RE: [Folklista] széki ritka tempó

[Pávai István]

Túl nagy a téma, nem akarom a listatagokat ezekkel a dolgokkal terhelni,
majd egyszer személyesen elmondom a Lajtha gyűjtések történetét. Az előző
levelem többi érveit azért fontold meg. A táncok nem falvanként és nem
évente változnak, összefüggő területeken hosszabb ideig azonosak. Szék egy
erősen hagyományőrző falu, meg igen nagy lélekszámú ahhoz, hogy egy
hagyományos férfitánc csak úgy kikopjon, aztán a szomszéd falukból
visszvegyék. Tudod, hogy  ők csak egymás között házasodtak, sőt
falurészenként is endogámia volt. Erősen belterjes kultúra. Stb...

Üdv. Pávai István
> 
> -----Original Message-----
> From: lista-bounces at list.folkradio.hu 
> [mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] On Behalf Of Petyko
> Sent: 2003. október 11. 8:41
> To: A Folkrádió levelező listája
> 
> Tisztelt Pávai István!
> 
> Utánagondoltam: amit írsz a széki magyar egykori legényes 
> voltáról (tehát hogy eredetileg lassú legényes tánc lehetett, 
> a háttérben összefogódzással), abban van ráció, ugyanis 
> rengeteg "négyes" dallam ugyanúgy, (ill. hasonlóan) megvan 
> sűrű tempó dallamként is! Az viszont érdekes, hogy akkor ezt 
> mért nem őrizte meg a népi emlékezet?!
> 
> Egyébként nem biztos, hogy állításaink között ellentmondás 
> van, hiszen attól, hogy pl. a "magyar" elvesztette legényes 
> jellegét, egy időben csak a sűrű tempó és a verbunk 
> létezhetett legényes táncként, és attól még később 
> kialakulhatott / visszaalakulhatott egy ritka tempó a 
> környékbeli falvak "ritka magyar"-jainak mintájára (ha jól 
> tudom, román dallamok is vannak a széki ritka tempóban), 
> pótolva a lassú legényes funkcióját.
> Mindenesetre maguk az akkor már aktívan muzsikáló széki 
> zenészek nem emlékeznek a negyvenes évek elejéről ritka 
> tempóra, és én valószínűtlennek tartom, hogy ha pl. Lajtha 
> két alkalommal gyűjtött Székiektől (nem tudom, hányszor 
> gyűjtött, egyszer Széken és egyszer Pesten biztosan), akkor 
> egyetlen alkalommal sem került elő egy létező tánc zenéje 
> (hiszen Pesten gondolom, nem csak egy napig voltak a 
> zenészek), ha ez így történt, akkor az népzenegyűjtőnek való 
> alkalmatlanságának a bizonyítéka lehet (csakúgy, mint a 
> balassagyarmati és a soproni zenekarral való gyűjtéseinek 
> "módszertana").
> 
> >>Sümeghy Vera 1943 nyarán utazott Székre a táncokat 
> megismerni. Leírja 
> >>a
> páros táncokat, a magyart, megemlíti a "ritka és sűrű 
> tempót", a "hétléptűt és polkát", s megjegyzi, hogy "újabban 
> sajnos a gólya is szerepel a táncrendben".<<
> 
> Icsán elmondása alapján a gólya volt előbb, amit kiszorított 
> a porka és a hétlépés.
> 
> >>A széki ritka tempó kései megjelenése ugyanolyan mítosz, mint a 
> >>háromhúros
> kontra kései elterjedése ugyanott.<<
> 
> Ádám István ("Icsán") a negyvenes évek előtt volt aktív 
> kontrás. Akkor ő gyerekként apja mellett aktívan még hegedűn 
> kontrázott; felvételen be is mutatja, hogy hogy kontráztak 
> akkor hegedűn.
> 
> Másrészt én úgy tudom ("úgy tanultam"?), hogy az 1910-es, 
> 20-as években a hegedűkontra mellett még cselló sem volt 
> Széken, ez később jött be a faluba; Ádám Sándor "gordonos" 
> szerint régebben az öregek nem is szerették, mert új volt 
> nekik: "azt mondták, gyere be, de ne bőgőzzél"...
> 
> Kovács Péter
>