Re: [Folklista] Magyarbődi

2006. Már. 20., H, 20:33:25 CET

 Kedves Gergely!

 Úgy hiszem manapság két féle képpen szokás népzenét előadni
(ez alól csak a "moldvai" kivétel), mégpedig tájegység vagy falu, 
esetleg zenekar szerint. 
Nyílván az első esetben a tájegységen belüli közös vonásokat 
érdemes kidomborítani, amelyek alapján kirajzolódik az adott népzenei
dialektus. A másik esetben pont az adott területen belüli eltérések 
érdekesek.
 A korrábbiakban én csak az ellen szóltam, hogy ez a két 
minőség(szintetizáló és analizáló) ne oltsa ki egymást. Vagyis ha már
az a címe egy számnak hogy "magyarbődi csárdás" akkor lehetőleg a 
magyarbődön jellegzetes dallamok lennének érdekesek - szerintem, 
vagy akkor meg legyen "abaúji"...bár a cigánycsárdást akkor is jó lenne 
megkülönböztetni a magyartól egy CD-n, még ha egy mulatságon 
újabban esetleg össze is keveredik. 

Természetesen szakmai vitába nem szeretnék veled bocsátkozni, csak 
egy felvetés. Az "abaúji" szóhasználat szerintem műszó a népzenében. 
Legalább is helyi emberek önmeghatározásában vagy 
szóhasználatában nem igen szerepel, néprajzi jegyek sem teszik 
néprajzi csoporttá de földrajzi szempontból is meglehetősen 
nehézkesnek tűnik a dolog. Nem is jellemző, hogy vármegyék mentén
alakuljanak ki néprajzi csoportok, valószínűleg többek között azért, 
mert a vármegyéknek nagyvárosok a központjaik, néprajzi vagy táji 
csoportokat pedig a nagyvárosok inkább elválasztják egymástól.
(pl. Győr, Veszprém, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely stb.)
A magyar népzeni dialektusok elnevezésében is, ismereteim szerint 4 
vármegye neve szerepel. Ebből 3 valójában nem vármegye, 
hanem "ország": Somogy, Gömör, Bihar.
(ezt neked nem kell magyarázni, a többiektől bocs, hosszú). 
 Egyedül Szatmár az, amely nem követi a néprajzi szóhasználatot és 
úgy tűnik elsősorban a néptánc és népzene irodalomban használatos. 
Történrti szempontból pontatlan is, mivel a hajdani vármegye kb. 1/3-át 
jelenti, azaz a csengeri, a mátészalkai és a fehérgyarmati járást. Tehát 
a mai határokon belül maradt, Szabolcs és csonka-Bereg  vármegyékkel 
egyesült részt. (Pedig az avasi is szatmári...) 
Csak annyit szerettem volna mindezzel mondani, hogy egy régi 
hadiútból országos főúttá lett, újabban forgalmas határátkelő menti 
falu a kassai járásban, magyar etnikai környezetben(Szina) néprajzi 
szempontból elég erősen megkülönböztethető egy, a füzéri járás, a 
vármegye és a nyelvhatár peremén, kis földrajzi intenzizású falutól
(Bőd), amely egyébként az összefüggő magyar nyelvterület 
legészakabbi faluja.

És még egy kérdés. A "kútágasra, kútágasra..." kezdetű gyorscsárdást 
egy magyarbődi tánc- és énektanításon hogy kell játszani? Úgy ahogy 
a magyarbődi asszonyok következetesen éneklik, azaz szekund 
lépéssel(lá-lá-lá-lá ti-ti-ti-ti) vagy ahogy Géza játsza terclépéssel, 
szintén következetesen? 

