[Folklista] Szentségtörés vagy sem? (Folkmagazin cikk)

2014. Jan. 12., V, 17:09:26 CET

András!  Ánti! 
Elvetted a kenyeremet. Mindent olyan jól összefoglaltál, hogy alig maradt mit hozzátennem.
De azért maradt valami nekem is, kezdjük az elején.
Kár hogy mostanában az ilyen eszmecsere nem mozgat meg csak néhány embert.
1. A Folkmagazinban megjelent cikk nem önálló riportsorozat, hanem, mint a „kopfban” szerepel, a tavaly megjelent Csík Janiékról szóló könyv ollózott részletei, a jelzett témakör szerint. A szerkesztők a vélemények pluralitására törekedve, az un. „világzene” értelmezése és megítélése körül, a népzenét művelők és kedvelők körében fel-fel lobbanó vitának akartak ezzel – gondolom –  keretet biztosítani.

2. Ne Süveges Gergőn kérjük számon a fogalmak tisztázatlanságát, a népzenefeldolgozások és a világzene (etnozene, népies zene, folkkocsma stb) terén, amikor körünkben a népzene, néptánc, táncház fogalmaknak is ezer értelmezése létezik. Mi, a szakma képviselői voltunk azok, akik nem teremtettük meg a népzenei és táncházmozgalom céljaiból levezethető és a magas színvonalú működéshez elengedhetetlen, ugyanakkor az utánunk jövő generációk és a külső társadalom számára is útmutatóként szolgáló fogalomrendszert.
3. Maradéktalanul üdvözlendő a Folkmagazintól az összeállítás megjelentetése. Hurrá!  Ezzel a kiadvány végre közelebb került a mindennapi élethez. Sajnos az utóbbi években csak egy ellentmondás nélkülinek láttatott, letűnt idilli világ tükre volt, egy igényes kiállítású múzeumi katalógus, tele szép megkövült csecsebecsével, egy gyönyörű oltárkép, mi meg csak táthattuk a szánkat, de közel férkőzni nem tudtunk hozzá. Profánul azt is írhatnám, hogy olyan volt, mint egy szakrális „hógömb”.
4. A Wikipédiából idézett népzene fogalommeghatározás – elnézést az erős fogalmazásért – az idiotizmus körébe tartozik. A hagyománynak (jelen esetben a paraszthagyománynak) egyáltalán nem a legfontosabb eleme az, hogy nem lehet megállapítani a szerzőt, ez szerintem érdektelen is. A használt összehasonlító-szembeállító mozzanat egyébként sem lehet egy szabatos fogalommeghatározás része, a cikk a teljesen dilettáns megközelítésből fakadó semmitmondást próbálja külső eszközökkel pótolni, de ettől csak egyre rosszabb lesz.
A szerzőség mellett nem lehet leegyszerűsíteni egy másik hamis megfogalmazásra, az „apáról fiúra” öröklődés szó szerinti értelmezésére sem. A népzene fogalmának meghatározásánál a legfontosabb tényező a viszonylagos elszigeteltségben élő lokális kisközösség értékrendje és életmódja. Ebből kiindulva a fogalmat már sokszor levezette itt a listán Pávai István, Vavrinecz András, Agócs Gergely, Nagymarosy András és még sokan mások, így jómagam is.
5. A „világzene” fogalmat a 70-es, 80-as évek fordulóján találták ki az akkor nemzetközi szinten megjelenő hanglemez és CD óriásplázák marketingesei, és az árusító helyek propagandistái, a „Népzene a világ minden tájáról” tárolófelirat leegyszerűsítéseként. Aztán ez a fogalom a médiába bekerülve, a globalizáció jegyében elterjedt, egyre bővülő tartalommal. Nyugaton már jóformán a világfalú összes zenéjét ez alá sorolják, még az „Eurovíziós dalfesztivált”, mint zenei eseményt is. Pontos meghatározása nincs, és egy ilyen általános fogalom esetén nem is lesz.
