[Folklista] Olvasnivalók a cigány zene, magyar zene kérdéséhez - egyszerű válasz nincs

2011. Dec. 12., H, 10:30:04 CET

Európa sok országában a helyi cigányság éppen úgy "kiszolgálja" zeneileg az 
"őslakosokat", mint Magyarországon.

Erre jó példa a regáti Románia, ahol a miénkhez nagyon hasonló helyet foglal 
el a kávéházi cigányzene a román zenekultúrában (lásd. pl. Dinicu: Pacsirta 
c. művét). Oroszországban ezt a szerepet az ún. "románcok" játsszák, amelyek 
szinte kizárólag cigány előadókon keresztül  szólalnak meg. Legtöbben úgy 
hisszük, hogy a flamenco is eredeti spanyol népzene, pedig nem, mert az 
valami egészen más. A flamenco a spanyolok "nemzeti" zenéje, sok-sok cigány 
előadóval, éppen úgy mint nálunk a verbunkos- és műcsárdászene. 
Deemlíthetném a portugál "fado".-kat is vagy a bosnyák Boban Markovicsot, 
stb.

Üdvözlettel

Ánti (Nagymarosy András, Kalamajka)

----- Original Message ----- 
From: "Endre P" <endre.p at gmail.com>
To: "Folklista - a Folkrádió levelezőlistája" <lista at list.folkradio.hu>
Sent: Monday, December 12, 2011 1:11 AM
Subject: Re: [Folklista] Olvasnivalók a cigány zene, magyar zene 
kérdéséhez - egyszerű válasz nincs

