[Folklista] folklór jogvédelme

[Pávai István]

Igaz, hogy a folklór nem esik SZERZŐI jogvédelem alá, viszont léteznek más,
SZOMSZÉDOS jogok, amelyek számításba jöhetnek. Ilyen pl. a  HANGFELVÉTEL
KÉSZÍTŐ JOGA. Tehát a népzenei hangfelvétel másolása nem azért tiltott, mert
a szerzőt (NÉPET?) védi a törvény, hanem mert a szerzőileg védtelen népdal
hangfelvétel formájában kerül terjesztésre, s a HANGFELVÉTEL KÉSZÍTŐ jogai
sérülnek.
Ha pl. egy gyűjtő felteszi a saját felvételeit az internetre pontosan azért,
hogy bárki felhasználja, akkor az szabadon másolható. Kereskedelmi
tevékenység viszont ekkor sem folytatható vele, tehát nem teheted meg, hogy
lemásolod, sokszorosítod és árusítod a táncháztalálkozón.
Egy másik, immár szerzői jellegű jog, a GYŰJTEMÉNY-ÖSSZEÁLLÍTÓ joga. Egy
népzenei gyűjtés esetében, ha jogi vita van, akkor valóban felkérnek egy
szakértői bizottságot (mint a feldolgozások esetében írta Beja), amelyik
megállapítja, hogy az a népzenei gyűjtés a gyűjtő szellemi teljesítménye
nyomán jött-e létre vagy sem. Tehát pl. a Kallós Zoltán esetében minden
bizonnyal az lesz megállapítva, hogy az ő ismeretei tudása, válogatása,
kérdezése nyomán lett olyan értékű a gyűjtemény. Ha valaki viszont
bekapcsolja a magnót pl. a táncháztalálkozón, amikor falusi zenészek
muzsikálnak, ettől nem szerez magának gyűjtemény-összeállítói jogokat.
Még sok vetülete van a kérdésnek. Mi a Hagyományok Házában egyszer
meghívtunk egy szerzői jogban nemzetközi szinten is nagyon jártas jogászt, s
több órán át bombáztuk kérdéseinkkel. Ennek nyomán egy kicsit tisztábban
látjuk a kérdést. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a jogok ügye úgy áll,
ahogyan mi szeretnénk, csupán azt, hogy nagyjából tudjuk, mit lehet, mit
nem, mi az ami kérdéses, függetlenül attól, hogy egyetértünk-e elvileg vele.
Pávai István