Itthon a fogalom valamivel konkrétabb, de nálunk sem szabatos. Sokszor a feldolgozott népzenéknek azt az ágát értik alatta, ahol más, elsősorban populáris zenei rendszerekben használnak fel népzenei „cserepeket”, vagy különböző népek zenéjének külsődleges jegyeit kicsemegézik és egymás mellé állítva, esetleg összedolgozva hoznak létre egyedi darabokat, ritkán a jazz különböző, kelet-európai népzenei inspirálású válfajait. Ezek a folklorizmus körébe tartoznak. Nem tartozik a folklorizmus alá, de a világzenébe sorolják még a népzenészek között ma divatos magyar nóta-cigánynóta kultuszt is, valamint a háború előtti, vagy a 60-as évek slágereinek, Karádi Katalin dalainak, mai popszámoknak stb. népi hangszereken történő előadását. Egyesek még ezzel a tág világzene fogalommal sem elégedettek, egyediségük, páratlanságuk kihangsúlyozására, tevékenységük mentegetésére újabb és újabb megjelöléseket találnak ki, ennek egyik eklatáns példája a „magyar világi népzene”.

6. Természetesen mindenki olyan zenét játszik, amilyet szeret, amiben jól érzi magát, ami megfelel az ízlésének, és fontosnak tart a közönségnek megmutatni. Ezt általában senki sem vitatja. A viták során az ellenérzéseiket megfogalmazókra mégis rögtön rásütik a folklórrendőrség bélyegét, pedig a legtöbbször csak a műfajok összekeveredését ellenzik, vagy a szakszerűséget hiányolják. A rendkívül sok zenekarból nehéz kitűnni, működésbe lép tehát az individuum, egyedit, különlegeset, másoktól eltérőt akarnak felmutatni. Ez viszont a legtöbbször nem párosul alkotó tehetséggel, és ízléssel, egy kiváló, hangszerét maximálisan ismerő zenész automatikusan nem alkotóművész is egyben. Ezzel a világzenei gyakorlattal sokszor együtt jár a táncházakban használt források laza kezelése, az erdélyi zenekarok repertoárjába bekerült mai városi hatások, kávéházi elemek hűséges „átvezetése” a táncházi muzsikába.
Sajnos érdekellentét is fakad abból, hogy felkészületlen programszervezők divatot csináltak az általuk a népzene innovatív ágának tartott világzenéből, és jóformán egyeduralkodóvá tették azokon a pódiumokon, megszólalási helyeken, amelyek korábban a tradicionális együttesek saját híveiken túli, nagyobb közönséggel való találkozását tették lehetővé. A különböző hivatali bürokraták, és egyéb kurátorok csak fokozhatják ezt az érdekellentétet, és egyben hozzájárulnak a fogalmak további maszatolásához azzal, hogy hamis képet sugallnak a laikus közvéleménynek, amikor népzene-néptánc kategóriák díjait nem ide tartozó szereplőknek juttatják.

7. Egyet ne felejtsünk el. A 70-es évekre Magyarországon kibontakozó „folk revival”, azaz a táncházmozgalom (amelyet megelőzött a népzene- és néptánckutatók hihetetlen sokrétű munkája, és eredményeiknek a nyilvánosságba való bekerülése, valamint a színpadi néptáncforradalom), nem a bizonytalan jelentésű és a városban jóformán értelmezhetetlen „hagyományőrzésből” fakad, mint azt tévesen sokan gondolják, hanem abból a felismerésből, hogy a még ma is használati értékkel rendelkező parasztkultúra mai közösségek létrehozására, szórakozására, és egyben identitás teremtésre is alkalmas. Minden világzenei vitát ezen a szemüvegen keresztül kellene szemlélni, és a vita során azt kellene vizsgálni, hogy ezt a célt tudja-e szolgálni az adott vitába éppen bevont világzene válfaja, tudja-e helyettesíteni a népzenét és néptáncot, vagy csak a tömegkultúra (gyártás és fogyasztás) választékát növeli, színesíti.

