[Folklista] Könczei Csongor: Magyaros táncház?

[Bodnár Balázs]

Kedves Endre!

Szerencsésnek mondhatod magad, ha még nem találkoztál ilyennel.
Sajnos meg kell, hogy erősítsem Bálintot. Fel tudok sorolni több konkrét
esetet is, de mindegyik kb. ezzel a "csattanóval" zár, és gyanítom a
listán lévő zenészek nagyobbik részét ha megkérdezed, mindenki tud
mondani ilyen, vele megtörtént esetet, még ha nem is ez dominál majd a
bulik számát tekintve.
(Azonban azt tegyük még hozzá, hogy a közel 300 utolsó táncos
élményemből mondjuk 200 kellően zártkörű volt ahhoz, hogy ott ilyen ne
fordulhasson elő. :) )

Üdv:
Balázs

On v, 2009-09-13 at 02:17 +0200, Endre Q wrote:
> Tisztel Bálint!
> " ezek az esetek nem különlegesek az élményeim között, hanem tipikusak!
> Ilyen és ehhez hasonló történetek nap mint nap előfordulnak"
> 
> Ha ezek az élményeid nap mint nap előfordulnak, mint írod, tedd már hozzá ,
> légy szives, hány esetből hány ilyen?
> Én hozzátenném a saját tapasztalataimat,élményeimet.
> Az legutóbbi kb. 300 népzenés-néptáncos élményem között egy sem volt ilyen.
> Nálam ez a "tipikus"...
> 
> Üdv
> Endre
> 
> 2009/9/13 Tárkány-Kovács Bálint <cimbalom at freemail.hu>
> 
> > Néhány történettel járulnék hozzá ehhez a témához, amelyet Könczei Csongor
> > cikke indított el. Csatlakoznék Vavrinecz Andrishoz, én is egyetértek a cikk
> > szerzőjével. Mindenféle elmélkedés helyett én inkább a tapasztalatimat
> > mesélném:
> >
> > Talán két éve Pécsett, a Dóm tér melletti gesztenyefa soron kirakodó vásár
> > volt, végig a sétányon sörpadokon üldögéltek az emberek. Zenész barátaimmal
> > ide letelepedtünk, előkerültek a hangszerek. Ekkor a távolból elcsíptem
> > néhány hangfoszlányt vm revizionista nótát, de jó messziről. Kalotaszegi
> > legényest kezdtünk (kezdtek, cimbalom nem volt persze) játszani, az
> > asztaloknál ülők örömére. Már vagy 10 perce zenéltünk, mikor megjelent egy
> > igen rövid hajú, "nagymagyarország" nyakláncos fiatalember, aki azzal
> > indított, hogy megmarkolta az éppen játszó brácsás vonóját, hogy hagyja
> > abba, majd elkezdett hőzöngeni, hogy játszunk vm rendes zenét mert már 10
> > perce ugyan azt játszuk (3. hangnemben a 7. legényest) Na persze mi azonnal
> > elpakoltunk. Ment még a hőzöngés jött még egy két haverjuk, hasonló
> > kiművelt, tar emberfő. Az aztaloknál ülők csak lopva merték odasúgni
> > távoztunkban, hogy nekik tetszett a zene és sajnálják.
> >
> > Egy másik eset egy pesti táncházban történt. Beültünk zenész barátaimmal az
> > italpult melletti kuckóba, ahova csak egy asztal fér, és elkezdtünk (illetve
> > kezdtek mert cimbalom nem volt nálam) zenélni a magunk kedvére, míg bent
> > folyt a táncház. Ott lődörgött egy pár fiatal, de ez nem a katonás,
> > bakancsos előző típus, hanem a focihuligán, Lansdale márkájú kapucnis
> > melegítős csapat volt. (A Lansdale-t azért kedvelik mert ha fölévesznek egy
> > kicipzárazott melegítőt akkor az letakarja a márka-felirat elejét és a végét
> > a mellkason, marad az NSDA felirat látható, amely már majdnem NSDAP)
> > ELkezdtek nótát kérni, először csak vm Nád a házam teteje szerűt. "Tedd be a
> > Nád a házamat!" Mondtam h az a DJ akire gondol, mi eljátszuk. "Akkor
> > játszátok mindegy!" Az h nem ismeri azokat akiktől kér vmt az nem zavarta,
> > de mi próbáltunk tanítólag, befogadólag, és barátian föllépni. ELjátszottuk,
> > de azért szóltunk h itt ez nem szokás, meg nem így meg hasonlók. Aztán
> > kijött a nagy sláger, az aluljárók kolduszenészeinek is nagy kedvence a
