Re: [Folklista] Kimentem Erdélybe

[peter pomozi]

PS az előbbihez:

1. Szalonta helyett Kolozsvárt kellett volna írnom, elnézést a
figyelmetlenségért.
2. Természetesen az egyszerű el- is szerepelt általánosan az említett Hont
megyei falvakban folyóparti falu- folyóparti falu között.


2006/9/8, peter pomozi <peterpomozi at gmail.com>:
>
>  Kedves István, Anikó, Mindnyájatok!
>
> A magyar nyelvben is viszonylag úja a gazdag igekötős rendszer. A meg-, és
> el- mindkettő középzárt kétpöttyös e-vel a legrégebbiek, ezeket már az
> ómagyar kor elején is használták nemcsak határozószóként, hanem láthatóan
> igekötőként is.
>
> Nagyon izgalmas és szép kérdés a régebbi népnyelvi logikát megpróbálni
> tettenérni tehát, de arra célzok ezzel, István, hogy a gazdag
> helyjelölő-igekötőrendszerre épülő nyelvi logika nem is olyan régi, csak
> félezer évről lehet szó.
>
> Az is érdekes, hogy a legszebb példáidban (település-település között)
> tkp. mindenki valahonnét városba megy. Szalontát, Budát akkor is
> megillethette a "fel" presztízse. Igazán izgalmas XIX. századi vagy régebbi
> folklórpélda az lehetne, ha faluról falura alak lenne. S persze ezen
> alakoknak kirajzolódhatna valamelyes statisztikailag megbízható
> tipológiájuk. Nem tudom, ha van még ilyen mikrofilológus hajlamú a
> bölcsészeim között, lehet, hogy valakinek javaslom majd szakdolgozati
> témának az igekötők irányjelölő funkcióinak történeti áttekintését.
>
> Ami az igazán ősit illeti, abban a nap járása tényleg nagyon fontos lehet.
> erre érdekes példa, hogy észtek-finnek megőrizték a nap járása szerinti
> irányokat a táncmozgások lejegyzésében, azaz nincs semmi óramutató meg
> egyebek, hanem a forgó mozgások, még a helybenforgás is, napmenti ill.
> nappal szembeni irányban történik. A bökkenő csak az, hogy a finnben
> egyáltalán nem alakult ki az igekötők rendszere, az észtben pedig - a
> magyarhoz hasonlóan - intenzív germán hatásra teljesedett ki.  Tehát a
> napmenti-napjötti királyfi, királylány szépséges nyelvi példáit nem lehet
> azonos korú igekötős rendszerrel összekapcsolni. Tehát az irányjelölés
> kérdése továbbra is igen izgalmas kérdés, de a fel- le- ki- be kérdése nem
> túl rég kérdés a magyarban sem. És valóban az ego az elsődleges nyelvi
> viszonyítási pont.
>
> A faluról falura kérdéséhez annyit, hogy emlékeim szerint azonos
> presztízsű két hely közt az átmegyek igen általános volt Hont megyében a
> hatvanas évek végén az Ipoly folyása mentén, függetlenül attól hogy
> Bél-Szakállos-Pásztó-Visk relációjában mi volt lejjebb-feljebb.
>
> Üdvözlettel:
>
> Pomozi Péter
>
>
> Igaz, hogy én csak a hatvanas évek végétől emlékezhetem Palócföldre, de a
> folyó
>
>
> 2006/9/8, Pávai István <pavai at chello.hu>:
> >
> >   Kedves András, Béla, Péter!
>
> Értem az érveiteket, de én nem arra keresem a választ, hogy nyelvileg vagy
> a mai logika szerint, vagy a pesti nagyképűség hatására milyen formák
> alakultak ki, hanem ami listánk témájához közelebb áll: a népnyelv
> hagyományosan hosszabb időn át miért a kelet-nyugat=be-ki irányt használta.
> Szerintem a dolog kulcsa maga a NAP. Ahol a NAP felkel, arra van a központ,
> arra haladva befelé megyünk.
>
> Le-fel tekintetében, legalábbis az erdélyi falusi öregek szerint nem a
> lejtő és a hágó az irányadó, hanem a víz folyásiránya. Tehát ha
> Nagyszalontáról indult Arany János, akkor előbb lefele ment a Fekete-Körös
> síkján egészen a Tiszáig. Onnan pedig csak felfelé haladva lehet Budára
> jutni. Ha Toldi indul Szilágynagyfaluból, akkor ugyanez van, csak a Berettyó
> mentén halad kezdetben.
>
> A Vojtek Attila által felhozott példa az általam erdélyi öregeknél
> tapasztalt felfogást támasztja alá.
> Szóval még mindig érdekelne, hogy hallottatok-e hagyományos közösségben
> élő emberektől hasonlót, mert engem ezen a listán nem az érdekel, hogy a
> városi nyelv hogyan változik, a modernitás embere hogyan határozza meg az
> irányt, hanem a hagyományos kultúrákban milyen jelentése volt egy-egy ilyen
> szófordulatnak.
>
> Néhány népdalpélda is van:
>
> Ha felmegyek a gubaci halomra,
> Széttekintek ott a birkafalkára.
> Szépít, javát választom az ürünek,
> Felhajtom a pesti kereskedõnek.
> (Makád, Alföld)
> *
> Ha felmegyek Kolozsvárra,
> Egyenest a fellegvárra,
> (Feketelak, Erdély)
> stb.
>
>
> Üdv. Pávai István <http://www.pavai.hu/>
>
> -+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-
> Folkrádió az IWIW-en:
> http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9287583
>
>
>
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060908/e4fad3a5/attachment-0018.htm>