[Folklista] Szentségtörés vagy sem? (Folkmagazin cikk)

[Bakonyi Istvan]

Józsi, a vendégem vagy legközelebb! Ennyi. :-) 
 Üdv,
Sityu

Az S5610-es Samsung készülékemről küldve? Na nem, az ilyet nem tud, viszont cserébe két hétig nem kell tölteni. Kérdés?

"Szász József Árpád" <SzaszJ at otf.hu> írta:
>A tárgyi témához az alábbi történettel szolgálok:
>
>
>
>"A riporter, a máz nélküli élet rejtélyeit nyomozni, elmegy vidékre.
>Ahogy kiér annak "közepibe", első szempillantásra meglát egy hatalmas
>méretű, ég felé tornyosuló ürüléket. A nem mindennapi látvány rögtön
>elindítja benne az érdeklődési vágyat, és a közelben legeltető juhászra
>rázúdítja évek óta felgyülemlett életszomjából feltörő kérdését:
>
>
>
>- mondja édes pásztor uram, "mi ez?"
>
>
>
>A juhász, érzékelve a nem mindennapos esemény egyediségét készségesen
>eleresztette hangját e képpen szólván:
>
>- hát az úrficskám, egy egészséges férfi .zar (. helyén érts s-t)
>
>
>
>- hát honnan tudja, ilyen biztosan? Kérdi a riporterünk.
>
>
>
>- először is, ha ezt nem férfi rottyantotta volna oda, a torony tetejét
>lebillentette volna a szoknyaszéle,
>
>- másodszor pedig ha egy nő pottyantotta volna ide, akkor az egész le
>lenne vizelve, de itt egy méternél is odébb a nedvesség
>
>- harmadszor pedig, ezt éppen egy öt perce én hagytam magam mögött"
>
>
>
>
>
>Ha valakit a saját okfejtésem is érdekel, megköszönöm, és az
>alábbiakban követhet:
>
>
>
>Élni tudni kell. De hogy lehet megtanulni? Lehet-e ezt egyáltalán
>tanulni? Ki, mi taníthat az életre? Kit lehet? És hogyan?
>
>
>
>Mivel belőlem csak egy van, Nekem kell megtanulni. Hát ha muszáj, akkor
>szívesen! Hangzik a mondás :). De nem muszáj, elég csak élni, és élni
>hagyni. És csak azt kell tenni, amit megtudsz. Az elszámolás az alapján
>elkészül. Mert elszámolni mindenkinek kell. Életet kaptunk, élettel
>számolunk el. A Mi saját életünkkel. Hogy hogyan éltük azt meg. És
>Magunknak, nem másnak.
>
>
>
>Minden amit látsz, amit hallasz, amit érzel az a Tied. De minden amit
>mondasz, amit teszel, amit sugárzol az is a Tied.
>
>
>
>Úgyhogy kövesd a Csíkot, ha arra akarsz menni. Ha nem, akkor hagyd hogy
>mások járjanak rajta. De ne bántsd egyiküket sem, mert nem Neked fáj és
>nem Neked okoz örömet. Nem Te fizeted az útjukat.  A Tiedet viszont
>igen. Járj azon.
>
>
>
>A dal, a tánc, csak egy-egy eszköz ahhoz hogy emberhez méltón élj.
>Lehet hazudni, magadnak is, lehet másokat is félrevezetni, de
>ugyanakkor lehet felemelni, dédelgetni önmagadat és másokat is, akik
>fel akarnak szállni.
>
>
>
>A népzenével sokan felszálltak. Nem mindennapos, kínkeserves időket is
>átvészeltek általa. És nemigen akart senki kimaradni belőle. Ha tudtak
>róla, ha nem, ha értették, ha nem. Megbíztak benne, és művelték.
>Gyakorolták. Így fejleszthették tökélyre. És tökély volt minden
>pillanat. Nemcsak a ráncos korban járták csudájára. Apraja, nagyja
>beillett az összképbe. A botladozástól a karikacsapásig, a tíz évestől
>a hetvenkedőig mindenki otthonosan mozgott. Mindenkire talált a gúnya.
>Mert mindenki felvette és viselte a sajátját, magára járatta. A
>születéstől a halálig. A teljes spektrumával micsoda gyönyörré tárult a
>külső megfigyelő számára! Nem volt nehéz ebbe beleszeretni. Mit sem
>sejtve annak hátteréről, apró részleteiről, a hétköznapok
>verejtékeiről, a szúrós tövisekről, azon nyomban vettük a helyjegyeket
>és ültünk be az élő show első soraiba. És napról napra sajátítottuk el
>a kifejezés kultúra vidékre jellemző fortélyait. Ki meddig jutott? A
>riporter szintjéig, avagy tudunk már egy jó egészségeset rottyantani?
>Ahhoz nem elég ha tudod hogy G, vagy D, ha tudod milyen dűvő, milyen
>esztam, milyen rázás kell és hová. Ha tudod mi a szép. Több kell! És
>nincs erre recept! Te kellesz egész mellszélességben, és tudnod kell,
>hogy csúcson vagy és mégsem jutottál fel a csúcsra. Mert nem felfelé
>kell törni. Hanem kifele és befele. Kinyílni és befogadni. Van még mit
>tanulni!!! És ezt mint ahogyan a múltban is, ma is csak gyakorlással,
>műveléssel lehet. Ezt kívánom minden népzenész kollegámnak! Hogy legyen
>kire figyelni, kitől befogadni és kinek megnyílni.
>
>
>
>No és hogy állunk a Világ zenével? A szinte naponként változó
>öltözködési szokások mellett viselünk-e bármit is úgy, hogy az ránk
>illjen? Tudunk-e úgy szólni, hogy minket jellemezzen? Tudom-e úgy húzni
>a hegedűt, hogy az előttem álló a magáét felismerje benne? Ismerem-e
>egyáltalán a nótáját? Érte húzom-e? Annyi kérdés tátong ezzel
>kapcsolatosan elém, hogy ha megengeditek ezzel most nem foglalkoznék.
>Elég nekem az, hogy sok szép zenét hallottam eddig, és remélem még
>fogok a jövőben is, olyan zenészektől, akik elég bátrak és elég
>önzetlenek, ahhoz hogy kitárulkozzanak a nagy érdemű elé, akit még csak
>nem is ismernek és még esélyük sincs rá a mai keretek közt. Köszönöm és
>Isten éltesse őket is!
>
>
>
>Barátsággal,
>
>Szász József
>______________________________________
>
>Köszönjük a Folkrádió 2014-es működtetésére nyújtott adományokat. Már
>csak az év utolsó 70 napjára való pénz hiányzik. Ha segítenél, itt
>találod a tudnivalókat: http://www.folkradio.hu/alapitvany/adakozas
>Folkrádió Közhasznú Alapítvány
>Számlaszám: 11713005-20391074
>Adószám: 18565449-1-09