RE: [Folklista] visz a tanító

[Kemecsei Gábor]

Nagyon jo hogy jonnek az uj tagok! :)

>-----Eredeti üzenet-----
>Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu 
>[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Szász 
>József Árpád
>Küldve: 2005. január 25. 9:24
>Címzett: Folklista a Folkrádió levelező listája
>Tárgy: RE: [Folklista] visz a tanító
>
>
>	NA mit szóltok tagok, egy-két új ember és máris 
>pezsgőbb a hangulat. Ez persze jó is (hisz én is élvezem), de 
>rossz is egyben (hisz egy-két téma fölött elcsúszhatunk). És 
>mivel a megoldást mindig magunkban kell elindítani (elsősorban 
>tőlünk függ, mit szeretnénk) ígyhát az új izgalmas kérdéseket 
>a régiekhez igyekszem illeszteni, azaz egyben látni.
>	Valahogy így világítanám meg most a hagyományőrzést is. 
>Bejön valami új és az, természetesen újabb folyamatokat indít 
>el, de adódik a kérdés: Melyeken érdemes elindulni? Melyek 
>vezetnek a megmaradáshoz, a "boldogsághoz"? 
>	Mindenek előtt tudni kell, hogy a hagyományőrzés az nem 
>teremtéstámadás, nem új ellenes, nem valami ellen van, hanem a 
>szószerinti értelmében: hagyományok őrzése, a tapasztalatok 
>őrzése, a tudás őrzése, az alkotóerő őrzése stb. A 
>hagyományosan élni pedig: a fent említett adottságokkal élni, 
>élni tudni és fejlődni. És vannak, akik mindezt magától 
>érthető, a legnagyobb természetességgel teszik, mitsem tudva 
>ennek működő folyamatáról, rendszeréről. De vannak olyanok is, 
>akiket érdekel a tudatos feldolgozás, elemzés. Ez a hivatásuk, 
>a szakmájuk, stb. Vannak olyanok is, akik igenis meg nem is, a 
>kettő között helyezkednek el és boncolják is meg nem is, élik 
>is meg tudatosítják is, úgy ahogy sikerül. Sokfélék vagyunk.
>	Namármost a hagyományőrzés folyamata megszakadt, 
>legalábbis a többségnek. Természetesen nem teljes 
>sávszélességben (lám lám enni, inni, fogyasztani tudunk, úgy 
>ahogy és amit, gyereket szülni, habár egyre kevesebbet stb.), 
>hanem vegyük például a táncolást, zenélést, a nem hivatásos 
>művészi kifejezést. Hiszen ez is az ember adottságának része. 
>Egyetemes szükséglet, ami idő- és hely-független. Na ebben 
>bizony filmszakadás van, ami a tudást, tapasztalást, 
>öröklődést illeti. Ezt minimum tudatosítani kellene, 
>magunkban. Persze még azt is, hogy nem bűnbakok vagyunk, nem 
>az önsanyargatás segíthet. Letepertek minket, kérem szépen, 
>nem voltunk elég erősek, vagy összetartók, vagy tényleg 
>nagyobb volt a nyomás és nem védhettük meg magunkat. És most 
>is folyamatosan nyomás nehezedik ránk, csak annyi a különbség, 
>hogy már láthatunk megoldásokat (pld. ki léphetünk alóla, 
>félreléphetünk, vagy kikerülhetjük a gyűlölködőket, stb.). 
>Nahát ezt érdemes tennünk, alkossunk, teremtsünk, de amellett, 
>hogy őrizzük a meglévőket. Mert ha a meglévőt nem őrizzük az 
>eljövendőt sem fogjuk megtartani, és üresek maradhatunk.
>	Úgyhogy fiuk a TRITONUS-ból és a többi hasonlók, 
>alkossatok, járjátok az utatokat és ha mindez az alkotás 
>erejéből jön, akkor lesz eredménye. És nem fog semmi ellen 
>szólni, merthát az születés. És nem tud rossz dolog születni, 
>csak rosszá válni, na erre vigyázzatok, és vigyázzunk mindahányan.
>	És végezetül "Icsánosan vagy Doboskárolyosan"? Én, amíg 
>a porcikámban egyetlen egy csipetnyit is érzek abból, amit ők 
>elmondtak, őrizni fogom, és büszkén továbbadni. És ahhoz 
>nincsen szükségem elektromos hangszerre, meg dobgépre sem, meg 
>erősítőre sem. Nekem is halkan mondták, hogy megértsem. Én is 
>halkan mondom, hogy más is megértse. 
>Úgyhogy pssz.
>
>Szász József
>Budapest, 2005.01.25.
>
>