[Folklista] Szentségtörés vagy sem? (Folkmagazin cikk)

2014. Feb. 7., P, 12:21:13 CET

Sziasztok!

Elnézést, de Salamon Beáta hozzászólásának első felével nem értek egyet. (a továbbiakkal igen)
Szerintem nagyon jó, hogy mindenki hozzászólhat, én úgy tudom, hogy nem előírás, hogy csak képzett zenészek lehetnek listatagok. A folkrádiót sem csak zenészek hallgatják, a koncerteken, táncházakban is szükség van a "pórnépre" is. A zenekarok, akár autentikusak akár feldolgozók, mindenhol a közönségnek játszanak. Akkor meg csak számít a véleményük is. (Egyébként én sem zenész, hanem táncos vagyok)

Egy vitában a legrosszabb érv, a másik véleményének lebecsülése, " ne oszd itt az észt!" megjegyzés. 
Nekem például nagyon sok új információt hozott a vita. De a többi levelezés is, például most olvastam egy kérdés kapcsán az 
"Erdő, erdő, de magas a teteje.
Jaj, de régen lehullott a levele..." c. dalról Vargyas Lajos elemzését (ész-osztását). Ezt is a listának köszönhetem.

Az nagyon szomorú, hogy Salamon Beáta, és a többi "öreg" egyre kevesebb figyelmet kap, pedig úttörőként nagyon sokat dolgoztak, és ma is töretlen energiával dolgoznak tovább, hogy az értékek ne vesszenek el. Nélkülük nem lennénk itt. Fantasztikus munkájuk eredménye az a márványból általuk megteremtett alapozás, amin a táncházmozgalom 40 év után is áll, és épül tovább, és nem is fog soha összeomlani. 

