Re: [Folklista] széki ritka tempó

Petyko petya75 at freemail.hu
2003. Okt. 11., Szo, 08:41:08 CEST


Tisztelt Pávai István!

Utánagondoltam: amit írsz a széki magyar egykori legényes voltáról (tehát
hogy eredetileg lassú legényes tánc lehetett, a háttérben összefogódzással),
abban van ráció, ugyanis rengeteg "négyes" dallam ugyanúgy, (ill. hasonlóan)
megvan sűrű tempó dallamként is! Az viszont érdekes, hogy akkor ezt mért nem
őrizte meg a népi emlékezet?!

Egyébként nem biztos, hogy állításaink között ellentmondás van, hiszen
attól, hogy pl. a "magyar" elvesztette legényes jellegét, egy időben csak a
sűrű tempó és a verbunk létezhetett legényes táncként, és attól még később
kialakulhatott / visszaalakulhatott egy ritka tempó a környékbeli falvak
"ritka magyar"-jainak mintájára (ha jól tudom, román dallamok is vannak a
széki ritka tempóban), pótolva a lassú legényes funkcióját.
Mindenesetre maguk az akkor már aktívan muzsikáló széki zenészek nem
emlékeznek a negyvenes évek elejéről ritka tempóra, és én valószínűtlennek
tartom, hogy ha pl. Lajtha két alkalommal gyűjtött Székiektől (nem tudom,
hányszor gyűjtött, egyszer Széken és egyszer Pesten biztosan), akkor
egyetlen alkalommal sem került elő egy létező tánc zenéje (hiszen Pesten
gondolom, nem csak egy napig voltak a zenészek), ha ez így történt, akkor az
népzenegyűjtőnek való alkalmatlanságának a bizonyítéka lehet (csakúgy, mint
a balassagyarmati és a soproni zenekarral való gyűjtéseinek "módszertana").

>>Sümeghy Vera 1943 nyarán utazott Székre a táncokat megismerni. Leírja a
páros táncokat, a magyart, megemlíti a "ritka és sűrű tempót", a "hétléptűt
és polkát", s megjegyzi, hogy "újabban sajnos a gólya is szerepel a
táncrendben".<<

Icsán elmondása alapján a gólya volt előbb, amit kiszorított a porka és a
hétlépés.

>>A széki ritka tempó kései megjelenése ugyanolyan mítosz, mint a háromhúros
kontra kései elterjedése ugyanott.<<

Ádám István ("Icsán") a negyvenes évek előtt volt aktív kontrás. Akkor ő
gyerekként apja mellett aktívan még hegedűn kontrázott; felvételen be is
mutatja, hogy hogy kontráztak akkor hegedűn.

Másrészt én úgy tudom ("úgy tanultam"?), hogy az 1910-es, 20-as években a
hegedűkontra mellett még cselló sem volt Széken, ez később jött be a faluba;
Ádám Sándor "gordonos" szerint régebben az öregek nem is szerették, mert új
volt nekik: "azt mondták, gyere be, de ne bőgőzzél"...

Kovács Péter



További információk a(z) Lista levelezőlistáról