[Folklista] Felháborító vagy nem

dedesz dedesz at freemail.hu
2008. Sze. 27., Szo, 15:20:58 CEST


Az intézményesítés mindig a mozgalom halálát jelenti.
Nem lehet általánosítani, de ez történik napjainkban: a néptáncoktatás 
kötelező része az általános iskolai óráknak, a művészeti iskoláknak. 
Nincs már hagyományos szelekció - ami nem megy jól, nem tetszik a 
gyerekeknek vagy nem megfelelő minőségű, az elhal magától - hanem 
intézményes szűrők vannak: diploma, dokumentáció és intézményvezetői 
irányítás (szakmai minősítés 20 éve, a szakfelügyelői rendszer 
szétszedése óta, nincs a pedagógus szakmában).
Az iskolákban csak végzettséggel lehet tanítani. Mivel ez megélhetési 
kérdés lett, nem a szakmai hozzáértés, és nem a lelkesedés meghatározó, 
kinek volt lehetősége megszerezni a szükséges diplomát. Ki-ki kérdezzen 
körbe a saját környezetében: mennyit szaktudást adott a főiskola, hányan 
végeztek olyanok, akiket a közelbe sem szabadott volna engedni, 
garantál-e valami minőséget, szakmai hozzáértést? Vagy csak elég volt a 
tandíjat befizetni?
És sajnos van sok olyan autodidakta vagy született táncpedagógus, akinek 
nem volt lehetősége diplomát szereznie. Mivel a mozgalom helyét az 
intézmények foglalják el, az állam a megfoghatatlan mozgalmak helyett az 
intézményeket támogatja (azt is egyre kevésbé, és próbálja a minőséget 
is ellenőrizni, de nem találja a fogást) a kívülmaradók mozgáslehetősége 
egyre szűkebb.
Tehát jelenleg úgy néz ki, hogy az önszabályozó mozgalom helyett van egy 
zsugorodó, kiszorított amatőr kör, és van egy kétarcú intézményrendszer: 
akik taníthatják, de szakmailag szarok, és akik jók - nekik viszont az 
intézményrendszer rugalmatlanságával,  bürokráciájával és 
alulfinanszírozottságával kell megküzdeniük.
Ez nem minősítés, így néz ki a helyzet a rendszer felől szemlélve az 
egészet.

Magam körül én azt látom, hogy a néptáncnak "imidzse" van, még mindig 
rámozdulnak a szülők és a gyerekek is. Ha van alternatíva és választási 
lehetőség, akkor az érintettek előbb-utóbb a jobb, a minőségibb felé 
fordulnak. Sajnos azonban a szakmailag "gagyi", elfogadhatatlan munkát 
végzők kiirthatatlanok, mert nem a minőség számít, hanem a fejkvóta meg 
ilyenek, és senki sem mondja meg a "gagyi" tanárnak, csoportvezetőnek, 
hogy "szar vagy", mert a csoport az intézménynek fejkvótát és egyéb 
előnyöket hoz, szakmai kontroll nincs, az igazgató meg - érdeke - támogatja.
Nincs más megoldás: színvonalas csoportokkal, mutatós és sikeres 
produkciókkal ki kell szorítani a "gagyikat", mégha azok ugyan olyan 
(esetleg jobb) támogatottságot is élveznek.

Dedesz

Ui: Azért azt szeretném hozzátenni, hogy én nagyon sok, jó gyerek 
csoportot láttam, és azt is látom, hogy a vezetőiknek nem a szakmai 
kérdésekre megy el a legtöbb energiájuk, mert nem engedhetik meg 
maguknak - és ezt ugyan úgy fájlalják ők is, mint mi.



További információk a(z) Lista levelezőlistáról