[Folklista] z , zs, dzs

2006. Ápr. 19., Sze, 08:51:36 CEST

Kedves Gergő,
a nyelvi analógiák tényleg tanulságosak lehetnek, hisz nem lehet nem
észrevenni, mennyire sok közös néprajzi és nyelvjárási határvonal van
Európa-szerte. A szakmailag megalapozott véleményeket is érdemes ütköztetni.
Ami pedig Számel drusza meg a Te véleményedet illeti, hát szerintem a papucs
és a tudomány tökéletesen megfér ugyanazon a listán, mert végsősoron közös a
tárgyuk. Csak az áltudomány fölösleges, semmi más. És nemcsak a folklistán,
hanem mindenütt az.

Szép napot,

Péter

2006/4/18, Agócs Gergely <agocs.gergely at hagyomanyokhaza.hu>:
>
>  Kedves Péter!
>
> A nyelvi analógiák azért nyújthatnak fontos adalékokat ennek a listának,
> mert a folklóradatok hagyományozódásának egyik legfontosabb eszköze maga a
> nyelv. A szájhagyomány valójában nyelvhagyomány, hiszen a közlés verbális
> bázisa pont ez a hihetetlenül izgalmas kódrendszer, melynek változásai
> tanulsággal szolgálhatnak magának a közvetítendő anyagnak, a tartalmi
> összetevőnek a változásaihoz is. Nagyon örülök, hogy a nyelvi témákban egy
> nyelvészetileg képzett listatag hozzászólásait is olvashatjuk, mert úgy
> vélem, hogy a folklórral foglalkozók számára az ilyen, kívülről jövő
> szakvélemények hatványozottan kívánatosak. A hagyományos kultúra szövevényes
> összefüggésrendszerén átlátni szerintem csak úgy sikerülhet, ha a saját
> igazságainkat folyton ütköztetjük olyan értelmes, szakmailag megalapozott
> véleményekkel, amelyek a sajátunktól eltérő tapasztalati hátérrel
> próbálják láttatni vitáink tárgyát. Bogár László történésznek a
> magyar globalizációról szóló könyve egy, az ókori Rómában, a birodalom
> széthullása előtti években folytatott, elképzelt beszélgetéssel indul. Ő is,
> mint oly sokan mások, párhuzamot vonnak a két korszak között. A széthullás
> jelei most is érzékelhetők, többek között különféle, prófétisztikus hajlamú
> igehirdetők felbukkanásában. Azt javaslom, értékeljük ezeket a maguk helyén,
> és ne firtasuk állításaik érvényességét, hanem próbáljuk inkább megérteni a
> jelenséget magát. Szerintem ez sokkal tanulságosabb.
>
> Kedves Folklista!
>
> Ha úgy gondoljátok, hogy ez a fórum nem viseli el a tudományosan
> megalapozott érveléssel teletűzdelt véleménycseréket, és úgy vélitek, hogy a
> "honnan lehet beszerezni kalocsai papucsot" jellegű információcserére kell
> szorítkozni, akkor szóljatok, és eldugulok.
>
> Tisztelettel
>
> Agócs Gergely
>
>  ----- Original Message -----
> *From:* peter pomozi <peterpomozi at gmail.com>
>  *To:* lista at list.folkradio.hu
>  *Sent:* Saturday, April 15, 2006 3:47 AM
> *Subject:* Fwd: [Folklista] z , zs, dzs
>
>
>
>
> ---------- Forwarded message ----------
> From: peter pomozi <peterpomozi at gmail.com>
> Date: 15.04.2006 02:50
> Subject: Re: [Folklista] z , zs, dzs
> To: lista at list.folkradio.hu
>
>  Tisztelt Lista!
>
> Ez az ártatlan és szívünknek kedves nyelvi téma, amit Pávai István
> z~zs~dzs változás a magyar nyelvjárásokban ill, analóg jelenségek altáji
> nyelvekben levele váltott ki, a 26. hozzászólásnál tart, elágazásait nem
> számolva, és egyre inkább félresiklik. *Én sem mint folklistát kedvelő és
> tisztelő, sem mint nyelvész, sem mint anyanyelvemet és a nyelveket általában