Németh György
 Az egyik hozzászólásban közzétett, általam kritizált Wikipédia cikk:"A népzene a nép által önkéntelenül kialakított zene, amelynek szerzői,keletkezésének helye, ideje, vagy egyéb körülményei a megfoghatatlanságősiségébe vész.A népzene a műzene ellentétjeként is meghatározható, amely valaki általtudatosan megalkotott, kitalált zenét jelent.A kettő határán mozog a népies műzene, illetve a folklorizálódott műzene.Népies műzenének a népzenei ihletésű műzenét nevezzük, folklorizálódottműzenének pedig azokat az műzenéket, amelyek a népzene világába kerülve,ott átformálódva elnépiesedtek az ízlésformáló közösség igényei szerint."Forrás:  http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pzene
  -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
"András Nagymarosy" <nagymarosy at gmail.com> írta:
>Kedves Magazin-Folkerek!
>
>Nagyon örülök, hogy Kemecs felvetette ezt a problémát. Ráadásul bölcsen
>megsejtette, hogy nem Csík Janiékról van itt szó, - őket lehet szeretni és
>nem szeretni -, hanem valami elvi problémakör lappang a háttérben. Ezt
>három pontban fogalmazta meg:
>
>*"-Valahogy senki nem próbálta tisztázni az alapfogalmakat. A "mi micsoda"
>kérdéskörét.*
>
>*-Egyáltalán nem érzem, hogy annyira felszínen lenne ez a "Szentségtörés"
>téma. Nem tudom mit kellett ezen annyira forszírozni.*
>
>*-Szerencsésebb lett volna, ha általában a Világzenéről kérdezett volna
>körbe a Gergő és nem Janikáékról konkrétan, ha már "Szentségtörőzünk", hogy
>ne keveredjenek a dolgok."*
>
>Most lássuk a medvét (vagy legalább egy kis bocsot, - Bocsika!):
>
>   1. *-Valahogy senki nem próbálta tisztázni az alapfogalmakat. A "mi
>   micsoda" kérdéskörét. -* *Ez a probléma veleje: ne keverjük össze a
>   népzenét a világzenével, a folk-rock-kal (öregebbek még emlékeznek a
>   folk-beat-re) vagy a népzenei feldolgozásokkal!* - Korábban (70-es,
>   80-as évek) a Magyar Rádióban népzenei műsorokban rendre felhangzottak
>   Bartók, Kodály, stb. feldolgozások "népzene" címszó alatt. Pedig ezek a
>   művek nem a népzene, hanem a műzene témakörébe tartoznak. (Szerintem a
>   "Nép" csak röhögne rajtuk...) Éppen úgy nem népzene pl. számos Bach, Mozart,
>   Haydn mű, a Rolling Stones szinte teljes életműve vagy a Beatles-dalok egy
>   része, noha népzenei alapötleten, stílusjegyeken vagy dallamokon alapulnak.
>   Nekem az a bajom, hogy Csík Janiék *népzenéből* kaptak pl. Prima
>   primissima díjat, nem pedig *zenébő*l és ettől kezdve az intelligensebb
>   és a hozzánemértő közönség egyaránt azt gondolja, hogy ez a népzene.
>   Hiszen ezt a Rádió, a TV, a sajtó is mind-mind mint "magyar népzenét"
>   aposztrofálja.
>
>Ráadásul ezt elviszik a külföldnek is! - de ezt nem akarom igazságtalanul
>pont Janiék nyakába varrni, mert a hazai zenekarok 50%-a nem vagy nemcsak
>népzenét játszik a külföldi népzenei fesztiválokon, viszont népzenének
>adják el az attól messze eső, ethno-ízű kompozícióikat is. És akkor abban a
>pillanatban nem jobbak, mint a nyugat-európai kávéházban játszó
>cigányzenekar, amikor a bukaresti Dinicu Pacsirtájával, az olasz Monti
>Csárdásával vagy a hamburgi Brahms ún. Magyar táncaival népszerűsíti az
>igazi, hamisítatlan magyar goulasch-kultúrát.
