[Folklista] identitáska

[Pávai István]

Kedves Zsombor!

Identitásunk része a humor is, ezért nem tudjuk magunkat visszafogni.  Az én
versem nem kifejezetten a magyar identitásról szól, hanem általába az
identitásról, és hát akinek nem identitáskája, ne vegye a nyakába. 

Félre téve a viccet: az identitás igen sokrétegű, nagyon izgalmas téma.
Nemcsak nemzeti, vallási, nemi stb. identitás létezik. Számunkra itt a
listán, ha témában akarunk maradni, akkor talán valóban nem a nemzeti
identitás a legfontosabb, hanem a táji, regionális identitás. Mert vegyük
észre, bármennyire is így nevezték el, hogy NÉPzene, ez még virágkorában sem
a népé volt, csak egyes néprétegeké, erősen differenciált táji tagoltságban.
Egy gyimesi ember, ha elmegy a csíki üzemi munkatársa lakodalmára, ott nem
állhat elő a gyimesi táncaival, mert ugyanolyan idegen lesz azzal, mint te
az ősmagyar süveggel a punkok között. Akkor mitől nemzeti a gyimesi népzene?
A népi és a nemzeti az nem ugyanaz. Így tehát magyar (etnikai)
identitásunknak csak kis része a népi kultúra, s abból is csak annyi,
amennyit a nemzetépítő elit tudatosan belemelt, oda illőnek vélt.

TITKOLT IDENTITÁS. Hogy a magyar identitás belső, intim ügy-e vagy sem, az
egyénenként változhat, de akár nagyobb egységeként is eltérő lehet. Így pl.
a kisebbségben élő magyarság ezt már nem kezeli intim kérdésnek, mert neki
létkérdés az is, hogy a más etnikumú többség elfogadja az ő másságát, hiszen
enélkül nem tudja érdekeit érvényesíteni. Tehát nem kérhet magyar iskolát,
egyetemet, magyar kulturális intézményeket, ha csak ő tudja titokban
magáról, hogy magyar. Az identitásnak ez az elrejtése, amiről beszélsz,
inkább a kommunista diktatúra idején volt jellemző. Ezt várta el a többségi
államhatalom, s a többségiek többsége is. Vagyis így gondolkodtak: "Nem baj,
ha magyarok vagytok, csak ezt sose hozzátok szóba, beszéljetek mindig az
állam nyelvén, mert mi nem tudjuk a ti egzotikus nyelveteket. Ha ezt
betartjátok, szívesen befogadunk magunk közé. Neveiteket majd úgy írjuk,
hogy mi is ki tudjuk ejteni: a Vadászt Vădescu-nak, a Jánost Ioan-nak stb.".
Amúgy én sem gondolom azt, hogy kérkedni kell magyarságunkkal, de hogy
Magyarországon titkolni kellene, azt valahogy nem értem. Jó lenne ennek az
okát megtalálni.

HIMNUSZ. Nálam foglalkozási ártalomként a magyar népzene ismerete elég mély,
ezért könnyen átlátom, hogy a magyar himnusz dallama, bármennyire szép,
mégsem annyira magyar, mint egy gyimesi keserves vagy dunántúli ugrós. A
magyar himnusz, mint annyi más nemzeté is, más nemzeti himnuszok hatására
jött létre. Erkel amúgy remek munkát végzett, mert egy nyugatias
intonációjú, ritmikájú és formájú dallamba bele tudott ötvözni néhány
magyaros elemet is, legalábbis olyat, amit abban az időben magyarosnak
gondoltak. Ettől még összeszorulhat hallatán a torkunk, mert egyrészt nem
idegen számunkra a nyugatias dallamvilág, másrészt mert számos olyan
történeti-ideológiai képzet kapcsolódik hozzá, ami kedves számunkra.
Ebben az eszmefuttatásban (szándékosan) elkövettem egy hibát: a nemzeti
himnuszt a magyar népzene szemszögéből szemléltem. Ugyanígy hiba, ha a
népzenétől olyasmit várunk el, ami a nemzeti zenétől várható el.

Pávai István

-----Eredeti üzenet-----
Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu
[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó
zsombor at muveszetekhaza.agria.hu
Küldve: 2006. március 24. 12:25
Címzett: lista at list.folkradio.hu
Tárgy: Re: [Folklista] identitáska

Őszintén szólva én nem szívesen olvasok ilyen verseket.. könnyen
mellreszívom! Régen (15-19 évesen) ősmagyar süvegben, gyimesi kabátban és
tarisznyában (melyben mindig volt egy furulya) jártam középiskolába, az
utcán... és őrültnek néztek "jájáje bűvöscsákó, jájáje..." -énekelték
mögöttem! Tegyük hozzá, nem nagyon izgatott! Ma Springfield pólóban is
ugyanolyan magyarnak érzem magam, mint gyimesi tarisznyával... "kösz jól
vagyok, nyalom a sok fagylaltot".. :-)Szerintem a magyarság belső ügy... ha
a 10 órási misén a Himnusz közben összeszorul a torkom.. nekem ezt jelenti!
Nem kiteregetni való ügy...
szerintem! Az albatroszra sincs kiírva nagybetűkkel, hogy albatrosz, mégis
albatrosznak érzi magát, nem pedig pingvinnek!
Fehér Zsombor