor először
eljuttatni kellene a közönségnek (fogyasztóknak :( ). Ezt persze lehetne
állami presszióval (támogatva a megjelenést), vagy felelős média
személyiségek által (akik nem csak kiszolgálni akarnak alantas igényeket,
hanem "népnevelni" is), de ezekre jelenleg nem látok sok törekvést. Ekkor
nem lehetne-e a fogyasztói mechanizmusok mentén létrehozni eladható terméket
(pl. a néptáncverseny, népzenei verseny ilyen lehet... ...régebben is volt
ilyen)? Ez segít megjelenni a háztartásokban, mert ez egyébként ritkán
történhet meg mostanában. Majd - érdeklődés esetén - már lehet a táncházban
irányítani őket arra, amerre kellene.

ad 2b.:
Én sem általában gondoltam generációs problémának (utaltam a társadalmi
változásokra). A mostani fiatalok nagyon keményen telibekapták a
globalizációt és hatásait. Nekik már szinte teljesen ismeretlen a folklór
(nincs a radaron az őt ért hatások között), nem azért mert nem szeretné,
hanem mert nem találkozik vele. (nagyon helyes fiatalokat látok nagyon
profin táncolni, élni a dologban - jobbak, mint én). Ezért - bár biztos
akkor is nagy dolog volt a rock-pop kultúra mentén elindulni a folklór
irányba, de - most még nagyobb "ellenszéllel" kell mindezt megcsinálni, amit
(szerintem) üzleti értelemben profibban kell csinálni. Nem tartalmat
gondoltam megváltoztatni, de meg kell fogalmazni a marketing számára érdekes
kérdéseket (pl célcsoport definiálása - persze ez bárki lehet, de markating
szempontból az a kérdés ki az, aki azonnal vevő, nem kell nagy befektetés a
"meggyőzéséhez", stb.), illetve ha kell, kisebb (lényegtelennek tűnő)
változásokat megtenni, stb..  (((mondtam már? én is, mint egy kolleganő itt,
közel állok a "kupeckedéshez", ezért gondolkodom így :))


Lassan leállok az írással (impact analízis ez irányba nyom :))

üdv,
Némedi László

________________________________________

Minden nap frissül a www.folkradio.hu:
rádió, folknaptár, fórum, sajtószemle, galéria, dalszövegtár

A Folklista címe: lista at folkradio.hu
Figyelem! A válasz automatikusan a listára megy. Ha magánlevelet akarsz
küldeni, cseréld le a címet!
________________________________________

__________ NOD32 2750 (20071227) Information __________

This message was checked by NOD32 antivirus system.
http://www.eset.com


________________________________________

Minden nap frissül a www.folkradio.hu:
rádió, folknaptár, fórum, sajtószemle, galéria, dalszövegtár

A Folklista címe: lista at folkradio.hu
Figyelem! A válasz automatikusan a listára megy. Ha magánlevelet akarsz 
küldeni, cseréld le a címet!
________________________________________