[Folklista] népdalfeldolgozás

[Pávai István]

Többen is írtak olyasmit, hogy a feldolgozás azért jön, mert van itt egy
ifjabb generáció, aki újítani akar, az őstáncházasok pedig az eredetit
szeretik jobban.
Hát ez sajnos nem stimmel. Népdalfeldolgozásokat már reneszánsz karművekben
is találunk, s azóta minden korszakban.
Az őstáncházas Sebő-Halmos előbb feldolgozott, aztán fedezte fel az
autentikus zenét, aztán utána is párhuzamosan feldolgozott. A Muzsikás
feldolgozásai is több lemezen megjelentek.
Az viszont már valamiféle tünet a feldolgozások maradandóságára nézve, ha a
mai fiatalok nem szeretik vagy nem ismerik a 20-30 évvel idősebbek
feldolgozásait, s egészen másként gondolják a feldolgozás módját. Ez arra
utal, hogy a feldolgozás mint műfaj a divatkultúra környezetébe tartozik,
bármennyire a hagyományosból táplálkozik. Ez nem baj, csak a tisztánlátás
kedvéért hangsúlyozom.
Az ötvenes-hatvanas évek zeneszerzői igen sok feldolgozást csináltak. Ezeket
játszani is szokta a rádió, a "Népdalaink foglalatban" rovatban. Az egyik
ifjabb listatagtól hallottam, hogy ő ilyenkor mindig kikapcsolja, mert
borzalmasak ezek a feldolgozások. Sőt ugyancsak itt a listán hangzott el,
hogy Bartók is rosszul csinálta, amit a népdalokból csinált. Szóval
általánosságban probléma van a feldolgozások osztatlan közönségsikerével. Mi
lehet ennek az oka. Szóljatok hozzá!
Üdv. Pávai István