[Folklista] a moldvai MAGYAROK kedvelt zenekarai

[Petyko]

...Arról meg nem is beszéltem, hogy a nyáron Vajdaszentiványban
tapasztaltam, hogy az ottani, tehát ott élő, helyi szintetizátoros a
gernyeszegi és a vajdaszentiványi cigány táncegyüttesek kíséretében
kizárólag ottani, vajdaszentiványi _magyarcigány_, tehát semmiképpen sem
sátoros (oláh-)cigány nótákat játszott (amilyen szintetizátoros romazenéket
kazettákon árulnak ott, a piacokon).

P.I. >>A legfontosabbat elfelejtettem:
Még a 20. században is voltak olyan lakodalmak a moldvai magyaroknál,
amelyeket egy szál DUDÁS muzsikált. Magyar típusú (kontrasípos) dudát
használtak, "síp"-nak nevezték magyarul.<<

Nem csak azt, hanem román dudát is. Ezt onnan tudom, hogy nekem megvan a
>>Moldvai csángómagyar "síposok"<< című CD, ahol a kísérőszöveget
valószínűleg maga a gyűjtő, Stuber György fogalmazta meg. A magyar típusú
duda nem alkalmas minden moldvai magyarok által használt táncdallam
megszólaltatására (ezt, mint volt dudás mondom), a román típusú viszont a
román eredetűek mellett a magyar eredetűek megszólaltatására is alkalmas,
mert azon a "sültünek" a játéktechnikájával megegyező módon lehet játszani.
(A román duda egyébként gyakorlatilag megegyezik a balkánon használt
dudákkal. A román dudán is a furulya játékmódját _utánozzák_ - kapcsolódva
az előző levelem gondolataihoz -, csakúgy, mint a szaxofonon. Ez is
bizonyítja egyébként, hogy a moldvai magyaroknál a magyar duda, vagyis a
"síp" előbb volt meg, mint a "csimpoly", hiszen a magyar duda, a "síp"
megszólaltatása - a "csimpoly"-tól eltérő felépítése miatt egy külön,
sajátos, de az egész kárpát-medencében _magyarként_ hagyományos játékmódot
igényel; míg a "csimpoly"-on való dallamjátékhoz elég csak furulyázni
tudni.)

>>Ők azonban románul is tudnak beszélni, így románul "cimpoi" (ejtsd:
csimpoj)-nak mondják. Mivel a magyarországiakról nem feltételezik, hogy
tudják az ő helyi nyelvjárásukat, gyakran román névvel mesélnek az ilyen
dolgaikról, ezért mondhatják a
magyarországi gyűjtőnek, hogy "csimpoj". Itt nem román kölcsönszóról van
szó, mert van rá maguk között használt magyar megnevezésük, hanem a
kétnyelvűség esetéről. Önkéntelenül is azt hiszik, hogy az odatévedt idegen
inkább tudja az állam nyelvét, a "hivatalos" nyelvet, mint a helyi
nyelvjárást. Ezért mondják a magyarországiak mikrofonjába, hogy "nunta" (a
menyekező helyett), "nyirjásza" (a vőlegény helyett) stb. A magyarországiak
viszont előszeretettel használják ezeket a "csángó"-nak hitt szavakat, mert
egzotikusabbaknak érzik a "nyirjászát", mint a menyasszonyt. Ez nem teljesen
OK.<<

A következtetéssel egyetértek, de nem biztos, hogy azért mondják a dudát
felváltva csimpolynak és sípnak, amit itt leírtál, István; hanem lehet, hogy
pont a kétféle duda közötti megkülönböztetés miatt - erre vonatkozóan vannak
kijelentések, utalások a CD kísérőszövegében. (Síp=magyar duda,
csimpoly=oláh duda. Eredetileg ez minden valószínűség szerint így volt, még
ha mostanra el is homályosult ez a nyelvi különbségtétel.)

Kovács Péter