[Folklista] z , zs, dzs

2006. Ápr. 4., K, 16:52:27 CEST

Kedves Gergely,

a palócok eredetére a XIX: sz. óta már annyi külön elmélet volt, de nekem
megmaradnak a számomra egyik legkedvesebb magyar nyelvjárás magyarjainak,
minden nyelvváltás (nyelvcsere) nélkül. Egyébként is, a nyelvtörténetről nem
lenne jó hastáncház-vitát nyitni. A magyar nem attól jó magyar, hogy
nyelvileg több a török benne mint a finnugor. Attól jó, ha jó, és ebből a
szempontból indifferensek a nyelvtörténeti tények. Amelyek szerint viszont a
magyar egy törökös finnugor nyelv. Eredetében finnugor, de lexikájában, sőt
alaktanában és mondattanában is sok a törökségi vonás. Tipológiailag a
finnugor és a török nyelvek egyébként is igen hasonlóak, ez adta az alapot
az egészen tág urál-altáji nyelvhasonlításhoz. Bloomingtonban (Indiana
állam) az egyetemi tanszék neve is Uralic and Altaic Languages. Ennek a
dolognak csak egy gyengéje van: ha a történeti összehasonlító, tehát
tudományos módszertan mentén haladunk, akkor az urál-altaji rekonstrukció
időben oly távoli múltba esik, hogy azt tudományosan sem egyértelműen
megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.
A nevek problémájába nem emnnék bele, egyes nyelvfejtéseid nyugodtan
helyesek lehetnek.

Visszatérve mai anyanyelvünkhöz: a palóc nyelvterület igen nagy, sok
alnyelvjárása van, ezért vannak eltérő nyelvi izoglosszák is, pl. a
delabializálódás mértéke is erősen különböző, ezekre példa a kikíny, bikk
példád. Ezek egyértelműen szláv hatással (szlovák magyarázhatok) vö. a
szlovákkal nem érintkező, palóccal szomszédos magyar nyelvjárásokban már
labiális (kökény, kökíny, bükk stb.) az ejtés. Egyébként az ipoly-menti
palócban, jelesül Ipolypásztón és környékén egyetlen rokonom sem
delabializált ezekben a helyzetekben, még drága jó Örzse néném se, aki a
CSERESNYÉT hozta nekem szép kötényében, mikor még kissrác voltam.

Baráti üdvözlettel:

