[Folklista] kívánság műsor

[drhemzo at t-online.hu]

Kedves Pávai István!

Bocsánat, hogy ismeretlenül beleártom magam a „nagyok dolgába”!

Minden érdekel, ami kapcsolatos a kultúránkkal, nem csak a népzene. De a népzenét nagyon-
nagyon szeretem.

Pont ezért iratkoztam fel a Folkrádió levlistára, hogy minél többet tudjak meg róla. Itt annyi ember 
adja át potenciálisan az ismeretét, nézetét, mint egy „mega” egyetem tanári kara. Mindannyian, 
akik az életeteket tettétek fel erre a kultúrára, zenészként, kutatóként, tanárként vagy bárhogy 
másképp, olyan tudás és élmény birtokában vagytok, amely kincs. Én, és gondolom még sokan 
mások is, vágyunk erre a kincsre. 

De ahogyan szavakba  (e-mail-be) öntöd a gondolataidat, megrémít, elkedvetlenít.
Mint egy Elefántcsont-toronyba vonult elit. 

Azt gondoltam ebben a kulturális-érzelmi közegben egy-egy nézet, meggyőződés csak abból az 
okból nem lehet győztes, mert  - ugyan ki nem mondottan - másokat  Uram ’bocsá 
másodrangúvá, hozzá nem értővé degradál le.

Éppen ezért, szerintem nemcsak az a fontos, hogy miről folyik a levlistán a levelezés lsd. 
moderálás esete, hanem az is, hogy hogyan szólunk egymáshoz, mivel egy közösség nézete, 
életérzése alakítódik általa.
Számomra gyönyörűség olvasni egy Panek Kati levelet! Benne van minden egy-egy levelében, 
amivel nem csak annak a lelkét simogatja meg, akinek személy szerint írta, hanem mindenkinek, 
aki olvassa. A SZERETET! Még ha dorgál is! 
Ha csak őrizzük, és nem szerettetjük, ismertetjük meg minél nagyobb körben a saját kultúránkat, 
el fog fogyni az, aki őriz. De megszerettetni csak úgy lehet, ha azokat, akiket vonz ez a kincs, nem 
riaszt el holmi kirekesztő, moderáló hangnem. 
Engedjük kicsit mozogni azokat a merev, féltő kereteket! Egy óra kívánság műsor népzenei 
csatornán, adott népzenei kínálatból, veszítünk bármit is?

Több szeretettel, megértéssel, és türelemmel egymás iránt. Ezt gondolom a moderálás 
szükségességéről is.

Hemző Zsuzsa