>
>Bizony felebarátaim, *ez a magyarosch-balkániasch világzene az új
>"Magyarnóta",* ami ellen Bartók, Kodály és az én idősebb zenészgenerációm
>annyira küzdött.
>
>   1. Aki Janiék feldolgozott zenéit hallgatja, az az első pillanatban már
>   érzi, hogy ez nem magyar népzene, még csak nem is népzene. Hogy csak egy
>   példát idézzek, a Király-utcai zengerájok világát idéző "Te majd
>   kézenfogsz" c. (amúgy igen kiváló) Presser-kuplé összekapcsolása egy
>   közép-erdélyi férfitánccal teljesen indokolatlan, erőltetett és
>   szerencsétlen kapaszkodás. Aki pedig úgy érzi, hogy az éttermi
>   cigányzenekari hangszerelésben felhangzó Quimby-szám ettől a
>   hangszereléstől hitelesebb lett, az arra a gyermekkori önmagamra
>   emlékeztet, aki öt éves korában a keszthelyi Halászcsárda muzsikus
>   cigányainak a vonójáról ismerte meg a Trubadúr Cigánykórusát és a Lohengrin
>   Nászindulóját. - Érettebb fejjel aztán meghallgattam az Operában az
>   eredetit és csak annyit mondhatok a bölcs rabbi szavai nyomán: "Mecsoda
>   különbség!" - *Janiék dalai valamilyen mértékben önálló kompozíciók, de
>   nem tartoznak a népzene repertoárjába!* Ha valóban kíváncsiak vagyunk
>   Bachra, akkor ne Jacques Loussier (zseniális) jazz-feldolgozásaiból akarjuk
>   megismerni, mert így vakvágányra tévedünk.
>
>*A magyar népzene belső tartása, "alapállása", életérzése más, mint ezeké a
>daloké és a világzenei termés nagy részéé.* Aki ezt nem érzi, az ne
>zenekritikával, hanem lóápolással vagy levélkézbesítéssel foglalkozzon!
>
>   1. *"-Egyáltalán nem érzem, hogy annyira felszínen lenne ez a
>   "Szentségtörés" téma. Nem tudom mit kellett ezen annyira forszírozni.
>   -Szerencsésebb lett volna, ha általában a Világzenéről kérdezett volna
>   körbe a Gergő és nem Janikáékról konkrétan, ha már "Szentségtörőzünk", hogy
>   ne keveredjenek a dolgok." -* Ebben teljesen egyetértek, *a zenében, -
>   ha hiteles -, nincsen szentségtörés*. Minden muzsikusnak jogában áll azt
>   a zenét játszani, amit akar, jogában áll feldolgozni más zenei ötleteket, -
>   de ne akarjon pl. a "népzene" farvizén más műfajjal beevezni a népzenei
>   piacra!
>
>A *világzene* kapcsán egyszer már leírtam ebben a levelezőrovatban, hogy a
>műfaj nagy részét sekélyes terméknek tartom, ami félig megemésztett, egymás
>mellé hányt folk-zenei benyomások üzletszerű forgalmazásából áll. *A műfaj
>kicsi, de értékes része egyéni ötlet, kompozíciós vagy szerkesztési
>tehetség alapján létrejött színvonalas alkotásokat foglal magában, ahol:
>a.) a népzenei alapötlet "lelke" nem vész el, hanem megmarad, "túlél", b.)
>a mű ugyanolyan katartikus hatású (vagy jobb), mint az eredeti.* - Erre
>kiváló, közismert mintapéldaként továbbra is a Muzsikás "Nem úgy van most,
>mint volt régen" c. LP számos dalát tudom felhozni.
