[Folklista] z , zs, dzs

2006. Ápr. 15., Szo, 13:07:16 CEST

Na most, ha ezt az egészet le tudnád írni "magyarul" is, hogy a magamfajta "funkcionális analfabéták" isnémi "intellektuális intuíciót" szerezhetnének a tartalmáról, azt nagyon megköszönném.
Mindettől függetlenül örömteli feltámadást kívánok mindenkinek, aki érti, vagy sem az egészet.
Üdvözlettel:
         Szabó László
szablaszl at bonyhad.tvnet.hu
GSM: (30) 216-8880
  -----Eredeti üzenet----- 
  Feladó: peter pomozi 
  Címzett: lista at list.folkradio.hu 
  Elküldve: 2006. április 15. 3:47
  Tárgy: Fwd: [Folklista] z , zs, dzs

  ---------- Forwarded message ----------
  From: peter pomozi <peterpomozi at gmail.com>
  Date: 15.04.2006 02:50 
  Subject: Re: [Folklista] z , zs, dzs
  To: lista at list.folkradio.hu

  Tisztelt Lista!

  Ez az ártatlan és szívünknek kedves nyelvi téma, amit Pávai István z~zs~dzs változás a magyar nyelvjárásokban ill, analóg jelenségek altáji nyelvekben levele váltott ki, a 26. hozzászólásnál tart, elágazásait nem számolva, és egyre inkább félresiklik. Én sem mint folklistát kedvelő és tisztelő, sem mint nyelvész, sem mint anyanyelvemet és a nyelveket általában is szerető nem tartom helyesnek, hogy olyasmivel árasszuk el ezt a listát, ami se nem népi, se nem magyar, se nem igaz. 
  Nem óhajtok semmiféle vitát provokálni, ezért nem is reagáltam és nem is fogok a jövőben sem minden e témájú elszállt hozzászólásra reagáln, hiszen ez nem nyelvészeti lista hanem folklista. A népzene és a népi kultúra közös tisztelete többet ér, mint az álnyelvészet ostorozása. Mindazonáltal ennél a 26. levélnél már nem állhatom meg: nézzetek körül, feleim józanul, és már legalább olyan írások véghetetlen citálásával ne terheljétek ezt a listát, ami nemcsak nyelvészeti blődli, hanem természettudományos képtelenségek sorozatát is tartalmazza. És ami a legrosszabb benne, hogy kicsavart féligazságokat is tartalmaz az agglutinációs típusjegyekről. 