  Tisztelettel,
  Hunyadi Péter 

Agócs Gergely <agocs.gergely at hagyomanyokhaza.hu> írta:

> Tisztelt Lista!
> 
>     A magyarbődi hagyományőrző együttes a 70-es évek végéig élte a 
maga
> "természetes" életét. Ekkor a magyarbődi zenekar egyes tagjai 
meghaltak,
> mások elköltöztek Kassára, illetve Csehországba, és ez maga után 
vonta az
> együttes szétesését is. Természetesen, ehhez egyéb, általam csak
> feltételezhető tényezők is hozzájárulhattak, de a zenekar 
megszűnése erre az
> időszakra tehető. Az abaújszinai zenekar működési területe 
egyébként a Bódva
> völgyétől Nagyszaláncig terjedt, ennél messzebbre csak egyes, 
különleges
> esetekben jutottak el (pl. amikor távolabbra ment férjhez valaki a 
faluból),
> illetve a helyi, nagymúltú néptáncegyüttes kísérőzenekaraként 
eljutottak
> különféle fesztiválokra, turnékra, stb. Potta Géza zenekarát mi 
(értsd: a
> Szlovákiai Magyar Folklórszövetség akkori szűkebb vezetősége, 
Richtarcsík
> Mihály, Farkas József és én) hoztuk össze a magyarbődiekkel, azzal a 
nem
> titkolt szándékkal, hogy így talán sikerül feléleszteni a 
hagyományőrző
> csoportot. A találkozás abban a pillanatban történt, amikor a faluban 
már
> tízegynéhány éve nem volt helyi banda, így egy hiányt szerettünk 
volna
> pótolni. Célunkat részben sikerült is elérni. Azért csak részben, mert 
az
> együttműködés valójában csak az általunk beindított csatornákon 
működött, az
> önszerveződés szintjéig nem jutott el. Ez azt jelenti, hogy Gézáék 
többnyire
> csak azokon a rendezvényeken kísérték a bődi hagyományőrző 
táncosokat,
> amelyekre eleve a mi közvetítésünkel jutottak el. Géza elmondása 
szerint
> egyébként az apja zenekara gyakran muzsikált Magyarbődön és 
Györkén, és a
> magyarbődinek aposztrofált dallamok egy részét, de a györkei 
varbunkot is az
> apjától tanulta. Erre jó referencia az 1991 februári györkei 
gyűjtésem, ahol
> a helyi muzsikusok visszaigazolták Potta Géza ide vonatkozó adatait 
(Martin
> György 1969-es, györkei lakodalmi felvételeinek zenei anyaga is 
mindezzel
> párhuzamba állítható). Az abaúji hangszeres tánczene, ahogyan azt a
> gyűjtéseim során megismerhettem, egyébként sem mutat olyan 
stílusbéli
> eltéréseket, hogy mondjuk a hegyközi bandák dallamait, stílusát ne
> alkalmazhatnánk egy magyarbődi koreográfiához, hiszen azt a 
néhány helyi
> dallamváltozatot leszámítva ez a zenei világ egységes. Mindehez
> hozzávehetjük még azt a tényt is, hogy Magyarbődön, amíg szokás 
volt vonós
> cigánybandákat megfogadni, akkor sem mindig a györkei, vagy bődi 
zenészeket
> hívták, hanem előfordult az is, hogy a közeli Olsváról, vagy akár 
Kassáról
> szegődtettek muzsikusokat. Mindezek a zenészek (például a 
cigánycsárdások
> anyagában is) egy egységes, regionális zenei kultúrának a képviselői 
voltak,
> és a gyűjtés tapasztalatai azt mutatják, hogy a jobb muzsikusok mind
> ismerték a kisebb táji eltéréseket. A jó prímások tudták a felsőtőkési
> vőfélytánc, a kojsói krucenák, az áji medvetánc, vagy a buzitai
> menyasszonykisérő dallamait, meg az összes többi, a régiójukon, 
kistájukon
> belül előforduló speciálisan, akár egy-egy falura vonatkoztatható 
speciális
> dallamot, vagy helyi változatot is ismerték, hiszen ettől függött a
> megélhetésük.
>     És még egy sajátosság: azok a magyarbődi dallamok, amelyek nem
> gyűjthetők a Kassától délre eső, hernádmenti magyar falvakban, nem 
állnak