>
>   1. *"Általában és már elszakadva(!) a idézet FM cikktől: Szerintem
>   teljesen elfogadott a "népies" és "etno" zene előretörése."* Itt lép be
>   a képbe a *piac*: a *"natúr-népzene"* hazai sikerét az alapozta meg a
>   hetvenes évek elején, hogy a hatvanas években a hippie-mozgalom
>   elterjesztette az iskolázottabb ifjú rétegekben (még működött az iskolákban
>   a Kodály-módszer) az eredeti, hamisítatlan, természetes dolgok iránti
>   igényt és az alapvetően népzenei gyökerű angolszász rock-zene előkészítette
>   rá a füleket. Az akkori zenei piac szívesen fogadta be a régi-új autentikus
>   népzenei hangzásvilágot.
>
>Napjaink ifjú generációja már egy sokkal igénytelenebb popzenén
>nevelkedett, és egy leszegényedett iskolai zenei oktatással a háta mögött
>már mások az elvárásai: könnyen érthető, azonnal befogadható, (egyszer
>használatos, azonnal eldobható) zenei árucikkeket keres. Ezért lehet
>sikeres a világzene: olyan, *mintha* népzene lenne, de azért mégsem olyan
>szokatlan, mint az eredeti; elvárják, hogy legyen benne valami újdonság
>(egy-egy népi hangszer), de azért maradjon meg a megszokott basszusgitár a
>háttérben (esetleg dob, szintetizátor), mert az kell az általános zenei
>komfortérzésünkhöz; és az egészben az a legjobb, hogy így mi vagyunk a
>legklasszabbak, mert olyan, *mintha* mi most valami különlegeset,
>nép-nemzetit hallgatnánk, *mintha* most valamiféle áldozatot hoznánk a
>nemzeti kultúra oltárán. - Bizony, *a Világzenét helyesebb volna inkább
>"Mintha-népzenének" keresztelni!* - (S mindeközben népzene helyett
>tulajdonképpen a megszokott pop-rock-balladáinkat hallgatjuk vissza
>"népiesch" szószban...)
>
>A 90-es évek elejéig az országosan ismert hazai hangszeres népi zenekarok
>száma alig érte el a 20-at. A zenekarok legnagyobb része amatőr vagy
>fél-profi volt, azaz a megélhetésüknek csak egy kis részét fedezték
>muzsikálásból.
>
>A 90-es évek elejétől ez a szám napjainkra több százra nőtt, és ma a
>réginél alig nagyobb folk-zenei piacon száznál több együttes próbál profi
>módon megélni *csak** a népzenéből*. - De hát sok az eszkimó, kevés a fóka!
>- Hobóék tanácsa szerint ilyenkor "le kell menni kutyába!", próbáljunk a
>közönség amúgy sem kifinomult ízlése alá lemenni még további 2 méterrel! -
>Senkit nem akarok ártatlanul kipellengérezni, (csak akinek az inge, az
>vegye magára), de ezzel a "piaci" jelenséggel, a zenekarok egy részének *piac
>által irányított átfordulásával* magyarázható a nehezebben befogadható
>hagyományőrző népzene térvesztése a könnyen érthető, pop-elemekkel kevert,
>át-balkanizált világzenei Mischunggal szemben.
>
>   1. *Utóirat*: ha a hozzászólásomból valaki arra következtetne, hogy Csík
>   Janiék zenekarát ócsárolni akartam volna, akkor ez *tévedés*. A jelenség
>   fölött elmélkedtem, a róluk szóló riport kapcsán.
>
>Csík Janiék zenekara hangszerükhöz értő, jól felkészült muzsikusokból (és
>egy kitűnő énekesből, Majorosi Mariannból) áll, akik időben megsejtettek
>valamit a közönségigény változásából, ezt az igényt magas színvonalon
>szolgálják ki, és ezzel emberek ezreinek adnak közösségi élményt. Nekem -
>személy szerint - mégis az volt a kedvesebb, mikor jó 15 évvel ezelőtt
>mezőségit és kiskunságit játszottak, úgy, mint ahogyan akkoriban kevesen...
