[Folklista] z , zs, dzs
Dr. Nagymarosy András
gtorfo at ludens.elte.hu
2006. Ápr. 11., K, 15:33:09 CEST
Kedves Gergő!
Sajnos nem jut eszembe, hol olvastam, de a Sőreg elnevezés, ami sok más magyar falu határában is előfordul, török alapú megfeleltetés szerint "ferde, görbe" hegyet jelöl, valahogyan úgy, mint a szlovák Krivánok.
A Gömör alak a jelenlegi oszmán török "gümüs" szó oguros, r-ező formájának értelmezhető, - talán Németh Gyula írhatta ezt le valahol -. Ez a szó a mai törökben "ezüst" vagy "szürke" jelentéssel bír.
Üdvözlettel
Ánti (Nagymarosy András)
----- Original Message -----
From: Agócs Gergely
To: lista at list.folkradio.hu
Sent: Tuesday, April 04, 2006 4:11 PM
Subject: Re: [Folklista] z , zs, dzs
Kedves nyelvbúvár feleim!
Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi Comenius egyetem, magyar tanszék) elmélete szerint a palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még sok más apróbb jel is egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a sajátosságokban a kabarok ótörök nyelvének emlékeit láthatjuk. Néhány példa a saját családom köréből (Fülek környéke, v. Nógrád vm.):
kökény = "kikíny"
kelés = "kilís"
bükk = "bikk"
enyém, tiéd, övé = "enyém, ettéd, ezövé"
miénk, tiétek, övék = "emmink, ettétek, ezövék"
Nem állítom ezzel, hogy az íző nyelvjárás, vagy egyes archaizmusok mind visszavezethetők lennének valamilyen ótörök nyelvemlékre, csak nekem most ezek jutottak eszembe.
Szerintem némely helynév, földrajzi név és családnév is elgondolkodtató, mint pl.:
Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai kipcsak 'gümür' = szén), Bolgárom ('malqarum' = balkárok által lakott), Galsa ('kalcsa' = kis vár, erőd), Sátoros, Bolyk, Osgyán, stb.
Karancs, Ragács (ez persze, ha akarom, lehet roháč = szarvas is, bár ez egy hegy), Kalajvölgy, Sátorhegy, stb.
Demecs, Mács, Karacs, Szoó (eredetileg diftongussal "Szou", ami szerintem a 'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal Agoucs, első írásos alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér sas, v. fehér sólyom jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt családnévként is máig előfordul az Akócs, ill. Akucs változata is), Madács (ill. Madách), stb.
További jó bogarászást!
Agócs Gergely
----- Original Message -----
From: peter pomozi
To: lista at list.folkradio.hu
Sent: Tuesday, April 04, 2006 12:38 PM
Subject: Re: [Folklista] z , zs, dzs
A cseresnyében igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő szlovák és lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok történetileg hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt zs-zés, ami eddig mintha nem került volna szóba. Egyébként bizonyos hangtani jellenségek, hogy x hangkapcsolat pontosan hogy realizálódik egy adott nyelvterületen, nem igényel feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai lehetőségek, melyek egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott nyelvterületen, pl. a magyar jön~gyün, jer~gyere párok j~gy-je egyszerű fonológiai alternációs lehetőség is lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a magyarázata. A múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két példa közt az a különbség, hogy a palóc gyió esetében szlovák hatásra pozicionális (pozíciófüggő, konkrétan palatái si előtti) lágyulásról van szó, vö, pl. palóc infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a magyarság Magna Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak ESETLEG. Ezt a nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a finnugor nyelvek közül ez a jelenség nem világosan másodlagos orosz hatásra csak a tatárral érintkező udmurt és mari nyelvjárásokban van meg. Azaz elképzelhető hogy legkésőbb a KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai nyelvi area jelenségéről van szó, melyet az ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből kiderül, hogy egy hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet egyszerű fonológiai alternatívák megvalósulása is a jelenben. A zs-vel nem biztos, hogy az ősmagyarig lehet ásni.
Üdvözlettel:
Pomozi Péter
2006/4/4, Nagy Gábor <hogyakutyam at freemail.hu>:
Keves Nyelvművelő Barátaim!
Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát csizsmának, a a cseresznyét
cseresnyének, a tarisznyát meg tarisnyának mondják. nekem ez
szlávosan hangzik. A küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.
Nekem is van egy kérdésem:
Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez utalhat a szó
eredetére?
Üdv:
Gábrusz
Pávai István < pavai at chello.hu> írta:
> Sőt a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi nincs?)
> Pávai István
>
> -----Eredeti üzenet-----
> Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu
> [mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Farkas Endre
> Küldve: 2006. március 29. 12:30
> Címzett: lista at list.folkradio.hu
> Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs
>
> Sziasztok!
>
> Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára.
>
> Pávai István kérdésére én is kíváncsian várom a választ a tőlem
okosabbaktól
> (a moldvai "dzsermek", "Adzsud"...kapcsán).
>
> Friss tapasztalatom pl., hogy a "Küzdelem", "küzdés"
> helyett "küzsdelem", "küzsdés" teljesen tudatosan hangzik el (tehát
nem
> tévesztésből). Ez Tázló-menti tapasztalat, kíváncsi vagyok a
magyarázatára,
> illetve a jelenség elterjedésére.
>
> Üdv Bákóból!
>
> endre
>
> ---------------------------------
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>
---------------------------------
Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
----------------------------------------------------------------------------
---------------------------------
Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------
Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060411/fd9962cd/attachment-0018.htm>
További információk a(z) Lista levelezőlistáról