barátsággal
Magyari Béla

"Salamon Beáta" <metabeja at gmail.com> írta:
>Örülök, hogy azért pár IGAZI népzenész is hozzászólt a témához...
>
>A bajom az, hogy sokan csak elméletben húdehozzáértők...
>Sőt!!
>Sajnos az évek során a felszínre kerültek, és igen magas pozícióból
>"osztják" az észt nekünk.
>Azoknak akik az életüket ennek a kultúrának a tanulására, személyes
>művelésére, továbbadására áldozták.
>Sokukat megaláznak, elfelejtkeznek a mozgalom "öregjeiről", félrerakják
>őket, kioktatják őket, lehetetlen helyzetekbe hozzák őket.
>Százas nagyságrendről beszélek!
>
>Ezek a muzsikusok a mai napig a maguk módján haladnak a rájuk szabott úton,
>szép csendben teszik a dolgukat, emlékeznek az öreg zenészekre, életben
>tartják a magyar népzenét-néptáncot a háttérben.
>20-30-40 éve!!!
>
>Hányan kaptak közülük lehetőséget az elmúlt negyven év tanulságainak
>elmesélésére, hányan játszhattak közülük például a Táncháztalálkozón,
>hányan kaptak arra a "hűdenagy" találmányra, - a táncház, mint módszer (ez
>is vicc) - legalább szép szavakat??
>Féleértés ne essék, nem az én állítólagos sértettségemről van szó!! Engem
>kárpótol a többezer növendék, akik a mai napig szép emlékeket hordoznak
>rólam. Remélem az kollégáimat, a jó "öreg" harcostársaimat is...
>
>Ehhez képest itt oldalszámra a feldolgozásokkal foglalkozik a csapat...
>Évek óta elméleti vitákat olvasok itt, az igazi "hősökről" nemigen esik szó.
>Maga a Folkrádió nem erről szól, hál'Istennek.
>Remélem ez így is fog maradni.
>
>Őszinte tisztelet a kivételnek!!
>
>Salamon Beáta
>az egyik...
>a népművészet örökifjú mesterei közül
>
>
>
>Salamon Beáta
>www.fiddler.hu
>i <http://www.youtube.com/metabeja>nfo at fiddler.hu
>0630 2724283
>
>
>
>2014. február 6. 17:13 kecerakonca . írta, <kecerakonca at gmail.com>:
>
>> Szerintem a tisztánlátást nagyban elősegíti, ha különválasztjuk egymástól a
>> MŰVÉSZET és a SZÓRAKOZTATÓIPAR (khm, akarom mondani SHOW-BUSINESS)
>> kategóriáit.
>> A kettőnek más-más céljai, eszközei és mércéi vannak.
>> Ezt a különbözőséget a listán korábban így jellemeztem:
>>
>> "A művésziség megítélésében egy francia művészettörténész, René Berger
>> megállapítását tartom mérvadónak, miszerint "A művészet nem arra való, hogy
>> kápráztasson, hanem arra, hogy eszméltessen..." (ez ott részletesebben van
>> kifejtve, de most a lényeg elég, lásd: R.B. A festészet felfedezése - A
>> látás művészete, 16. o.). Úgy vélem, ez a mozzanat a leglényegesebb ismérve
>> a művészetnek, és legfontosabb vezéreszméje kell, hogy legyen
>> a művésznek. Eszerint a művész azért él az önkifejezés művészi eszközeivel,
>> mert el akar valami olyat mondani, amire a köznapi nyelvi eszközök nem
>> elegendőek. Hozzáteszem, az önkifejezés igénye, ez a különleges, izgalmas
>> késztetés, általában olyan személyiségben fejlődik ki, akinek eleve van
>> valamilyen mondanivalója."
>>
>> (...)
>>
>> "Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a művészt a kultúripari szakmunkástól az
>> különbözteti meg, hogy a művész ténykedésével formálja, alakítja közönsége
>> szépérzékét, és  kifejezésmódjában egy kódolt, de előbb-utóbb kitapintható
>> szellemiséget is közvetít. Ennek a másodlagos, mondhatni emelt
>> szintű közlésmódnak a kódrendszere határozza meg a stílust. A kultúripari
>> munkaerő ezzel szemben mindenkor megpróbálja minél jobban eltalálni a
>> társadalmi ízlésátlagot, azaz azt a legkisebb közös többszöröst, amely
>> biztosítja szolgáltatása számára a lehető legnagyobb keresletet. Itt
>> nincsen szükség semmiféle üzenetek kódolására, hiszen a cél nem az
>> eszméltetés, hanem a kápráztatás, azaz az idő kellemes, de valójában
>> céltalan elütése, illetve az élettér tetszetős, de semmiféle üzeneteket nem
>> hordozó díszítőelemekkel való felruházása. A művész ugyanakkor a saját
>> katarzisélményét is megleli az önkifejezésben, függetlenül attól, hogy a
>> közönség milyen számú, vagy milyen szinten "fogja az adást". Ezért van az,
>> hogy a jó költők nem törekednek minden áron minden versüket kiadni
>> (Pilinszky pl. halála előtt minden kéziratát elégette), vagy hogy a jó
>> zenészek nem csak a gyakorlás, azaz a produkcióra való felkészülés
>> okán szoktak otthon muzsikálni, hanem passzióból is, kvázi saját maguk
>> örömére (szerintem ez az egyik oka pl. annak, hogy több brácsás kolléga
>> otthon hegedűt ragad)."
>>
>>
>> Most, évek elteltével csak annyit fűznék hozzá, hogy mindezek szellemében a
>> szórakoztatóipar egyetlen mércéje a piaci siker. Ezen a terepen az egyes
>> szereplőket a lemezeik eladása, illetve a koncertmeghívások gyakorisága
>> legitimálja, és velük (pontosabban az e téren megvalósuló tevékenységükkel)
>> szemben bármilyen más esztétikai és egyéb erkölcsi vonzatokkal bíró
>> (küldetés, üzenet, társadalmi "szerepvállalás", stb.) követelmény
>> megfogalmazása enyhén szólva megmosolyogtató. Azok az okfejtések, melyek
