[Folklista] Kapura

2007. Nov. 13., K, 01:14:12 CET

Tisztelt Fórumosok

A Szlovák himnuszhoz: nem kellene kizárólagosságra törekedni.
Mindenki döntse el ki-kitől mit vett át.
Nem szégyen az, különösen , ha nem kell jogdíjat fizetni érte.

Kérdés : tudja valaki, hány lejegyzett szlovák dallam van?
Ugy hallottam, hogy a ljegyzett német dallamok száma 6 ezer, a
nagyrész magyar 200 ezernél több.

Innen a Folklistáról is idézve, meg Bartóktól is, ki-ki tetszése,
hallása szerint dönthet

Üdvözlettel
Endre

http://www.fidelio.hu/hvkcikk.asp?id=447&k=4

Az 1908-ban keletkezett sorozat számozott tételeit bevezető Ajánlás
elején mottóként hangzik fel az a négy hang (d–fisz–a–cisz), amelyet a
Bartók-kutatás egyszer s mindenkorra összekapcsolt Geyer Stefi
hegedűművésznő nevével: hozzá írt leveleiben Bartók többször idézi a
nagyterc–kisterc–nagyterc kapcsolatból kialakított motívumot, amelyet
Geyer Stefi számára írt korai hegedűkoncertjébe, valamint az ez idő
tájt komponált bagatellekbe is beleszőtt. A tétel e négy hang
különféle változatából kialakított akkordsorok és egy-egy rövid
parlando-dallam váltakozásából épült fel. Ütemeinek változásait (4/4,
3/4 és 2/4) a kotta nem tünteti fel.

I. Paraszti nóta. Giusto ritmusú, népdal-ihletésű unisono darab.

II. Lassú vergődés. A basszus gépiesen pergetett ostinatója rafináltan
kapcsol össze két bővített kvart (tritonus) hangközt oly módon, hogy
az egyenletes nyolcadhangok mozgásából kialakuló rejtett polifónia
két, ellentétes irányú szekundlépés fájdalmas sóhajait érzékelteti. A
dallam, amelyet a jobb kéz szólaltat meg, egyszerű, népdal módjára
periodizált képlet.

III. Tót legények tánca. A giusto ritmusú népdalt igen változatos
módon dolgozza fel: egyszólamú kezdete unisono folytatódik, majd
szabályosan ismétlődő ritmusban harmonizált kísérettel bontakozik ki.
A kóda jellegű befejezés a basszus figurált ostinatója felett hangzik
el.

IV. Sostenuto. Somfai László hanglemez-ismertetésében kiemeli a
sorozat szerkezetének azon jellegzetességét, miszerint a tételek
sorában népdal váltakozik „nem népzenei karakterű" darabbal. Ez utóbbi
példája ez a híd formájú darab, amelyben az egészhangú skálát –
nyilván Debussy példájára – alkalmazta a zeneszerző.

V. Este a székelyeknél. Bartók nyilatkozatából tudjuk, hogy ez a
rendkívül népszerűvé vált kompozíciója követi ugyan az erdélyi
népdalok stílusát, zenei anyaga azonban nem népi eredetű, hanem a
komponista saját invenciójából származik. A mű kétféle anyagból
szerkesztett: az egyik lassú tempójú, parlando dallam, ének illúzióját
kelti, míg a másik feszes ritmusú, gyors tánczene, amelyet nyilván
furulya szólaltat meg az elképzelt székely falu esti összejövetelén.
Ezt a két anyagot a bemutatás után variált formában megismétli a
darab, majd az énekelt dallam szenvedélyes unisonójával ér véget. A
darabot 1931-ben a Magyar képek sorozatában zenekari változatban is
elkészítette Bartók.

VI. „Gödöllei piactérre leesett a hó…" Variált visszatéréses formájú
új stílusú népdalra utal. Ritmizálása híven követi a szöveg lejtését.
A csaknem mindvégig üres kvinteket hangoztató kíséret szabályos
időközökben felhangzó, halk leütései az éneket megtámasztó
vonóshangszer meg-megpendített húrjait imitálják.

VII. Hajnal. Nagytercek tanulmányának is nevezhetnünk ezt a művet,
amely egyike Bartók kevés számú „impresszionista" zenéinek.

VIII. „Azt mondják, nem adnak…" Az itt feldolgozott elégikus hangú
népdal 1919 óta szlovák nemzeti himnusz.
http://www.folkradio.hu/alforum.php?forum=746

Az alábbi beszélgetés kapcsán jutott eszembe, hogy megnyitom ezt a
témát. Szerintem ezek nagyon érdekes kérdések, megérdemelnek egy
önálló topikot. Itt a fórumon már többször volt szó hasonló dolgokról
(például a "csángó himnusz" vagy a "Szerelmem, Nagysajó" című CD
szövegeinek eredete). Remélem, most még többször lesz, és sokat
tanulhatunk belőle.

Kék Cinke:
A "Megkötöm lovamat.." szöveget gyakran éneklik a "Ha én rózsa volnék"
kezdetű Koncz Zsuzsa dalra, aminek a szerzője Bródy. Tudja valaki
ennek a dallamnak az eredetét?

