[Folklista] pontozó a legényesversenyen

[Pávai István]

Nem lehet a Folkrádió tallózóban olvashatóvá tenni a cikkeket, hogy mindeki
értse, miről van szó?
Pávai István 

-----Eredeti üzenet-----
Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu
[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Kemecsei Gábor
Küldve: 2005. augusztus 16. 20:09
Címzett: lista at list.folkradio.hu
Tárgy: RE: [Folklista] pontozó a legényesversenyen

Kedves Jozsi!
En olvastam az emliett cikket es nagyon erdekesnek tartottam, bar nem
ertettem a temahoz. Mar akor sejtettem hogy lesz "utorezgese". Azota lattam
Lapadon tancolni a kozonsegdijas Kiss Istvant is, es igy mar kezdtem sejteni
mi lehetett a pontozo versenyen es mirol irt Fugedi Janos. 
Azota az uj Folkmagazinban olvastam a folytatast is Dr. Nagy Zoltan
tollabol. Sajnos nem merek velemenyt formalni, mert nem voltam a versenyen
es a tanchoz sem ertek, de sok tanulsagos dolgot olvastam mindket cikkben. 
Csak ajanlani tudom mindenkinek azzal, hogy a Te irasodnak is minden szavat
joleso erzessel olvastam.
Udv: kemecs


