[Folklista] z , zs, dzs

2006. Ápr. 17., H, 18:15:26 CEST

>Köszönöm, Péter nyelvtársam!
K.I.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> Na
most,
ha
ezt
az
egészet
le
tudnád
írni
"magyarul"
is,
hogy
a
magamfajta
> "funkcionális analfabéták" isnémi "intellektuális intuíciót"
> szerezhetnének a tartalmáról, azt nagyon megköszönném.
> Mindettõl függetlenül örömteli feltámadást kívánok mindenkinek, aki érti,
> vagy sem az egészet.
> Üdvözlettel:
>          Szabó László
> szablaszl at bonyhad.tvnet.hu
> GSM: (30) 216-8880
>   -----Eredeti üzenet-----
>   Feladó: peter pomozi
>   Címzett: lista at list.folkradio.hu
>   Elküldve: 2006. április 15. 3:47
>   Tárgy: Fwd: [Folklista] z , zs, dzs
>
>
>
>
>   ---------- Forwarded message ----------
>   From: peter pomozi <peterpomozi at gmail.com>
>   Date: 15.04.2006 02:50
>   Subject: Re: [Folklista] z , zs, dzs
>   To: lista at list.folkradio.hu
>
>
>   Tisztelt Lista!
>
>   Ez az ártatlan és szívünknek kedves nyelvi téma, amit Pávai István
> z~zs~dzs változás a magyar nyelvjárásokban ill, analóg jelenségek altáji
> nyelvekben levele váltott ki, a 26. hozzászólásnál tart, elágazásait nem
> számolva, és egyre inkább félresiklik. Én sem mint folklistát kedvelõ és
> tisztelõ, sem mint nyelvész, sem mint anyanyelvemet és a nyelveket
> általában is szeretõ nem tartom helyesnek, hogy olyasmivel árasszuk el
> ezt a listát, ami se nem népi, se nem magyar, se nem igaz.
>   Nem óhajtok semmiféle vitát provokálni, ezért nem is reagáltam és nem is
> fogok a jövõben sem minden e témájú elszállt hozzászólásra reagáln,
> hiszen ez nem nyelvészeti lista hanem folklista. A népzene és a népi
> kultúra közös tisztelete többet ér, mint az álnyelvészet ostorozása.
> Mindazonáltal ennél a 26. levélnél már nem állhatom meg: nézzetek körül,
> feleim józanul, és már legalább olyan írások véghetetlen citálásával ne
> terheljétek ezt a listát, ami nemcsak nyelvészeti blõdli, hanem
> természettudományos képtelenségek sorozatát is tartalmazza. És ami a
> legrosszabb benne, hogy kicsavart féligazságokat is tartalmaz az
> agglutinációs típusjegyekrõl.
>
>   Csak néhány apróságot engedjetek meg az idézett cikk elméleti
> bevezetõjéhez, így Nagypéntek éjjelén, szombatra virradóra az ember
> egyébként is legyen áhítatos, békés hangulatban, és lehetõleg ne
> támadjon senkit és semmit.
>   1. Az, hogy a világ nyelvei monogenezissel (õsnyelv) vagy poligenezissel
> jöttek létre ( több õsnyelv), kérdéses, gyakorlatilag tudományosan
> eldönthetetlen. Ha valaki ex catedra eldönti, ab ovo áltudós.
>   2. Az "õsanya", jelenlegi idõszámítási gyakorlatunk idõegységeiben
> gondolkodva, azaz az elsõ homo sapiens sapiens, akinek
> antropológiai-neuolingvisztikai megfontolásból teljes joggal ugyanolyan
> fejlett verbális kódrendszert tulajdoníthatunk, mint amilyenek a ma élõ
> nyelvek, legkevesebb százezer évvel ezelõtt élt. Ez tehát kb. rendben,
> az már kevésbé, hogy a nyelvben két fejlett verbális kód között nincs
> sem darwinista fejlõdés, ez legalább tudományos igényû elmélet volt, de
> mára túlhaladott, és  múzeumi leltári megõrzés sem, "a magyar az
> abszolút õsnyelv, amely  minden gyököt úgy õriz mint, a parancsolat,
> bezzeg a többi primítív nyelv nem". Ne dõljünk be ilyeneknek!
>        A nyelv élõ organizmus, születhet, változhat és persze ki is
> halhat, de nem fejlõdik evolúciós értelemben az "õsanya" ugyanilyen
> fejlett kódrendszeréhez képest, mert humán nyelvészetileg a homo
> sapiens sapiens a kiindulópont, ahogy említettem.Van persze
> zooszemiotika meg még sok minden, de az nem tartozik ide.
>   2. A világ nyelvei tipológiailag eltérõek, az egyes nyelvek domináns
> típusjegyei pedig történetileg változóak.
>   A magyar, úgy mint a finnugor és az altáji nyelvek, és még egyébként sok
> más nyelvcsalád nyelve a világon, tipológiailag dominánsan agglutináló.
