[Folklista] Identitaska

[Szász József Árpád]

Kedves Agócs és a többiek!<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Mélységesen elszomorít amit írsz, mindamellett hogy a legtöbb észrevételed számomra is megállja a helyét. Amiben én mégis másként gondolkodok, az a következő:

-          én nem gondolom, hogy ki kellene maradni a politikából. Sőt részt kellene venni, és főleg azoknak, akiknek megvan az erkölcsi és szellemi, fizikai képességük ahhoz, hogy hivatásként tenni tudjanak az ország és állampolgárai szolgálatában. És ha nem vesznek részt, én ráadásul felelőtlenségnek is tartom, mivel elpocsékolják az Isten adta képességeiket. Nembeszélve arról, hogy ezáltal szabad utat hagynak a sok rosszindulatú, vagy esetleg csak hozzá nem értő, dilettáns önjelöltnek, megnyomorítva és kihasználva a tudatlan embertömeget. És kérdem én, akinek szeme láttára lehet bűnözni miközben megvan a képessége az elhárításhoz, erkölcsösen cselekszik? Akkor ő továbbra is tiszta marad, erkölcsös? Vagy az volt egyáltalán?

-    A mi u.n. demokratikus rendszerünkben szépen befizetjük az adónkat. Hát miféle rendszer ez, ha ezen kívül kellene külön pénzt gyűjtenünk, hogy "piaci viszonyok között" is meg tudjuk oldani a problémáinkat? Csakis piaci viszonyok vannak. Mindnyájan fizetésből tartjuk el magunkat. És mindnyájunk jobban szeretnénk élni. Úgyhogy ne dobjuk ki a pénzünket az ablakon. Hanem figyeljük meg mire költjük. Kecskére bízni káposztát? És ahogy megette ismét adni neki? Nehogy szegény, ne lehessen kecske? Okosan cselekszek? Vagy okos voltam eddig is, ha így járok el?

-     Szerintem nem a rendszerekkel van baj, édes barátaim. Hanem velünk. Mert nem cselekszünk sem okosan, sem erkölcsösen mikor pénzt kidobunk és közönyt választunk.

Határtalan jóindulattal,

Szász József

Kedves Jenő és a többiek!
Szerintem is hagyjuk a médiát. Én három olyan rendszert ismerek, amelybe a saját értékrendem szerint tilos belépni: 
1. Politika
2. Média
3. Fegyveres testületek
Ezeket egy fontos dolog köti össze: mind a hatalom eszközei. Ezért nem szabad hagyni magunkat bármelyikbe is belevonszolni. 
Amit írsz a kulturális stratégiáról, nagyon fontos, nézetem szerint ma életbevágó. Nem tudom észrevettétek-e, de ebben a mostani, kampányolós őrületben minden párt ezerrel bizonygatja, hogy ha rá szavaztok, akkor itt beköszönt a nagy jólét. Hallotál egyetlen szót is a kampánydumákban, amely csak haloványan is, de utalt volna arra, hogy bármelyik pártnak egyáltalán lenne VALAMILYEN kulturális stratégiája? Mert én nem. És ezt elkeserítőnek tartom. Valamit, valami megfelelően terebélyeset, közhelyektől és hatáselemektől hemzsegőt, és ettől megfelelően ködöset biztos mindegyik nagy díszpofa tudna mondani arról, hogy hogyan képzelné el a "jövő Magyarországának kulturális képét". Csak az a probléma, hogy ide nem hangzatos elképzelések, vitafórum elé bocsátható kívánságlisták kellenek, hanem szakszerűen, az ország állapotaira, a problémák feltárására épülő, megoldásokat kínáló, ezekhez stabil forrásokat hozzárendelő cselekvéstervek, összehangolt, a célokat pontosan, a HAZA üdvének szolgálatába állító, alapvető kérdéseket érintő, egyfajta szellemi honvédelmet kialakító, konkrét programok. És ezeket nem lehet helyi szinteken kidolgozni. Amit a lelkes aktivisták és önfeláldozó, megszállott patrióták, lokális kereteik közöt, "a térdükön kalapálva" össze tudnak ütni, az a politikusokat csak arról győzi meg, hogy nem kell ide támogatás, az ügyesek a "piaci viszonyok között" is meg tudják oldani a problémákat, fölösleges holmi célzott támogatásokkal országosan szétszórni a költségvetést. Gondoljunk bele, a híres Tengertánc pályázat, amire azt mondjuk, hogy "legalább ezzel is segítettek egy kicsit", valójában egy középszerű budai villa árával szúrta ki egy ország hagyományos kultúráját féltve művelő mozgalom szemét. Szégyen, gyalázat! És ha még hozzávesszük, hogy ez a pénz valamivel kevesebb, mint amennyit az utóbbi két év alatt megvontak a különféle, ilyen célokat támogatni hivatott állami alapok, intézmények és rendezvények kereteiből, akkor régi jó füleki mondással azt kell mondanom, hogy AKAR TARKON, AKAR POFON.
      Így van ez. A magyar urak most sem gondolkodnak másképp, mint Mohácsnál. Csak most még azt a királyt sem látom, aki legalább szembeszállna, legalább odamenne, ha elpatkolni is... Most mindegyik, ki így, ki amúgy, de igyekszik "jó kapcsolatokat ápolni" az aktuális törökkel. Fortélyosak ezek a mai hadszínterek. A halott fogyasztó nem jó fogyasztó, csak a saját identitással bíró fogyasztó a rossz fogyasztó. Úgyhogy, vigyázzatok magatokra!
 
Határtalan jóindulattal
 
Agócs Gergely

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060329/5fbffa7f/attachment-0018.htm>