> is szerető nem tartom helyesnek, hogy olyasmivel árasszuk el ezt a listát,
> ami se nem népi, se nem magyar, se nem igaz. *
> Nem óhajtok semmiféle vitát provokálni, ezért nem is reagáltam és nem is
> fogok a jövőben sem minden e témájú elszállt hozzászólásra reagáln, hiszen
> ez nem nyelvészeti lista hanem folklista. A népzene és a népi kultúra közös
> tisztelete többet ér, mint az álnyelvészet ostorozása. Mindazonáltal ennél a
> 26. levélnél már nem állhatom meg: nézzetek körül, feleim józanul, és már
> legalább olyan írások véghetetlen citálásával ne terheljétek ezt a listát,
> ami nemcsak nyelvészeti blődli, hanem természettudományos képtelenségek
> sorozatát is tartalmazza. És ami a legrosszabb benne, hogy kicsavart
> féligazságokat is tartalmaz az agglutinációs típusjegyekről.
>
> Csak néhány apróságot engedjetek meg az idézett cikk elméleti
> bevezetőjéhez, így Nagypéntek éjjelén, szombatra virradóra az ember
> egyébként is legyen áhítatos, békés hangulatban, és lehetőleg ne támadjon
> senkit és semmit.
> 1. Az, hogy a világ nyelvei monogenezissel (ősnyelv) vagy poligenezissel
> jöttek létre ( több ősnyelv), kérdéses, gyakorlatilag tudományosan
> eldönthetetlen. Ha valaki ex catedra eldönti, ab ovo áltudós.
> 2. Az "ősanya", jelenlegi időszámítási gyakorlatunk időegységeiben
> gondolkodva, azaz az első homo sapiens sapiens, akinek
> antropológiai-neuolingvisztikai megfontolásból teljes joggal ugyanolyan
> fejlett verbális kódrendszert tulajdoníthatunk, mint amilyenek a ma élő
> nyelvek, legkevesebb százezer évvel ezelőtt élt. Ez tehát kb. rendben, az
> már kevésbé, hogy a nyelvben két fejlett verbális kód között nincs sem
> darwinista fejlődés, ez legalább tudományos igényű elmélet volt, de mára
> túlhaladott, és  múzeumi leltári megőrzés sem, "a magyar az abszolút
> ősnyelv, amely  minden gyököt úgy őriz mint, a parancsolat, bezzeg a többi
> primítív nyelv nem". Ne dőljünk be ilyeneknek!
>      A nyelv élő organizmus, születhet, változhat és persze ki is halhat,
> de nem fejlődik evolúciós értelemben az "ősanya" ugyanilyen fejlett
> kódrendszeréhez képest, mert humán nyelvészetileg a homo sapiens sapiens a
> kiindulópont, ahogy említettem.Van persze zooszemiotika meg még sok
> minden, de az nem tartozik ide.
> 2. A világ nyelvei tipológiailag eltérőek, az egyes nyelvek domináns
> típusjegyei pedig történetileg változóak.
> A magyar, úgy mint a finnugor és az altáji nyelvek, és még egyébként sok
> más nyelvcsalád nyelve a világon, tipológiailag dominánsan agglutináló.
> Azonban minden nyelv típusa is változhat történeti léte során, ezt teszi a
> magyar is: azt ősmagyar nyelvészeti (nem nyelvészkedési!) rekonstrukcióhoz
> képest az ómagyar kor végén egy tipológiailag kevésbé agglutináló,
> flexiós-.izoláló vonásokat is felvonultató nyelv áll előttünk, elsősorban
> a mondattan területén. Az ősmagyarra (is), mint erősen agglutináló nyelvre
> jellemző mellékmondatértékű igenévi szerkezeteket (Arany János is kedvelte
> ezeket, pl. várhatja Piroska Toldi megérkeztét) felváltják az analitikus,
> mellékmondatos szerkesztésmódok (Éva várhatja, hogy János megérkezzék) .
> Nem véletlen a változás, hisz a magyar ekkor már nem finnugor és altáji
> nyelvekkel érintkezett, hanem indopeurópaiakkal, a Kárpát-medencében. EZEK
