[Folklista] Huculok

2006. Jún. 6., K, 09:38:48 CEST

Én azért jónak tartanám, ha abban nyújtanánk segítséget valahogy a kezdő
internetezőknek, hogy megtanulják ők is az egyszerű keresési módokat,
amikkel az interneten az alábbihoz hasonló adatokat könnyűszerrel
megkereshetnek. Korábban is tapasztaltam, hogy gyakran kérdeztek a listán
olyasmit, ami ott van az internetre föltett Néprajzi Lexikonban. Sokkal
érdekesebb lenne a lista tematikája, ha itt olyasmi kerülne szóba, ami a
lexikonok adataiban sem található vagy ott sem eléggé világos.

Üdv. Pávai István <http://www.pavai.hu/> 

-----Eredeti üzenet-----
Feladó: lista-bounces at folkradio.hu [mailto:lista-bounces at folkradio.hu]
Meghatalmazó Kemecsei Gábor
Küldve: 2006. június 6. 9:22
Címzett: lista at folkradio.hu
Tárgy: [Folklista] Huculok

Sziasztok!

Korabban felmerult a listan a kerdes, hogy kik is azok a Huculok.
Megkertem nagybatyamat, hogy jarjon utanna.
-Ime az elso kor:

"Ezt találtam a Pallasban.
Építkezés
A bukovinai hucul s a mi havasi oláhunk jól megvizsgálja a helyet, mielőtt
kunyhóját építené. Hiedelmök szerint építésre alkalmas, mert szerencsés az a
hely, a hová a marhák le szoktak heverészni, vagy ahol fekete hangyák
tanyáznak; ellenben szerencsétlen az a hely, hol veres hangya van. A hová a
havasi oláh kunyhóját építeni akarja, ott egy éjszakát tölt, s ha marháról
vagy szerencsét jelző más tárgyról álmodik, építésre alkalmasnak találja a
helyet. A hucul meg ugy győződik meg építő helyének szerencsés voltáról,
hogy oda éjjelre vizzel telt poharat állít, melyet egy levéllel beföd. Ha
reggelre szaporodott a viz, a hely szerencsés; ott gonosz szellemek nem
tanyáznak. A huculok és oláhok előbb tömjénnel kifüstölik azt a helyet, hová
építeni akarnak. A huculoknál szokás a ház négy szögletébe tömjént, pénzt,
sót és kenyeret tenni, a ház jóakarói számára, ellenségei részére pedig
szenet és meszet. Huculok, erőteljes, szép rutén néptörzs a Kárpátokban,
keleti Galiciában és Bukovinában, állat- (különösen ló-) tenyésztéssel
foglalkozik. V. ö. Kaindl, Die Huzulen (Bécs 1894).
-------------
Ezt írja a Révai.
Huculok a kisorosz nép egyik ága, a keleti Kárpátok hegylejtőin a Tisza,
Cseremosz és Pruth folyók felső folyásvidékén. Számuk 220.000-re tehető,
ebből 25.000 Máramarosra esik. A H. elnevezést a nép egyáltalán nem ismeri,
ez újabbkeletű irodalmi szó a oláh etymon szerint rablót jelent.
A H.konglomerát nép, amely a szomszéd népek bujdosóiból, főleg
katonaszökevényeiből alakult a XVIII. sz. folyamán, mert a H.
területének hozzáférhetetlen hegy-völgyei kitünő menedékhelyül szolgáltak. A
H. az ú. n. hucul-kisorosz nyelvjárást beszélik, amelyben sok régi orosz,
magyar, német és oláh elem is van. Fajilag elüt a szomszédaitól,
somatológiai tekintetben tipusa a keverék népnek. Falvaik hegyoldalakon,
tetőkön elszórva sajátos stílusban épültek. Deszkafedelű házaikat felül és
oldalt sziklákkal rakják meg, hogy kiálják a szél rohamát. Szintoly
különlegesek bizánci ízlésű 2-5 kupolás templomaik különálló
harangtoronnyal, csupa zsindelyépítmény. Festői viseletük által kitűnnek a
szomszéd szlávok tömegéből. Az osztrák területen levő H. ó-hitüek, a hazaiak
egyesültek, azért nálunk hivatalosan meg sem különböztetik a rokon
ruténektől. Mese- és mondaviláguk gazdag, zenéjükben ellenben kevesebb
önállóság mutatkozik. A hazai H. néprajzát és nyelvjárását Bonkáló Sándor
írta meg: A rahói kisorosz nyelvjárás leíró hangtana (Gyöngyös 1910) c.
munkájában. V. ö. Kaindl, Die Huzulen (Wien 1894) és Haus und Hof bei d. H.
(u. o. 1897); Suchevic, Huculscina (Lemberg 1902); Vovk, Materijali de
ukrajinskoruskoj etnologiji X. köt.
(u. o. 1908).