  Csak néhány apróságot engedjetek meg az idézett cikk elméleti bevezetőjéhez, így Nagypéntek éjjelén, szombatra virradóra az ember egyébként is legyen áhítatos, békés hangulatban, és lehetőleg ne támadjon senkit és semmit. 
  1. Az, hogy a világ nyelvei monogenezissel (ősnyelv) vagy poligenezissel jöttek létre ( több ősnyelv), kérdéses, gyakorlatilag tudományosan eldönthetetlen. Ha valaki ex catedra eldönti, ab ovo áltudós.
  2. Az "ősanya", jelenlegi időszámítási gyakorlatunk időegységeiben gondolkodva, azaz az első homo sapiens sapiens, akinek antropológiai-neuolingvisztikai megfontolásból teljes joggal ugyanolyan fejlett verbális kódrendszert tulajdoníthatunk, mint amilyenek a ma élő nyelvek, legkevesebb százezer évvel ezelőtt élt. Ez tehát kb. rendben, az már kevésbé, hogy a nyelvben két fejlett verbális kód között nincs sem darwinista fejlődés, ez legalább tudományos igényű elmélet volt, de mára túlhaladott, és  múzeumi leltári megőrzés sem, "a magyar az abszolút ősnyelv, amely  minden gyököt úgy őriz mint, a parancsolat, bezzeg a többi primítív nyelv nem". Ne dőljünk be ilyeneknek! 
       A nyelv élő organizmus, születhet, változhat és persze ki is halhat, de nem fejlődik evolúciós értelemben az "ősanya" ugyanilyen fejlett kódrendszeréhez képest, mert humán nyelvészetileg a homo sapiens sapiens a kiindulópont, ahogy említettem.Van persze zooszemiotika meg még sok minden, de az nem tartozik ide. 
  2. A világ nyelvei tipológiailag eltérőek, az egyes nyelvek domináns típusjegyei pedig történetileg változóak.
  A magyar, úgy mint a finnugor és az altáji nyelvek, és még egyébként sok más nyelvcsalád nyelve a világon, tipológiailag dominánsan agglutináló. Azonban minden nyelv típusa is változhat történeti léte során, ezt teszi a magyar is: azt ősmagyar nyelvészeti (nem nyelvészkedési!) rekonstrukcióhoz képest az ómagyar kor végén egy tipológiailag kevésbé agglutináló, flexiós-.izoláló vonásokat is felvonultató nyelv áll előttünk, elsősorban a mondattan területén. Az ősmagyarra (is), mint erősen agglutináló nyelvre jellemző mellékmondatértékű igenévi szerkezeteket (Arany János is kedvelte ezeket, pl. várhatja Piroska Toldi megérkeztét) felváltják az analitikus, mellékmondatos szerkesztésmódok (Éva várhatja, hogy János megérkezzék) .  Nem véletlen a változás, hisz a magyar ekkor már nem finnugor és altáji nyelvekkel érintkezett, hanem indopeurópaiakkal, a Kárpát-medencében. EZEK ÉS A MAGYAR NYELV KÖLCSÖNÖSEN HATOTTAK EGYMÁSRA! Figyeljünk a kiemeltem kölcsönösen szóra, mielőtt bárki önérzetében bántva érezné magát. A nyelvi kapcsolatok lényege ugyanaz, mint a folklórkapcsolatoké. Ahol népcsoportok egymás mellett bélnek, természetsezrűen hatnak egymásra. 
  3. Az csak viccnek jó, hogy x nyelv, akármelyik is legyen az, pl. esetünkben a magyar az emberiség ősnyelve. Minden valamirevaló európai nyelvről ugyanúgy van áltudományos "miénk az ősnyelv-teória". Megnyugtatásul, nyelvrokon nyelvekben is: a finnről és az észtről is van tehát, és "természetesen" minden nagy indoeurópai nyelvről is, pl.  "a holland a Paradicsom nyelve". Ez mind-mind nyelvészeti szemét. Ez ugyanis a nyelv élő voltát ab ovo kérdőjelezi meg. Minden élő organizmus változik élete során. Ezek az ősnyelvügyek ráadásul olyan ideológiai-politikai mankók, melyek gondolkodó értelmiségiekhez egyszerűen eleve méltatlanok. Általában totalitárius rezsimek rendelik ezeket, Sztálinnak is megvolt a maga elméletgyára a szláv nyelvek felsőbbrendűségéről. Az is ugyanolyan ideológiai-nyelvészeti szemét volt. 

  A nyelvek tehát, még egyszer mondom, nyelvek között élnek, -- eltekintve a lakható óceáni szigetektől, melyek nyelvileg izoláltak, -- azaz adott terület nyelvei között, akár nyelvrokon nyelvek, akár nem, kapcsolatrendszer van.Gondoljunk csak az alábbi evidenciákra a folklórból: x nép népdalai is kulturális kontextusban élnek. A hasonló zenei dialektusok és a nyelvterület dialektusainak kulturális kontextusában, tehát a kapcsolat, az oda-vissza érintkezés lehetősége nagyon fontos, sőt alapvető. (Apró kivétel: táncdialektusok esetében nincs komoly szerepe a verbális kódnak, persze ezt funkcionálisan a mozgás kódja helyettesíti is.) 

  Ezeket az evidenciákat a folklórban biztosan elismeritek, fogadjátok el, hogy a nyelvekkel sincs másképp, és még egyszer mondom, hagyjuk békén az ilyen Varga Csaba-féle cikkekkel a folklistát. És, hogy félreértés semmiképp se származhassék levelemből: nem a kedves nyelvi kérdések-válaszok-felvetések ellen írtam, azokból sokszor okulni is lehet, sőt már hasznos nyelvjárási adatokat is kaptam a listán kersztül, amiért ezúton is köszönet. A hagymázos elméletek terjesztése ellen írtam, emberbaráti szeretetből, hogy drága időnket ezektől kímélve, minél több energiánkat a valóban szép és nemes célok érdekében használhassuk. Épp ezért a Varga Csaba-témát a magam részéről lezártnak tekintem. 

  Mindenkinek áldott ünnepeket:

  Pomozi Péter

   Az idézett és vitatott cikket megtaláljátok az alábbi levélben:
  2006/4/13, JUHASZ Zoltan <juhasz at mfa.kfki.hu>:

------------------------------------------------------------------------------

  ---------------------------------
  Nyári táborok: http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php
  Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt ha teheted:
  http://www.folkradio.hu/alapitvany.php?page=adakozas
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060415/2a06951b/attachment-0018.htm>