Re: [Folklista] magyar, nem négyes

[Petyko]

>>Péter!

Én egy kicsitt másként látom a széki "magyar" kérdését, mint ahogy alább
idézett leveledben leírod.<<

>>A széki magyar a közép- és észak-mezőségi férfitáncok rokonsági körébe
tartozik. A [pl. bondhidai - KP.] "ritka magyar" esetében a férfitáncot
táncolni nem tudó vagy éppen nem akaró legények a lányokkal kis körökben
összefogództak, de gyakran párban is, s úgy forogtak
ugyanarra a zenére, amelyre közben a legények egy része figurázott. Ennek a
gyakorlatnak a lerögzüléséből alakult ki a széki "magyar", amelyben már
következetes a négyes kör, s a figurázás csak a pihenőkre korlátozódik.

Szóval nem a széki négyesben járt "magyar"-ból lett a "ritka tempó", hanem
Széken is lehetett korábban a negyedes lüktetésű "ritka magyar", amelyet a
szakirodalom inkább "lassú magyar"-nak nevez, s ennek szabályozódásából lett
a négyes körökben járt "magyar". A dallamai is ebbe a rokonsági körbe
tartoznak, s nem a nyolcados lüktetésű ritka tempó dallamaival egyeznek
közelebbről nézve.<<

István!

Én teljesen jóhiszeműen csak abból indultam ki a vázolt feltételezésemkor,
amit _maguk_a_széki_zenészek_ mondtak! (A szóbeli adatközlést videóanyagon
meg tudom mutatni, ha kell.) Vagyishogy "Sziken" régen nem volt ritka tempó,
csak sűrű tempó (ekkor gondolom, csak simán "tempó"-nak nevezték), és amikor
túl sokat figuráztak már szólóban, a körön kívül, abból lett a ritka tempó,
"új" (vagyis Széken addig nem használt) dallamokkal. (Ezeknek a dallamoknak
egy részét egyébként néhány bonchidai ritka magyarból "csinálták".)
Rákérdezésre, hogy milyen magyarként húzott, magyarként is húzható dallamok
voltak azok, amikre annakidején a ritka tempó kialakulásakor nagyobb
előszeretettel tempóztak, mint forogtak, a zenészek mindig következetesen
ugyanazokat a bizonyos meghatározott dallamokat játszották a gyűjtőknek,
"régi ritka tempó" megjelöléssel. (Ezek szöveg nélküli, hangszeres dallamok,
sok tizenhatoddal, amikre jól lehetett tempózni.) A ritka tempó megjelenését
maguk a széki zenészek is a negyvenes évekre teszik (ugyanúgy, mint a gólyát
felváltó porkáét és a hétlépését), és ez egybevág azzal a ténnyel, hogy
'940-ben '41-ben Lajtha csak sűrű tempó dallamokat gyűjtött Széken és
Pesten. Igazán szerintem az ötvenes években állandósulhatott a ritka tempó
(és a többi új tánc) szerepe a faluban, de sajnos pont ebből az időszakból
nincsenek Székről gyűjtések (csak egyről tudok).

Mindazt, amit leírtam, megkérdezheted Halmos Bélától és a tékásoktól; az ő
gyűjtéseiken vannak rajta ugyanis ezek a szóbeli és zenei adatközlések.

Kovács Péter