A Britannicában (2003) csak a ruténekről van egy összefoglaló cikk.

Végül pedig amit a neten találtam.
Huculok
Az Erdős-Kárpátok északkeleti csücskében, a Tisza forrásvidékén, valamint a
Romániához csatolt Havasmezőn, Visóorosziban és Oroszkőn él a ruszinok
legkisebb és legérdekesebb törzse a hucul. Számuk kereken 30.
000. Galíciából és Bukovinából vándoroltak be lassan, észrevétlenül a
XVI-XIX. század folyamán. Az első ruszin bevándorlók Rahón telepedtek le. A
pásztorok és nyájak gazdái fokozatosan, lassú beszivárgással népesítették be
a mai huculföldet. A hucul eredetileg pásztornép volt, csak az
állattenyésztéshez értett. Ma kiváló erdőmunkás és tutajos. Nagy mestere a
faragásnak. Pagodaszerű fatemplomai (Bilib, Havasalja) a népies építészet
remekei. A nők gyönyörűen kézimunkáznak, hímeznek, varrnak. Nyelvi és
néprajzi tekintetben a hucul erősen eltér a többi szlávtól, különálló ruszin
törzset alkot. A hucul eredetileg lovasnép.
Lovon járt a havasokra, a szomszéd falvakba, sőt régente még esküvőre is
lovon ment a templomba. Persze ma már jobbára gyalog jár.
Elszegényedett, nem telik lóra. Betyárok (csornyi hlopci-fekete fiúk és
oprisok) is voltak, segített a szegényeken, védte az elnyomottakat. Nem
gyilkolt, és csak azokat a földesurakat és kereskedőket fosztogatta, akiken
bosszút akart állani. Az oprisok eredetileg szökevények voltak. A kegyetlen
lengyel földesurak, a hosszú katonáskodás, vagy az igazságszolgáltatás elől
menekültek Csorna Hora erdeibe, és bandákba verődve messzi vidék rémeivé
váltak. Híres haramiavezérek Piszklivij Iván (1703), Ivan Pintye (1704) és
Dovbus Oleksza (1738-1744) volt. A csekélyszámú görögkeleti (ortodox)
kivételével majdnem minden hucul görög katolikus vallású. Görcsösen
ragaszkodik hitéhez, illetve szertartásához, de emellett rendkívül babonás
is.A férfiak vastag darócból készült fekete vagy piros nadrágot viselnek.
Nyáron ujjatlan, télen ujjas, gazdagon hímzett báránybőrbekecs (kozsuh) van
rajtuk vagy fekete darócból készült ködmön(szerdák). Nagyon szeretik a
ragyogókat, a különféle fényes díszeket. A 25-35 cm széles bőrszíj, a tüsző,
a hucul férfi büszkesége. Ebben van a kése vagy a tőre. Minden vágya, hogy
pisztolya is legyen. A nők ruházata gazdagon hímzett, bokáig érő ing, és
elől-hátul egy-egy vastag kéziszőttesből készült, földig érő díszes kötény.
Lábbelijük bocskor. Gyöngyhímzésből készült igen szép szalagot viselnek a
nyakukon. A hucul egyike a legszebb embertípusoknak. Erős testalkatú, izmos,
magas, szélesvállú, karcsú. A férfiak középmagassága 169, 5 cm, a nőké 144,
6 cm. Ugyanakkor a lengyel és az orosz férfi áltagos magassága csak 165, 5
cm, tehát a hucul 4 cm-rel magasabb a lengyelnél és az orosznál. Sűrű
szemöldöke alatt tüzes szem villog. Haja és szeme sötét. A férfiak 83,
33%-a, a nők 66, 7%-a barna és csak 2, 8%-a köztük szőke. A nőket valóban
megilleti a szépnem elnevezés. Fehér az arcuk, karcsú a termetük. Folyton
mosolyognak, mint akik tudatában vannak szépségüknek. Ősi hucul szokás
szerint karácsony ünnepét kell a legbőségesebb lakomával
megszentelni.Szabály szerint-, aki teheti- tizenkétféle ételt készít
karácsonyra. Fő tápláléka a kukoricalisztből készült puliszka (kulesa).
Keményre keveri és tejjel vagy túróval eszi.
A hucul szenvedélyesen szereti szülőföldjét.

(Összeállította: Körtvélyesi Kálmán)" 

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060606/268f5030/attachment-0018.htm>