Pávai István:
Kék Cinke! Koncz Zsuzsa "Ha én rózsa volnék" dallama egy szlovák
népdal, amit a magyarok átvettek, s leggyakrabban ezzel a szöveggel
énekeltek:

Megkötöm lovamat szomorú fűz fához
Megkötöm szivemet gyönge violámhoz
Lovamat eloldom, amikor a hold kel
De tőled violám, csak a halál old el.

Érezheted, hogy ez egy népies műszöveg, míg az általad alább leírt
másik "Megkötöm lovamot" valódi népdal (dallam és szövege is).

Kék Cinke:
Gondolom, Bródy nem a szlovák népdalt, hanem az átvett magyar
változatot ismerte. A sláger megjelenése előtt mennyire volt ismert és
elterjedt ez a dallam a magyarok közt?

==========
 2007. 2. 4. 12:13:33

Én is úgy vélem, hogy Bródy a magyarosodott változatot ismerhette,
mert az eléggé elterjedt volt már a 19. század végétől kezdve. Erről
persze őt kéne megkérdezni. A szövege saját költeménye Bródynak, de a
kiinduló gondolat, "Ha én rózsa volnék", megvan népdallá vált
virágénekben is. Aztán még olyan is van, hogy "Ha én páva volnék" stb.
A "Ha én rózsa volnék" dallama egyébként maga a szlovák himnusz. Itt
meghallgatható:
http://europa.christianus.org.yu/himnusz/szlovak%20himnusz.htm
=================
 2007. 2. 4. 14:14:45

Jé, tényleg. Kár, hogy magamtól nem hallom meg ezeket az egyezéseket.

Ez meg itt két támlap a Bartók-rendből ugyanezzel a dallammal:
http://db.zti.hu/bartok/tamlap/BR_11581_01.jpg
http://db.zti.hu/bartok/tamlap/BR_11579_01.jpg
=================

Egyébként tudja valaki a
"Kopala studienku" népdal szövegét?

Pávai István <istvan at pavai.hu> írta, 2007.11.12.:
> Ahhoz hallani kellene, hogy pontosan miről is van szó. A szlovákok Kassán
> tudatosan csináltak táncházat bevallottan magyar mintára, erről Agócs tud
> többet mondani. Ezt nem hiszem, hogy lopásnak kellene tekinteni, mert az
> operát pl. nem mi találtuk fel, mégis van nálunk opera.
> Hogy magyar dallamokat, főleg új stílusúakat és műdalokat énekelnek a
> szlovákok, s táncolnak ezekre, azt már Bartók óta tudjuk. Ez természetes,
> mert az akkori országnak a központi divatjához tartoztak, Erdélybe is később
> jutottak el, s Moldvába alig. A szlovákok viszont jártak aratni az Alföldre,
> ott tanulták leginkább ezeket. Gyakran csonkítva, rövidítve, ún. "tót
> ritmusszűkítés"-sel (Bartók) éneklik, saját ízlésükhöz igazítva, s szlovák
> szövegeket fognak rájuk.
> Fordított esetről már volt szó itt a listán vagy a fórumban, vagyis hogy a
> "Megkötöm lovamat" (Bródynál: Ha én rózsa volnék) szlovák népdal magyar
> átvétele, vagyis maga a szlovák himnusz. De szeretik és éneklik a magyarok
> egyes helyeken. A folklór világszerte így működik.
> Üdv. Pávai István
>
> -----Eredeti üzenet-----
> Feladó: lista-bounces at folkradio.hu [mailto:lista-bounces at folkradio.hu]
> Meghatalmazó Nagy Gábor
> Küldve: 2007. november 12. 15:54
> Címzett: lista at folkradio.hu
> Tárgy: [Folklista] Kapura
>
> Kedves Listatársaim!
> A szlovák 2-esen szokták adni ezt a "népzenei műsort". Eleinte szívesen
> nézegettem, de egyre jobban idegesít, hogy magyar népzene és népdal nem szól
> benne ( legalábbis magyarul nem), viszont tele van a műsor magyaroktól
> átvett vagy magyarból szlovákosodott/szlovákosított népzenével, népdalokkal
> és tánccal.
> Az az érzésem van e műsort látva, hogy ezek a szlovákok nem átvették, hanem
> ellopták tőlünk a táncházmozgalmat. Legalábbis egy jó részük ezt csinálja.
> Magyargyűlöletük abból is látszik, hogy gurálok (lengyelek) viszont
> szerepelnek a Kapurában s egyszer mintha valami ruszinokat is láttam volna
> benne.
> Amúgy, mint műsor jó lenne, talán valami hasonló szerkezetűt nálunk is jó
> lenne csinálni, de ezt a hamisítást nem tudom megbocsátani nekik. Akkor sem,
> a ruszin vér is folyik bennem.
>
> Szeretném tudni, mi erről a véleménye szakavatottabb emberelnek?
>
> ________________________________________
>
> Minden nap frissül a www.folkradio.hu:
> rádió, folknaptár, fórum, sajtószemle, galéria, dalszövegtár
>
> A Folklista címe: lista at folkradio.hu
> Figyelem! A válasz automatikusan a listára megy. Ha magánlevelet akarsz küldeni, cseréld le a címet!
> ________________________________________
>