> Azonban minden nyelv típusa is változhat történeti léte során, ezt teszi
> a magyar is: azt õsmagyar nyelvészeti (nem nyelvészkedési!)
> rekonstrukcióhoz képest az ómagyar kor végén egy tipológiailag kevésbé
> agglutináló, flexiós-.izoláló vonásokat is felvonultató nyelv áll
> elõttünk, elsõsorban a mondattan területén. Az õsmagyarra (is), mint
> erõsen agglutináló nyelvre jellemzõ mellékmondatértékû igenévi
> szerkezeteket (Arany János is kedvelte ezeket, pl. várhatja Piroska
> Toldi megérkeztét) felváltják az analitikus, mellékmondatos
> szerkesztésmódok (Éva várhatja, hogy János megérkezzék) .  Nem véletlen
> a változás, hisz a magyar ekkor már nem finnugor és altáji nyelvekkel
> érintkezett, hanem indopeurópaiakkal, a Kárpát-medencében. EZEK ÉS A
> MAGYAR NYELV KÖLCSÖNÖSEN HATOTTAK EGYMÁSRA! Figyeljünk a kiemeltem
> kölcsönösen szóra, mielõtt bárki önérzetében bántva érezné magát. A
> nyelvi kapcsolatok lényege ugyanaz, mint a folklórkapcsolatoké. Ahol
> népcsoportok egymás mellett bélnek, természetsezrûen hatnak egymásra.
>   3. Az csak viccnek jó, hogy x nyelv, akármelyik is legyen az, pl.
> esetünkben a magyar az emberiség õsnyelve. Minden valamirevaló európai
> nyelvrõl ugyanúgy van áltudományos "miénk az õsnyelv-teória".
> Megnyugtatásul, nyelvrokon nyelvekben is: a finnrõl és az észtrõl is van
> tehát, és "természetesen" minden nagy indoeurópai nyelvrõl is, pl.  "a
> holland a Paradicsom nyelve". Ez mind-mind nyelvészeti szemét. Ez
> ugyanis a nyelv élõ voltát ab ovo kérdõjelezi meg. Minden élõ organizmus
> változik élete során. Ezek az õsnyelvügyek ráadásul olyan
> ideológiai-politikai mankók, melyek gondolkodó értelmiségiekhez
> egyszerûen eleve méltatlanok. Általában totalitárius rezsimek rendelik
> ezeket, Sztálinnak is megvolt a maga elméletgyára a szláv nyelvek
> felsõbbrendûségérõl. Az is ugyanolyan ideológiai-nyelvészeti szemét
> volt.
>
>   A nyelvek tehát, még egyszer mondom, nyelvek között élnek, -- eltekintve
> a lakható óceáni szigetektõl, melyek nyelvileg izoláltak, -- azaz adott
> terület nyelvei között, akár nyelvrokon nyelvek, akár nem,
> kapcsolatrendszer van.Gondoljunk csak az alábbi evidenciákra a
> folklórból: x nép népdalai is kulturális kontextusban élnek. A hasonló
> zenei dialektusok és a nyelvterület dialektusainak kulturális
> kontextusában, tehát a kapcsolat, az oda-vissza érintkezés lehetõsége
> nagyon fontos, sõt alapvetõ. (Apró kivétel: táncdialektusok esetében
> nincs komoly szerepe a verbális kódnak, persze ezt funkcionálisan a
> mozgás kódja helyettesíti is.)
>
>   Ezeket az evidenciákat a folklórban biztosan elismeritek, fogadjátok el,
> hogy a nyelvekkel sincs másképp, és még egyszer mondom, hagyjuk békén az
> ilyen Varga Csaba-féle cikkekkel a folklistát. És, hogy félreértés
> semmiképp se származhassék levelembõl: nem a kedves nyelvi
> kérdések-válaszok-felvetések ellen írtam, azokból sokszor okulni is
> lehet, sõt már hasznos nyelvjárási adatokat is kaptam a listán kersztül,
> amiért ezúton is köszönet. A hagymázos elméletek terjesztése ellen
> írtam, emberbaráti szeretetbõl, hogy drága idõnket ezektõl kímélve,
> minél több energiánkat a valóban szép és nemes célok érdekében
> használhassuk. Épp ezért a Varga Csaba-témát a magam részérõl lezártnak
> tekintem.
>
>
>   Mindenkinek áldott ünnepeket:
>
>   Pomozi Péter
>
>    Az idézett és vitatott cikket megtaláljátok az alábbi levélben:
>   2006/4/13, JUHASZ Zoltan <juhasz at mfa.kfki.hu>:
>
>
>
>
>
> ------------------------------------------------------------------------------
>
>
>   ---------------------------------
>   Nyári táborok: http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php
>   Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt ha teheted:
>   http://www.folkradio.hu/alapitvany.php?page=adakozas
> ---------------------------------
> Nyári táborok: http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt ha teheted:
> http://www.folkradio.hu/alapitvany.php?page=adakozas
>