[Folklista] Identitaska

[Szitnyai Jenő]

    Kedves Gergő!

   Jelenség leírásod - mint mindig - pontos. Míg nálunk a vidék az 
elmaradottság, tudatlanság szinonímája, Európa fejlett térségeiben a vidék 
táji, természeti, kulturális értékeinek felértékelődése tudatos program 
szerint zajlik. Tudatosan - elsősorban a közgondolkodás átalakításával. Ne 
tűnjön furcsa összevetésnek, de a kulturális örökséget is úgy kellene 
"eladni" mint pl. a falvakban a helyi bioterméket. Nem azért van kultusza, 
mert óriásplakátokon reklámozzák, hanem mert az egészséges életmód 
fontosságáról kialakítottak egy közgondolkodást, amelynek egyenes 
következménye e termékek nagy kereslete. Ha a kulturális örökségről 
átalakulna közgondokodásunk, minden "terméke" (a népzene, táncházmozgalom 
is)  közimertebb és elterjedtebb lenne.

   Bocsánat a termékes hasonlatért, de másfajta piaci összevetés is adódik. 
Az ellenőrízetlen, mérgező külföldi áruk beáramlása következtében 
hirtelenjében megnőtt a hazai termék iránt bizalom. Fel tudtuk mutatni, van 
másfajta választék, van tiszta, megbízható, jó minőségő magyar áru. Nos, az 
országot elárasztó szemét kultúrával szemben fel kell mutatnunk, van 
választék, van vitathatalan eredetű, "minőségi" magyar kultúránk. A 
szeméttel szemben növekvő csömör új esélyt adhat a kulturális örökséghez 
kötődő szakmáknak, mozgalmaknak, ha tudatos programmal segítjük őket.

    Még két tanulság Európából. A kulturális örökséget nem azért támogatják, 
hogy komfortosabb múzeumba helyezzék, hanem hogy aktivizáló, társadalmi 
kohéziót növelő szerepét betöltse. Talán már említettem kedvenc példámat: 
euró százezrekkel támogatják a használaton kívüli pajták közösségi terekké 
átalakítását, felismerve, hogy széthullot helyi társadalmakkal nem lehet 
semmilyen programot megvalósítani. (Stájerországban így jönnek sorra létre a 
hagyományos falusi szakmákat bemutató-tanító, zenés-táncos rendezvényeknek, 
helyi fórumoknak teret adó közösségi pajták.) A másik: az uniós támogatások 
jelentős részét fordítják e programokra. Magyarországra hamarosan beérkezik 
tízezer milliárd forintnyi uniós pénz, s csak beruházásokról hallunk, de 
olyan kulturális stratégiáról nem, amely - a vidékfejlesztéshez 
kapcsolódva - kistérségi szintig bontaná le a kulturális örökség 
mogósításával kapcsolatos értékőrző és kohéziós feladatokat, amely új teret, 
lendületet és egzisztenciális biztonságot adhatna a népi kultúrához kötődő 
képzésnek, művelődési intézményeknek, zenekaroknak, táncházaknak is.

  Ennek ellenére ismerünk jó példákat Magyarországon éppen úgy mint a 
Kárpát-medence más tájairól, a felvidéki Zsigárdtól a Kis-küküllő mentéig. De ezek 
elszigetelt esetek, nincs mögöttük rendszer. Pedig az európai értékrendű 
vidékfejlesztés az új szemléleltű, érték- és normarendszert közvetítő, s a 
már-már elfeledett közösségi funkciókat is felélesztő hagyományápolásnak 
óriási, s talán utolsó esélye lehetne. Erdélynek pl. most készül első átfogó
vidékfejlesztési terve. Átgondoltuk minden ízében, mire is hasznosíthatnánk?

   A médiát most hagyjuk. A belvárosi médiaelit úgy sem ért ebből az 
egészből semmit.

   Barátsággal:

                           Szitnyai Jenő
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060328/0425471d/attachment-0018.htm>