>> szerint a népzene elemeit használó, azokat más kontextusba helyező
>> kísérletek magát a népzenét "népszerűsítenék" (micsoda abszurd
>> szókapcsolat!) - szerintem is vakvágányon haladnak. A tömegkultúra egyik
>> velejárója a felhígulás, a korábban oly gazdag, sokszínű kulturális tér
>> színeinek elegyítése, összemosása. Sajnos, a legtöbb fuzionális kísérletet
>> (tisztelet a ritka kivételeknek) nem a művészi önkifejezés útjait kereső,
>> hanem kifejezetten a szórakoztatóipar igényeinek kiszolgálása mentén
>> alakuló, vegytisztán piaci megfontolások keltik életre.
>>
>>
>> A helyzet természetesen itt sem fekete-fehér képletet mutat, hiszen egy
>> előadó, vagy zenekar életében akár sikeresen megférhet mind a két felvázolt
>> magatartás. Mint ahogyan a (jó) színész is játszhat egyik este egy
>> kabaréban, a másik este pedig egy magas esztétikai értékeket hordozó
>> melodrámában, adott esetben ugyanaz a (jó) zenész, aki az egyik lemezén
>> ragaszkodik az eredeti stílusjegyek hagyományhű megszólaltatásához, a
>> másikon megengedheti magának, hogy könnyed, szórakoztató örömzenét
>> szolgáltasson. Hogy zenei példát is említsek Mozart írta a Cosi fan tutte
>> és a Requiem zenéjét is. Előbbivel valószínűleg maga Mozart sem a
>> zeneművészet mélységei és magaslatai feltárását akarta megcélozni, míg az
>> utóbbival egy komoly kísérletet tett ebbe az irányba.
>>
>>
>> A népzene esete persze kivételes, hiszen itt a NÉP az esztétikai értéknek
>> nem  "előállítója", hanem az esztétikai érték formálóerejének hordozója.
>> Ehhez a társadalmi kerethez ráadásul sokunkat fűzik érzelmi szálak, hiszen
>> a származás, egy etnikai közösséghez való tartozás önazonosságunk fontos
>> alapját képezi. Ezért érthető, hogy a népzene bármilyen feldolgozásának
>> kérdése sokkal érzékenyebb téma, mint mondjuk, hogy Carl Orff 1937-ben
>> milyen középkori diák-melodiáriumok mely témáit hogyan hangszerelte meg.
>>
>>
>> Bizalommal
>>
>>
>> Agócs Gergely
>>
>>
>>
>> 2014. február 6. 1:08 Németh György írta, <nemgy at freemail.hu>:
>>
>> > Kedves listatagok!
>> >  Szóljatok hozzá, mindenki elmondhatja a véleményét.*
>> > Egy kis adalék a vitához: nézni és hallgatni való: 1. Hej Dunáról fúj a
>> > széllel kezdték - Nox
>> > http://www.youtube.com/watch?v=uSCupRunCM4 2.  Csángó boogie, meg Ethno
>> > Funk -Kerekeshttps://www.youtube.com/watch?v=AN2dx18Z9pA
>> > 3. Cimbalibandhttps://www.youtube.com/watch?v=q_Jy_KX8cgo
>> > 4. Besh o Dromhttp://www.youtube.com/watch?v=DrCO3XhT61k
>> > 5. 70-es évek slágerei - Csík zenekarhttp://
>> > www.youtube.com/watch?v=nfHhQZw3BNw
>> > http://www.youtube.com/watch?v=mKBK-6h_4kE
>> > *
>> > Előbb-utóbb ha belekezdett, mindenki ide jut. Az üzleti alapú
>> > tömegkultúra, ha akarják, ha nem, mindenkit beszippant. Sokszor akarják
>> is.
>> > Végül is nem maradhat szűz, aki beszáll a kuplerájba. A megvalósult
>> > gyakorlat azért a legtöbb esetben árulkodik az eredeti - leplezett -
>> > célokról is.
>> >
>> > Mentegethetjük őket egy darabig, hogy  missziót teljesítenek, és a
>> > folklórt közel viszik olyan közönséghez, mely magától nem érdeklődik a
>> > népzene iránt. Nincs bizonyíték, hogy ilyen esetben tömeges pálfordulat
>> > állna be. Arra viszont igen, hogy eredeti népzenei dallamokat, népies
>> > motivumokat, és a népzenei pódiumokat - jobb híján - ugródeszkának
>> > használják a piacra való betöréskor, hisz a kitűnni vágyás, valamilyen
>> > eredetiség felmutatása nélkül nem lehet a piaci területen sikereket
>> elérni.
>> > És arra is van bizonyíték, hogy az eddig népzene iránt érdeklődők ízlése,
>> > értékorientációja elbizonytalanodik, a belépő újabb és újabb generációk
>> meg
>> > egyre kevésbé vallják már azt a bartóki elvet, ami annakidején a
>> > táncházmozgalom létrehozóinak célkitűzése volt: "csak tiszta forrásból."
>> > Németh György
>> >
>> >
>> > ______________________________________
>> >
>> > Köszönjük a Folkrádió 2014-es működtetésére nyújtott adományokat. Már
>> csak
>> > az év utolsó 37 napjára való pénz hiányzik. Ha segítenél, itt találod a
>> > tudnivalókat: http://www.folkradio.hu/alapitvany/adakozas
>> > Folkrádió Közhasznú Alapítvány
>> > Számlaszám: 11713005-20391074
>> > Adószám: 18565449-1-09
>> >
>> ______________________________________
>>
>> Köszönjük a Folkrádió 2014-es működtetésére nyújtott adományokat. Már csak
>> az év utolsó 37 napjára való pénz hiányzik. Ha segítenél, itt találod a
>> tudnivalókat: http://www.folkradio.hu/alapitvany/adakozas
>> Folkrádió Közhasznú Alapítvány
>> Számlaszám: 11713005-20391074
>> Adószám: 18565449-1-09
>>
>______________________________________
>
>Köszönjük a Folkrádió 2014-es működtetésére nyújtott adományokat. Már csak az év utolsó 37 napjára való pénz hiányzik. Ha segítenél, itt találod a tudnivalókat: http://www.folkradio.hu/alapitvany/adakozas
>Folkrádió Közhasznú Alapítvány
>Számlaszám: 11713005-20391074
>Adószám: 18565449-1-09
>