> ÉS A MAGYAR NYELV *KÖLCSÖNÖSEN* HATOTTAK EGYMÁSRA! Figyeljünk a kiemeltem
> kölcsönösen szóra, mielőtt bárki önérzetében bántva érezné magát. A nyelvi
> kapcsolatok lényege ugyanaz, mint a folklórkapcsolatoké. Ahol népcsoportok
> egymás mellett bélnek, természetsezrűen hatnak egymásra.
> 3. Az csak viccnek jó, hogy x nyelv, akármelyik is legyen az, pl.
> esetünkben a magyar az emberiség ősnyelve. Minden valamirevaló európai
> nyelvről ugyanúgy van áltudományos "miénk az ősnyelv-teória".
> Megnyugtatásul, nyelvrokon nyelvekben is: a finnről és az észtről is van
> tehát, és "természetesen" minden nagy indoeurópai nyelvről is, pl.  "a
> holland a Paradicsom nyelve". Ez mind-mind nyelvészeti szemét. Ez ugyanis a
> nyelv élő voltát ab ovo kérdőjelezi meg. Minden élő organizmus változik
> élete során. Ezek az ősnyelvügyek ráadásul olyan ideológiai-politikai
> mankók, melyek gondolkodó értelmiségiekhez egyszerűen eleve méltatlanok.
> Általában totalitárius rezsimek rendelik ezeket, Sztálinnak is megvolt a
> maga elméletgyára a szláv nyelvek felsőbbrendűségéről. Az is ugyanolyan
> ideológiai-nyelvészeti szemét volt.
>
> A nyelvek tehát, még egyszer mondom, nyelvek között élnek, -- eltekintve a
> lakható óceáni szigetektől, melyek nyelvileg izoláltak, -- azaz adott
> terület nyelvei között, akár nyelvrokon nyelvek, akár nem, kapcsolatrendszer
> van.Gondoljunk csak az alábbi evidenciákra a folklórból: x nép népdalai is
> kulturális kontextusban élnek. A hasonló zenei dialektusok és a nyelvterület
> dialektusainak kulturális kontextusában, tehát a kapcsolat, az oda-vissza
> érintkezés lehetősége nagyon fontos, sőt alapvető. (Apró
> kivétel: táncdialektusok esetében nincs komoly szerepe a verbális kódnak,
> persze ezt funkcionálisan a mozgás kódja helyettesíti is.)
>
> Ezeket az evidenciákat a folklórban biztosan elismeritek, fogadjátok el,
> hogy a nyelvekkel sincs másképp, és még egyszer mondom, hagyjuk békén az
> ilyen Varga Csaba-féle cikkekkel a folklistát. És, hogy félreértés semmiképp
> se származhassék levelemből: nem a kedves nyelvi
> kérdések-válaszok-felvetések ellen írtam, azokból sokszor okulni is lehet,
> sőt már hasznos nyelvjárási adatokat is kaptam a listán kersztül, amiért
> ezúton is köszönet. A hagymázos elméletek terjesztése ellen
> írtam, emberbaráti szeretetből, hogy drága időnket ezektől kímélve, minél
> több energiánkat a valóban szép és nemes célok érdekében használhassuk. Épp
> ezért a Varga Csaba-témát a magam részéről lezártnak tekintem.
>
>
> Mindenkinek áldott ünnepeket:
>
> Pomozi Péter
>
>  Az idézett és vitatott cikket megtaláljátok az alábbi levélben:
> 2006/4/13, JUHASZ Zoltan <juhasz at mfa.kfki.hu>:
>
> >
> >
> >
>
>  ------------------------------
>
> ---------------------------------
> Nyári táborok: http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php
> Támogasd a Folkrádió Közhasznú Alapítványt ha teheted:
> http://www.folkradio.hu/alapitvany.php?page=adakozas
>
>
> ---------------------------------
>  Nyári táborok: http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php
>  Támogasd adód 1%-ával a Folkrádiót:
> http://www.nonprofit.hu/szerv/nyilatkozat/56148.html
>
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20060419/91b68841/attachment-0018.htm>