>
>
>Üdv: Ánti (BorFolk zenekar, ex-Kalamajka)
>
>
>2014. január 8. 22:43 István Nagy írta, <tancosnoni at gmail.com>:
>
>> Háááááát...................
>>
>>
>> 2014. január 8. 12:04 Kemecsei Gábor írta, <kemecsei at folkradio.hu>:
>>
>> > Sziasztok!
>> >
>> > Olvastátok Süveges Gergő intrejúit a legutóbbi Folkmagzinban?
>> > http://folkmagazin.hu/flipbook/index.php?file=mag13_6
>> >
>> > Csak én érzem úgy, hogy valami hiányzik?
>> >
>> > Két dolog hirtelen, ami feltűnt:
>> >
>> > -Valahogy senki nem próbálta tisztázni az alapfogalmakat. A "mi micsoda"
>> > kérdéskörét.
>> > -Egyáltalán nem érzem, hogy annyira felszínen lenne ez a "Szentségtörés"
>> > téma. Nem tudom mit kellett ezen annyira forszírozni.
>> > -Szerencsésebb lett volna, ha általában a Világzenéről kérdezett volna
>> > körbe a Gergő és nem Janikáékról konkrétan, ha már "Szentségtörőzünk",
>> hogy
>> > ne keveredjenek a dolgok.
>> >
>> >
>> > - Általában és már elszakadva(!) a idézet FM cikktől:
>> > Szerintem teljesen elfogadott a "népies" és "etno" zene előretörése. Alig
>> > zavarja a szakmát! Vagy ha vannak is problémák, azokat nagyon gyéren,
>> csak
>> > privát beszélgetésekben nyilvánítják ki a gondolkodók! Valószínűleg
>> azért,
>> > mert nincs olyan nagy gond, mint azt sokan hihetik és főleg azért, mert
>> > nagy az apátia. Beletörődést érzek.
>> > Nem tudom így van e. Csak így érzem.
>> > Nem akar senki vagy alig konfliktust felvállalni.
>> > Én is tartok attól, hogy most kikapok. Sőt biztos vagyok benne, de nem
>> > bánom mert így felpezsdül kicsit az élet! :)
>> > Pedig elvileg egy ideális világban, a szakma forogna zene időről időre,
>> ha
>> >  a fogalmakkal tiszták lennének. Vagyis hogy mit minek nevezünk!
>> >
>> > Köszönöm a szerkesztőknek és Süveges Gergőnek írását! Végre újra egy
>> ilyen
>> > cikk a Folkmagazinban!
>> >
>> > Szerintem van miről beszélni. Sok minden történ az elmúlt öt évben
>> > "feldolgozás, világzene, ortodoxia, népi és etnozene valamit
>> > folkkocsma<->táncház" fronton, amiről gondolkozni kellene.
>> >
>> > üdv:kemecs
>> >
>> >
>> >
>> > ______________________________________
>> >
>> > Köszönjük a Folkrádió 2014-es működtetésére nyújtott adományokat. Már
>> csak
>> > az év utolsó negyedére való pénz hiányzik. Ha segítenél, itt találod a
>> > tudnivalókat:
>> > http://www.folkradio.hu/alapitvany/adakozas
>> >
>>
>>
>>
>> --
>> http://kmdholding.com/humiwzq
>>
>> www.tni.com/tancosnoni
>> ______________________________________
>>
>> Köszönjük a Folkrádió 2014-es működtetésére nyújtott adományokat. Már csak
>> az év utolsó negyedére való pénz hiányzik. Ha segítenél, itt találod a
>> tudnivalókat:
>> http://www.folkradio.hu/alapitvany/adakozas
>>
>______________________________________
>
>Köszönjük a Folkrádió 2014-es működtetésére nyújtott adományokat. Már csak az év utolsó negyedére való pénz hiányzik. Ha segítenél, itt találod a tudnivalókat:
>http://www.folkradio.hu/alapitvany/adakozas
>Folkrádió Közhasznú Alapítvány
>Adószám:
>18565449-1-09