[Folklista] gyák, Diósfalu

[Pávai István]

Kedves Péter!
Köszönet a hasznos pontosításaidért.
Az általad említett dió -> gyió átalakulást népdalszövegekből is ismerjük. A
moldvai magyaroknál gyivó is van.
Ehhez hasonló a deák -> diák -> diják -> gyiák -> gyák (= kántor) Moldvában.
Még érdekesebb a Diószén(y), Gyoszén(y), Dzsoszén(y). Ezeken kívül még
ugyanezzel a faluval összefüggésben előfordul Zsoszén(y) is.
Ezekben a szóvégi n-ny vagy ny-n váltás is jellemző, hiszen Erdélyben is sok
helyen a cigányt cigánnak, a románt románynak mondja a népnyelv.
Nekem a Diószén nagyon mesterkéltnek tűnik, mintha egy folklórgyűjtő
hallotta volna félre ilyen magyaros formában, s aztán kiadványokon keresztül
terjedt volna el. Ilyen magyaros félrehallásra még sok példát tudnék mondani
Moldvából. Ugyanakkor ez a település Diósfalu néven is előfordul, de
szerintem a Diósfaluból nem nagyon alakulhatott Diószén. Inkább az lehetett,
hogy ha a helybeli magyarok Diósfalut Gyioszfalunak ejthették a fenti
okokból, akkor ennek természetes románosítása lehetett a Gioseni (ejtsd:
Dzsioszény), aminek helybeli magyarok által való használatából lettek a
fenti alakok. Mindez csak feltételezés, de ennek ellenére én nem hivatalos
magyar főalakként a Diósfalut választanám. Abból ugyanis nem lehet
kiindulni, hogy a helybeliek most hogyan ejtik, hiszen őket ezeknek a román
neveknek a használatára kényszerítették, sőt család és személynevüket is
kötelezően átírták románra. Külön érdekesség, hogy a magyarországi mozgalom
Moldvával foglalkozó tagjainak egy része nem érzi ezeket a megnevezéseket
románnak, majdhogynem élvezik, hogy milyen érdekes extra "csángó" neveik
vannak, ezeket magyaros helyesírásra átírják. Szegény moldvai magyar, ha
tudná, hogy itt Magyaroszágon neki nem tilos az igazi nevét használni, s nem
kötelező a személyi igazolványban található ráragasztott román nevet
használni, bizony örülne, ha őt igazi nevén szólítanák.

Üdv. Pávai István

-----Eredeti üzenet-----
Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu
[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Hunyadi Péter
Küldve: 2006. március 29. 15:32
Címzett: lista at list.folkradio.hu
Tárgy: Re: [Folklista] Kazakisztán

 
Kedves István, elnézést, ha több helyen is félreérthetően fogalmaztam.
Értettem, hogy kazakokkal beszéltél Ankarában, én csak arra gondoltam, hogy
esetleg törökül is beszélhettek a kazakok, minthogy elég könnyen
megtanulható a kazakból, valamint az utána említett Macar, Macaristan
egyértelműen török és török helyesírású forma.
Mindegy. Őszintén szólva nekem is, mint vélhetően a legtöbb magyar
anyanyelvűnek, jobban tetszik a Kazakisztán forma.
Talán tényleg szerencsésebb ebben a formában felvenni, hogy jobban
kimondható legyen. Lehet hogy egyes kazak nyelvjárásokban így is létezik.
Mivel Kazaksztánba kb. 30 Magyaroszág fér bele, nyílván vannak olyan
nyelvjárások amelyeket nem hallottam. Én az Attyrau - Aktöbe - Aral -
Qizil-Orda - Qaragandy - Qarqaraly - Astana útvonalon jártam, tehát a Kis-
és Nagy-Horda szállásterületén. Az ország szellemi központjában, a régi
fővárosban, Almaty-ban, a Nagy-Horda vidékén nem jártam.
Csupán annyit szerettem volna közölni, hogy az általam bejárt úton,
bármennyire is szerettem volna "Kazakisztánt" hallani, sosem hallottam mást
mint kemény "kszt"-t.

A másik félreértés is az én hibám. A mazsart nem a magyar, ill.
madzsarralszemben tartottam eredetinek, hanem a hivatalos, az oroszból
átvett formával szemben(Venger, Vengrija). (!)Igen, a kazak köznyelv
megőrizte(a magyarral
ellentétben) az eredeti kazak alakot, a mazsart. 
Ehhez a kérdéshez még csak annyit, Hogy a 3 alak közül kettő, a magyar és a
madzsar igen közel áll eymáshoz, csak a j-sítés mértékében különbözik, amely
a moldvai székely-magyar keveredésben sok példában nyomon követhető.
(Pl. egy  Szeret bal-parti falu ejtése a j-sítés mértékének megfelelően:
Diószén, Gyoszén(y),Dzsoszén(y)).
S mégegy megjegyés: Az irodalmi török nem ejt magyar gy-hangot, a kazak
viszont igen...
A középkori arab források, amelyek ebben a formában említik népünket (Ibn
Ruszt, Gardízi a Gaihani hagyomány nyomán) a madzsar vátozatot használják.

Az említett 3 szó nagyjából egy kategóriába esik. Egyes
(G.Weigand) nyelvészek többek között, pl. a sziszegés mellett, épp a ty, gy
> cs, dzs hangváltás alapján próbált különbséget tenni a moldvai magyar és
moldvai székely rétegek közt. A "gyermek" a j-sítés tekintetében középen
áll, ugyanis az északi csángóknál még a "dermek" kiejtéshez közelítő formát
is feljegyeztek. E hangot tekintve, egyéb magyar nyelvjárásokban is van
példa változásra. Az én nagyanyám (Gyöngyössolymos) pl. nem azt mondta, hogy
dió, hanem, hogy gyió.

A kucsa cs hangja is ehhez hasonló, csak zöngétlen formában.
A kutya középen áll a j-sítésben, míg a kucsa ill. kuta(nem csodálkoznék ha
ilyen formai is lenne) a két széllén.

Ezzel csak a vízet szerettem volna borzolni, és a László Gyula féle
termékeny bizonytalanságban ringatózni, de várom én is a nyelvészek
véleményét, és elnézést, ha
tévedtem.   

Tisztelettel: Hunyadi Péter