>-----Eredeti üzenet-----
>Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu 
>[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Szász József 
>Árpád
>Küldve: 2005. augusztus 11. 13:40
>Címzett: lista at list.folkradio.hu
>Tárgy: [Folklista] pontozó a legényesversenyen
>
>
>Sziasztok, az alábbiakban küldök egy friss, még meleg anyagot, 
>kíváncsian várom az esetleges hozzászólásokat:
>
>	A Korond-i Lorincz Lajos bátyánk mondotta volt egyszer egy kerek 
>asztalbeszélgetés félén az éppen hozzászólni készülo fiatalembernek, 
>miután az ifjú azzal vágott neki beszédének, hogy "én nem értek hozzá 
>de elmondanám a véleményemet", hogy "hát, ha nem ért hozzá, akkor üljön 
>is le".
>	Ez a kis történet jut eszembe elolvasva Fügedi János "Pontozó a 
>legényesversenyen" címu cikkét, melyben oly nagy szakértelemrol, 
>hozzáértésrol tett bizonyságot, hogyha hozzá szeretnék szólni, bizony 
>elég erosen fel kellene kötnöm a gatyámat, vagy esetleg üljek vissza én 
>is a székembe. Jelen soraimmal jelzem, hogy makacs székely létemre 
>mégis az állva maradást választottam és engedelmükkel elmondanám 
>véleményemet, annál is inkább mivel a cikk írója tanú jelét adta 
>vitázási szándékának.
>	Mindenek elott szeretném jelezni, minden tiszteletem és elismerésem
a 
>tudomány és a tudományos munkát végzo emberek elott és mondandómat nem 
>a hozzájuk való felnövésem, erofitogtatás érdekében, hanem a saját 
>tapasztalataim megosztása miatt fogalmazom meg, remélve, hogy a 
>tisztelt érdeklodo számára is hasznosíthatóvá válik.
>	Véleményem szerint Fügedi János remekül írta le a pontozót, és 
>elemezte a vele szorosan kapcsolódó formabeli, muködésbeli 
>jelenségeket. Mindezt, a négy oldal ellenére is, tömören sikerült 
>elénktárnia, és gondolom, még így is csupán egy ízelítonek szánta abból 
>a rendkívül izgalmas és hálás feladatkörbol, amit a néptánccal való 
>tudományos munka kiaknáz. Mélyen osztozom azzal a szomorú 
>megállapításával,
>hogy: ". a táncpedagógia lenne azon a színvonalon, hogy észrevegye és 
>tudatosítsa ezeket a részleteket, ha módszereket dolgozna ki 
>tanításukra, ha mentené az értékeket, amíg még menthetok. Ha nem 
>elégedne meg a mozdulatok legnyilvánvalóbb, közhelyszeru eloadásaival, 
>hanem egy-egy tánc megismerésében elmélyülve a forma titkait 
>fürkészné.".
>Abban is egyetértek, hogy ".az eredeti táncosok nagyon is tudatában 
>vannak eloadásaik részleteinek..." és hogy a táncban minden egyes 
>mozdulatnak, gondolatnak megvan a maga helye és értelme, funkciója, 
>hogy ". e technikák táncaik alapelemei.".
>De, véleményem szerint ezek önmagukban nem képesek eloadásaik sajátos 
>ízét és különlegességét megadni. Az értelem, a tudat, a racionalitás 
>nem tudja felvenni a mindenség szerepét. Nem tudja biztosítani a 
>fennmaradást, az életet. Hiszen akkor elég lenne egy kello adattal, 
>logikai sémával feltöltött számítógép, robot és eloadná a különbözo 
>táncokat típusra, falura, sot eloadó egyéniségekre lebontva. És 
>fokozatosan újabb és újabb verziókkal töltenénk fel, ami miatt esetleg 
>életszagúvá tetszeleghet (hiszen változik idorol-idore ugyebár), de nem 
>nehéz elképzelni annak látványát, hogy milyen ürességet hordozna 
>magával.
>E tudatosság összekuszált hálójából, fura módon tudatossággal 
>kikuszálódva (hogy Fügedi állításait megerosítsem) láthatjuk, hogy 
>igenis a technikai tudás mellett szükség van valami másra is, ahhoz 
>hogy megteremtsük és megélhessük a tánc és táncolás örömét, szépségét, 
>vagyis hogy élové tegyük. És mi az az egyéb? No, ezt szeretném én is 
>megtalálni, és erre kapóra jött éppen a cikkben említett közönségdíjas, 
>valamint a másik két táncos eloadása. Itt is leszögezném, hogy nem 
>kívánom sem egyik, sem másik táncos fölött az ítélkezo bíró szerepét 
>felvenni, nem is vagyok abban a helyzetben, egyszeruen csak a 
>gondolataim összefogása érdekében szeretném mégis felhasználni 
>kísérleti alanyokként, illusztrációként. Ezúton is elnézést kérek 
>tolük. Tisztelettel kérem, ne vegyék magukra, hisz a gondolataimról van 
>csupán szó, és nem az abszolút igazságról.
>Az én szememben, Fügedi észrevételeit is használva, egyfelol valóban 
>két igencsak helyre tett mozdulatokat eloadó táncos, másfelol pedig egy 
>esetlegesen nem annak a mércének megfelelni vágyó, és voltaképp ezeket 
>nem is teljesíto táncos jelenik meg. És én nem helyezném oket a nyertes 
>- vesztes, jó - rossz, hiteles - nem hiteles kategóriába, hanem az 
>erényeiket, a kéznyújtásaikat fogadnám el. Hisz amit nem tudott az 
>egyik nyújtani, megkaphattuk a másiktól. Például, azt az élni akarást, 
>életerot elsosorban az igencsak leírt táncostól kaphattuk. És ezt 
>semmiképp nem nevezném erofeszítésnek, giccsnek, paródiának, hanem 
>forrásnak, energiasugárzónak, amibol csak úgy árad a szeretet, az öröm, 
>amivel minket szeretne megszólítani. Velünk közösen ünnepelni. Az is 
>igaz, hogy ez nem teljesen felhotlen, mint ahogyan az sem, ahogyan a 
>másik két táncos is kitárulkozott. Hisz nem éreztem, hogy a pontozóra 
>való ráérzésen és annak megértésén kívül bármit is szeretnének velünk. 
>Velünk, mint nézokkel. Értünk és értük.
>Mintha csak úgy meglennének magukban, és kész. Miért az egész? 
>A versenyért? A figurákért? A ritmusért? Az eszközökért? 
>Bármennyire is szépek, ha nincs kivel megosztani, megélni nem tudom mit 
>ér. Mit ér a tudomány önmagában? Szeretném elhinni és megélni, hogy a 
>tudomány nem a tudomány fejlodéséért van, hanem értünk. Magunkért. A 
>földön való boldogulásunkért. Az élet öröméért. Hát nem errol szól a 
>tánc? A muzsika? Az emberi élet? Úgyhogy nem elég érezni és érteni, meg 
>is kell szólítani egymást, és nem elég megszólítani, de tudni is kell, 
>mit szeretnénk. És ekkor érthetjük meg egymást és kerülhetünk 
>kapcsolatba egymással, ami úgy az eloadó-muvészetben, mint a hétköznapi 
>életben bizony hiányán van.
>
>Szász József
>Budapest, 2005-08-11