> > Székely himnusz. Mivel a többiek zenéltek és beljebb ültek nekem kellett
> > kommunikálnom. Mondtam h az egy himnusz, ez meg egy kocsma, itt mindenki
> > részeg, és ez a hely méltatlan egy ilyen ünnepi dalhoz. Na ebből valahogy
> > kiforgatta az úriember eszekereke, hogy én nem vagyok elég magyar, és
> > mutatóújjávval fenyegetve közölte h ő megjegyzett magának. Egyébként akkor
> > körbenéztem: ott volt egy törzsvendég, egy középkorú úr, kurucnak öltözve,
> > bordó-bársony gúnyában, darutollas foveggel a fejében, csizmában, olyan
> > részegen h beszélni nem tudott. Egyébként táncolni nem tud, egy két dalt
> > talán (sokszor láttam) Ott volt egy jobboldali lap újságírója, szintén merev
> > részegen. Ő is rendszeres vendég, se énekelni se táncolni nem tud. Ott volt
> > még ez a pár fiatal focihuligán, és akkor én teljesen idegennek éreztem
> > magam a táncházban. A magyarkodó, de a magyar kultúrát nem ismerő
> > visszataszító részegek közül ki is menekültem.
> >
> > Harmadik élményem már kellemesebb. A valamikori Almássy téri táncházban
> > volt egy fiatal ember, aki ludas matyinak öltözve, bőgatya-szerű nadrágban,
> > csizmában, borjúszájú ingben, mellényben, és két derékig érő copfban jelent
> > meg minden alkalommal. Így is érkezett, tehát az utcán is így közlekedett.
> > Mivel nap mint nap találkozom a néptánccal, népzenével szembeni
> > előtítélettekkel a magyar társadalomban (ez egy másik kimeríthetetlen téma)
> > ezért engem zavart, h ez a fiú mintegy magára ölti az előítéleteket, és úgy
> > öltözködik, ahogy azt sokan minden táncházba járó hülyéről gondolják.
> > Másrészről ez egy szabad ország, azt csinál amit akar. Hát tegye! Aztán egy
> > britt ismerősömet is levittem, mutogatni neki a kultúránkat, egyből ezt a
> > ludas matyit kezdte videózni. Persze neki ez a figura megint egész mást
> > jelentett mint nekem. Na de elhatároztam, h ha ennek az embernek joga így
> > lejárni, akkor nekem meg jogom vele beszélni. Legközelebb megkérdeztem miért
> > jár így, hogy nem zavarja-e ha bolondnak tartják az utcán, és az se
> > zavarja-e h engem is bolondnak tartanak mert egy társaságba járunk.
> > (Churchil-lel ismerem azt az anekdotát, h egyszer meghívták partyra, amit
> > úgy utasított el, hogy csak nem gondolják hogy elmegyek egy olyan klubba,
> > ahová meghívnak egy olyan alakot mint én!?) Próbáltam ezeket a kérdéseket
> > egyébként nem bántóan, hanem komolyan megkérdezni, mert tényleg kiváncsi
> > voltam mit gondol ezekről. Sajnos nem sokat tudtam meg. Azt felelte hogy ő
> > keres valamit, és ez a ruha ennek a keresési útnak a része. Ő legalább békés
> > volt.
> >
> > Több törénettel nem fárasztom aki idáig elolvasta a levelet. Annyit teszek
> > még hozzá, hogy ezek az esetek nem különlegesek az élményeim között, hanem
> > tipikusak! Ilyen és ehhez hasonló történetek nap mint nap előfordulnak. De
> > azt hiszem ez nem a táncházakról szól, ez egyrészt az egész magyarságot
> > érintő identitás zavar, másrészt az aktuális politika által gerjesztett
> > hisztéria, indulat, frusztráció, pótcselekvés, illetve egy kis magán
> > bolondéria. Ez mind elmúlhat.
> >
> > A beszélgetésre szívesen elmentem volna kedves Tanárnő, de legalább ezzel a
> > pár történettel remélem hozzájárulok az eszmecseréhez! Elnézést a
> > rövidítésekért ha vkt zavar!
> >
> > Tárkány-Kovács Bálint
> >
> >
> >
> _______________________________________
> Minden nap frissül a Folkrádió honlapja:
> www.folkradio.hu
>