> párhuzam nélkül. Ez a dallamvilág nem csak a szomszédos Györkén, 
hanem a
> közeli szlovák településeken is megtalálható, - ez utóbbiakban 
természetesen
> szlovák nyelvű változatokban. Nem szeretnék itt abba a meddő 
boncolgatásba
> bocsátkozni, hogy mi honnan és meddig, mitől, mióta és főleg minek 
alapján
> tekinthető magyarnak, ez a tény mindenesetre elgondolkodtató.
>     Ha ezzel kapcsolatban bárkinek értelmes ellenvetése, felvetése, 
egyéb
> irányú tapasztalata van, szívesen bocsátkozok szakmai vitába.
> 
>     Határtalan jóindulattal
> 
>     Agócs Gergely
> 
> ----- Original Message ----- 
> From: "Hunyadi Péter" <karaorman at freemail.hu>
> To: <lista at list.folkradio.hu>
> Sent: Monday, March 06, 2006 6:03 PM
> Subject: [Folklista]
> 
> 
> 
>  Nagyon jó lenne, ha valamiféle "erjedés" indulna el
> és nem állna meg az autentikus moldvai zenekari fölállást
> illetően.
> Először is valami önmeghatározásra lenne szükség. Pl. hogy a
> magyar
> táncházmozgalom autentikus népzenei és néptánchagyományokra
> épül vagy azt őrzi. És ha igen, akkor abba nem fér bele
> ez-az. És ha ilyet csinálunk ráadásul zsűri előtt, akkor
> (remélhetőleg) kritikát kapunk.
> A moldvai népzenével kapcsolatban a zenekari felállást
> érintették a hozzászólók, bár hozzá lehet tenni hogy ez csak
> egyik oldala a dolognak.
> Itt van pl. az utóbbi évek egyik "divatja" : Magyarbőd
> (Bidovce -
> 
>                             azok kedvéért, akik gyengébb
> térképeken keresik).
> Itt nem a zenekari felállással van a baj mint a moldvaiban,
> hanem azzal
> a nagy ömlesztéssel, amit a zenekarok produkálnak. Mivel a
> magyarbődi
> hangszeres zenét általában Potta Géza(Abaújszina) zenekara
> nyomán szokás játszani, elsőrendű dolog lenne tudatosítani
> azt, hogy Magyarbődön ez "import" zenekar volt. Mindenkinek
> meg kell keresni a térképen Abaújszinát és Magyarbődöt aki
> táncol vagy zenél bődit. Akkor máris feltűnik hogy ott egy
> nagyváros (Kassa) meg 40 km a két település között. Ehhez
> képest még nagyon jó nevű zenekarok lemezein is magyarbődi
> csárdásként lehet hallani kifejezetten szinai
> cigánycsárdás dallamot. Nagynevű zenekaroknak tisztában
> kellene lenni azzal a felelősséggel ami terheli őket, mivel
> a néptáncos és népzene iránt édeklődők tömegei nem eredeti
> felvételeket hallgatnak, hanem őket. Lemezen és élőben.
> Arról már nem is beszélek, hogy léten-nyomon találkozok
> olyan bődi koreográfiazenékkel, melyeket
> Potta Géza lemezéből "alkotnak", amelyen csak az utólsó sáv
> magyarbődi.... Pedig Géza nagyon jól meg tudja különböztetni
> a cigány csárdást a magyartól, a magyarbődit a Kassától
> délre eső, Hernádmenti
> falvakétól. Meg lehet kérdezni tőle, hál'Istennek jó
> egészségnek örvend.
> Hunyadi Péter
> 
> 
_________________________________________________________
__________________
> [origo] klikkbank lakossági számlacsomag havi 199 Ft-ért, bankkártya 
éves
> díj nélkül!
> http://www.klikkbank.hu
> 
> 
> ---------------------------------
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
> 
> ---------------------------------
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt adód 1 százalékával!
> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html 
>

_________________________________________________________________________
Limo-King Magyarország - Limuzinszolgálat
http://ad.adverticum.net/b/cl,1,6022,87374,144118/click.prm