> "A cigányzene előadói stílus,
> ..., amit az egész világon a magyar kultúra részeként
> ismernek és elismernek."
>
> Egy kis kérdés: cigányok ugye nem csak Magyarországon élnek?
> Más országban is ilyen ismert a cigányzene?
> Ott is része a kultúrának?
>
> 2011. december 11. 19:16 Turzó Sándor írta, <turzo.sandor at freemail.hu>:
>
>>
>>  Ajánlom még Sárosi Bálint: Cigányzene... című művét.             Üdv:
>> Turzó S
>> Keszthelyi Imre <keszthelyi at tilos.hu> írta:
>> >http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1130.html
>> >
>> >http://www.kislexikon.hu/cigany_nepzene.html
>> >
>> >
>> >
>> >„A 'cigányzene' nem azonos a cigányfolklórral, hanem
>> előadói stílus,
>> >hangszerelés és hangzás, amit az egész világon a magyar kultúra 
>> >részeként
>> >ismernek és elismernek.
>> >A cigányzene-magyar nóta hagyományosan a szórakoztatást szolgálja.
>> >Szövegei ennek megfelelően elsősorban tréfásak, vidámak, vagy éppen
>> >szomorkás-nosztalgikusak. Gyakori témák a boldog vagy be nem teljesedett
>> >szerelem, az élet apró örömei, a bor, a tánc, a mulatozás; nosztalgia a
>> >fiatalság, szülőfalu, régi szokások után, az idő könyörtelen elmúlásának
>> >tudomásul vétele.”
>> >(ciganyzen.lap.hu)
>>
>> >¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
>> >NAGYVÁRADI SZÜCS MIHÁLY: A cigányzene helye a magyar kultúrában
>> >„E szerény írás azt szeretné bebizonyítani, hogy a cigányzene a
>> magyar
>> >kultúra ré-
>> >sze. Ugyanakkor tisztázandó, hogy mit nevezünk cigányzenének, mert
>> cigányzene
>> >a cigányok népzenéje, de cigányzene az is amit a mulatókban hallani, 
>> >igen
>> >magas
>> >fokon, hiszen a mûvészetük apáról fiúra száll. Véleményem, mely
>> messzemenõkig
>> >nélkülözi a szakszerûséget, az, hogy a cigányok szórakoztatás céljára
>> >mûvelt zené-
>> >jét teljes egészében magyarnak tartom, amelyre a cigány néphagyomány
>> >pontosab-
>> >ban mûvészet mit sem változtatott.
>> >Az pedig vitán felüli, hogy a zenész cigánydinasztiák leszármazottai
>> >hozzátesz-
>> >nek ahhoz a technikához, amire õsei mgtanították, egyszerûen fogalmazva
>> >szüle-
>> >tett zenészek, akik rosszmájúak szerint vonóval jönnek a világra, így az
>> sem
>> >ritka, hogy a zeneszerzést is sikerrel sajátítják el.
>> >A magyarországi cigányzenészek eredete a homályba vész, de ha valaki
>> búvárko-
>> >dásra vagyis kutatásra adja a fejét, mindenképpen Vályi István, 
>> >református
>> >lelkész
>> >hiteles 1776. évi dokumentumait kell alapnak tekintenie, s így a 
>> >cigányság
>> >indiai
>> >eredetével szembesül, de térjünk vissza a hazai viszonyokra, hisz ez áll 
>> >a
>> >magyar fel-
>> >fogáshoz legközelebb.
>> >Hazánkban elõször 1416-ban említik õket, amikor a Barcaságban, 
>> >pontosabban
>> >annak székhelyén, Brassóban pénzt és élelmet adtak az Egyiptomból iövõ
>> Emmaus
>> >úrnak és 120 társának. A közelmúltban a Szépmûvészeti Múzeumban 
>> >Luxemburgi
>> >Zsigmond királyunkra emlékezvén kiállítást rendeztek. A kiállítás
>> >részletekbe menő-
>> >en taglalta az európahírû uralkodó erényeit, hibáit, a két ország 
>> >rendezte
>> >kiállítás ré-
>> >vén megtudhattuk, hogy a letelepedett cigányságnak 1423-ban menlevelet
>> >biztosított,
>> >hiszen a magyar lovasságnak szüksége volt kovácsmesterekre és más
>> >hiányszakmát
>> >gyakorlókra.
>> >A teknõkészítõk ( vájok), vályogvetõk, rézüstkészítõk mellett szép 
>> >számmal
>> >vol-
>> >tak muzsikusok is, akik népszerûségüket e hat évszázad alatt csak
>> növelték.
>> >A XVIII. század elejérõl fellelhető levéltári anyagok már név szerint is
>> >megemlí-
>> >tik Barna Miskát, aki a Szepes megyei Illésfalván rendezett versenyen 
>> >első
>> >dijat
>> >nyert. Megjegyzendõ, hogy a Szepességben nagyon sok híres prímás művelte 
>> >a
>> >szó-
>> >rakoztatás magasiskoláját, gondoljunk csak az egyik legnagyobbra:
>> >Czinka Panna
>> >sajógömöri cigány hegedűsnőre, kinek az atyja ugyancsak muzsikus volt.
>> >Nevéről és szépségéről legendák keltek szárnyra. Ami bizonyos, hogy
>> >gazdája Lányi Já-
>> >nos a gömöri földbirtokos jó képességû tanárokkal tanítatta a tehetséges
>> >kislányt.
>> >A művészihagyomány ápolása abban is tetten érhető, hogy egy nagybőgőshöz
>> >ment feleségül, akivel rövidesen zenekart alapított, melyben férjének 
>> >két
>> >testvére is helyet kapott, sőt később gyermekei is az együttes tagjai
>> >lettek. A földbirtokos bőkezűen gondoskodott róluk, hiszen házat, telket
>> >adományozott nekik, és díszes egyenruhát készíttetett a zenekar számára.
>> >Maga Czinka Panna is egyenruhában járt, ahogy az Markó Miklós
>> >Cigányzenészek Albuma címû, a Millenniumra megjelent kötet címlapján
>> >látható.
>> >Amikor Czinka Panna jobblétre szenderült, a cigánymuzsikusok mellett a
>> >hálás magyar tö-
>> >meg részvételével helyezték örök nyugalomra.
>> >Tisztelete halála után sem szűnt meg, versekben énekelték meg muzsikusi
>> >erényeit, kvalitá-
>> >sait, életének fontosabb stációit. Szobra Sajógömörön ma is zarándokhely