Pomozi Péter

2006/4/4, Agócs Gergely <agocs.gergely at hagyomanyokhaza.hu>:
>
>  Kedves nyelvbúvár feleim!
>
> Tőzsér Árpád tanár úr (pozsonyi Comenius egyetem, magyar tanszék) elmélete
> szerint a palócok tájnyelvében a fonémaváltás és még sok más apróbb jel is
> egy nyelvváltás emlékét őrzi, mi szerint ezekben a sajátosságokban a kabarok
> ótörök nyelvének emlékeit láthatjuk. Néhány példa a saját családom köréből
> (Fülek környéke, v. Nógrád vm.):
>
> kökény = "kikíny"
> kelés = "kilís"
> bükk = "bikk"
> enyém, tiéd, övé = "enyém, ettéd, ezövé"
> miénk, tiétek, övék = "emmink, ettétek, ezövék"
>
> Nem állítom ezzel, hogy az íző nyelvjárás, vagy egyes archaizmusok
> mind visszavezethetők lennének valamilyen ótörök nyelvemlékre, csak nekem
> most ezek jutottak eszembe.
>
> Szerintem némely helynév, földrajzi név és családnév is elgondolkodtató,
> mint pl.:
>
> Síd, Sőreg, Ajnácskő, Özörény, Gömör (mai kipcsak 'gümür' = szén),
> Bolgárom ('malqarum' = balkárok által lakott), Galsa ('kalcsa' = kis vár,
> erőd), Sátoros, Bolyk, Osgyán, stb.
>
> Karancs, Ragács (ez persze, ha akarom, lehet roháč = szarvas is, bár ez
> egy hegy), Kalajvölgy, Sátorhegy, stb.
>
> Demecs, Mács, Karacs, Szoó (eredetileg diftongussal "Szou", ami szerintem
> a 'su' = víz jelentést hordozza), Agócs (diftongussal Agoucs, első írásos
> alakja Aguch, ami ugyanúgy az 'ak kuş' = fehér sas, v. fehér sólyom
> jelentésre vezethető vissza, mint az Ákos, sőt családnévként is máig
> előfordul az Akócs, ill. Akucs változata is), Madács (ill. Madách), stb.
>
> További jó bogarászást!
>
> Agócs Gergely
>
>  ----- Original Message -----
> *From:* peter pomozi <peterpomozi at gmail.com>
> *To:* lista at list.folkradio.hu
> *Sent:* Tuesday, April 04, 2006 12:38 PM
> *Subject:* Re: [Folklista] z , zs, dzs
>
>
> A cseresnyében igazad van, ez majdnem azonos a szó megfelelő szlovák és
> lengyel nyelvjárási alakjaival. A zs-zéshez nem tudok történetileg
> hozzászólni, de pl. Vázs megyében is van kiterjedt zs-zés, ami eddig mintha
> nem került volna szóba. Egyébként bizonyos hangtani jellenségek, hogy x
> hangkapcsolat pontosan hogy realizálódik egy adott nyelvterületen, nem
> igényel feltétlen történetei magyarázatot. Vannak fonológiai lehetőségek,
> melyek egymás mellett élhetnek a jelenben is, adott nyelvterületen, pl. a
> magyar jön~gyün, jer~gyere párok j~gy-je egyszerű fonológiai alternációs
> lehetőség is lehet, és van aminek világos nyelvi kapcsolat a magyarázata. A
> múlkorjában felmerült palóc dió~gyió példa is ilyen. A két példa közt az a
> különbség, hogy a palóc gyió esetében szlovák hatásra pozicionális
> (pozíciófüggő, konkrétan palatái si előtti) lágyulásról van szó, vö, pl.
> palóc infinitívuszrag -nyi, a j~gy szálai viszont esetleg a magyarság Magna
> Hungaria-beli idejéhez vezetnek. De hangsúlyozom, csak ESETLEG. Ezt a
> nyelvészeti ötletet arra alapozom, hogy a finnugor nyelvek közül ez a
> jelenség nem világosan másodlagos orosz hatásra csak a tatárral érintkező
> udmurt és mari nyelvjárásokban van meg.  Azaz elképzelhető hogy legkésőbb a
> KR. sz. utáni VI-VII. századból, egy ős volga-kámai nyelvi area jelenségéről
> van szó, melyet az ősmagyar is átvett. Ebből az okfejtésből kiderül, hogy
> egy hangtani jelenség lehet történeti távlatú, de lehet egyszerű fonológiai
> alternatívák megvalósulása is a jelenben. A zs-vel nem biztos, hogy az
> ősmagyarig lehet ásni.
>
> Üdvözlettel:
>
> Pomozi Péter
>
>
>
>
> 2006/4/4, Nagy Gábor <hogyakutyam at freemail.hu>:
> >
> > Keves Nyelvművelő Barátaim!
> > Nálunk, Abaúj-Zemplénben a csizmát csizsmának, a a cseresznyét
> > cseresnyének, a tarisznyát meg tarisnyának mondják. nekem ez
> > szlávosan hangzik. A küzsdelmet viszont nem érzem szlávosnak.
> > Nekem is van egy kérdésem:
> > Nálunk az ünnepet üdnepnek mondják. Vajon ez utalhat a szó
> > eredetére?
> > Üdv:
> > Gábrusz
> >
> > Pávai István < pavai at chello.hu> írta:
> >
> > > Sőt a Székelyföldön is van küZSdelem. (Ott mi nincs?)
> > > Pávai István
> > >
> > > -----Eredeti üzenet-----
> > > Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu
> > > [mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Farkas Endre
> > > Küldve: 2006. március 29. 12:30
> > > Címzett: lista at list.folkradio.hu
> > > Tárgy: [Folklista] z, , zs, dzs
> > >
> > > Sziasztok!
> > >
> > > Felfigyeltem a kazah-kazak-mazsar-madzsar.... témára.
> > >
> > > Pávai István kérdésére én is kíváncsian várom a választ a tőlem
> > okosabbaktól
> > > (a moldvai "dzsermek", "Adzsud"...kapcsán).
> > >
> > > Friss tapasztalatom pl., hogy a "Küzdelem", "küzdés"
> > > helyett "küzsdelem", "küzsdés" teljesen tudatosan hangzik el (tehát
> > nem
> > > tévesztésből). Ez Tázló-menti tapasztalat, kíváncsi vagyok a
> > magyarázatára,
> > > illetve a jelenség elterjedésére.
> > >
> > > Üdv Bákóból!
> > >
> > > endre
> > >
> > > ---------------------------------
> > > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> > > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> > >
> >
> >
> > ---------------------------------
> > Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> > http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> >
>
>  ------------------------------
>
> ---------------------------------
>
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>
>
> ---------------------------------
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060404/68c1e347/attachment-0018.htm>