>> >amelyre a he-
>> >lyi cigányság mellett a magyarok is méltán büszkék.”
>> >Arra az időre tehetõ a cigányzenekarok összetételének kialakulása is.
>> >Ahogy az érte-
>> >lemszerû, a prímás (első hegedűs) játszotta a dallamot, míg a kontrás
>> >(másodhege-
>> >dűs) a kíséretet, a bőgős az ütemet, vagyis a ritmust Később egyre 
>> >nagyobb
>> >szeletet
>> >követelt magának a sikerbõl a cimbalom és a klarinét is, és ez ma is 
>> >tart,
>> >gondoljunk
>> >csak egyik-másik hangszer sokperces szólójátékára is.
>> >A cigányzenekarok egyre fokozódó népszerűségük miatt meghatározó 
>> >szerepet
>> >harcoltak ki a toborzók (verbunkos) stílusának kialakításában. Ennek a
>> >korszaknak
>> >a krónikákban helyet követelő kimagasló alakja
>> >Bihari János (1764--1827)
>> >Volt, aki 1801 szilveszterén mutatkozott be a székesfővárosban. Ettõl
>> >kezdve népszerűsége rohamosan ívelt felfelé. A híres muzsikust 1814-ben 
>> >a
>> >bécsi kongresszus előkelő vendégei is nagy ünneplésben részesítették. Ma
>> >már szinte feledésbe merült az a művelődéstörténeti tény, hogy Bihari
>> >játékát Beethoven is több alkalommal meghallgatta, és egyik melódiáját 
>> >az
>> >István király című nyitányában is parafrazálta. 1815. július 1-jén a
>> >Margit-szigeten Ana Pavlovna nagyhercegnő tiszteletére rendezett
>> >ünnepségen is muzsikált. Egy szerencsétlen baleset következtében a keze
>> >többé már nem szolgálta művészetét. Teljes szegénységben távozott az 
>> >élők
>> >sorából.
>> >A nótaénekesek körében az eredeti cigánydalok (vagyis nem cigánynóták
>> >vagy cigányzenekaros kísérettel elõadott műdalok) a hatvanas évek 
>> >végétõl
>> >kezdtek népszerûvé válni, amely siker napjainkban is tetten érhető. E
>> dalok
>> >gyűjtésében és népszerősítésében nagy szerepet vállalt egy nagyváradi
>> >színész-
>> >nő, aki annak idején a helyi 25 tagú Dankó Pista-zenekarban kamatoztatta
>> mű-
>> >vészi hajlamait. A legenda szerint kijárt az olajgyár melletti Czinka
>> >Panna ci-
>> >gánytelepre nótát gyűjteni. Erre egy újságírónő: Implon Irén biztatta,
>> >mert te-
>> >hetséget látott benne, ugyanakkor megmentette az eltűnőben levõ
>> pótolhatat-
>> >lan értékeket.
>> >Hadd idézzek néhány dalrészletet:
>> >
>> >Bíró uram, bíró uram
>> >bevádolok valakit,
>> >mert a szeme, szemefénye
>> >ha ránézek, megvakít.
>> >Bíró uram, bíró uram
>> >tegyen törvényt, ha lehet
>> >Büntetése rabság legyen,
>> >börtönőrnek engem tegyen.
>> >Engem adjon hozzája.”
>> >
>> >Mikor mentem Szovátára, sejhaj
>> >vettem neked selyemszoknyát, sejhaj
>> >selyemszoknyát, fakanalat
>> >hadd verjem főbe magamat.”
>> >
>> >Ezek után már nem vitás, a mûvésznõ: Kovács Apollónia
>> >Azt hiszem, hogy a bőség zavarával küszködök, és kapkodok ide-oda, mert
>> nem
>> >szeretnék egyoldalú, sőt elfogult lenni, de nem hagyhatok ki egy párost,
>> >akik önál-
>> >lóan is remekelnek, de ahogy együtt tercelnek az páratlan, 
>> >utánozhatatlan:
>> >Madarász Katalin és Gaál Gabriella mûsoraikban népdalok, magyar nóták és
>> hi-
>> >teles cigánydalok szerepelnek.
>> >A cigányzene jelentőségét abban látom, hogy a nagy tömegekhez szól, és 
>> >nem
>> >igé-
>> >nyel magas zenei kifinomult iskolát. A műzene pártolásának története
>> >hazánkban
>> >a főnemességnek volt a kiváltsága (lehetősége). A követendő mintát az
>> >Esterházy-
>> >család nyújtotta. Esterházy Pál (1635--1713) Kismartonban zenekart
>> >alapított, és az
>> >ő neve hozható kapcsolatba a barokk zene első dokumentumával, az 55
>> >kantátából
>> >álló Harmónia Caelestis-szel. Ez a pezsgő zenei élet csak a 
>> >kiváltságosak
>> >joga volt,
>> >egy relatíve szűk társadalmi rétegé.
>> >Volt azonban egy könnyebben elsajátítható, értékesebb nemzeti zenei
>> anyag: a
>> >XVIII. századi magyar tánczene. Ebből alakult ki később a katonai 
>> >toborzó,
>> >ahogy
>> >fentebb már említettem. Ezt a zenét fõleg cigánybandák játszották ezért
>> >tévesen a
>> >cigányzenével azonosították, még Liszt Ferenc is a Párizsban 1859-ben
>> >megjelent
>> >„’A cigányokról és a cigányzenérõl Magyarországon’” címû
>> könyvében.
>> >Ennyi érv talán elégséges ahhoz, hogy megerősítsem: igen a magyar
>> >cigányzene ré-
>> >sze a magyar kultúrának, nevezhetném akár hungarikumnak, amely nem 
>> >juthat
>> a
>> >szegedi papucs sorsára, amit nincs immár kinek gyártania.”
>> >ROM SOM
>> >I. évfolyam 1. szám
>> >2006. december
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >___________________________
>> >
>> >Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>> >
>> >Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>> >
>> >
>> ___________________________
>>
>> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>>
>> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>>
>>
>>
> ___________________________
>
> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja: www.folkradio.hu
>
> Folkrádió a Facebook-on: http://www.facebook.com/folkradio
>
>
> 