RE: [Folklista] RE: icsánosan vagy doboskárolyosan

[Szász József Árpád]

Tisztelt zenészek, kollégák<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Csingerka mondja: „ ahogy te akarod, azaz gy, amilyen te vagy ? Nem attl lesz hiteles valaki, ha nmagt adja, s a sajt rzseit ? Ahogy a Leves Mezei Levente mondta egyszer a marosvsrhelyi rdi msorban : " ahogy rzed, s ahogy tncolnak az emberek ". Mit kell ennl tbbet tudni ?”

 

Igaza van, de azért még hadd gondolkozzak egy kicsit hangosan ezzel kapcsolatban:

Milyen érzések motoszkálnak pld. egy fogoly énjében, a börtönben, vagy egy gyerekkorától az adott közösségben felnőtt aktív zenész szívében? Vagy egy széthúzó, esetleg csak bóklászó egyénekből álló közösségben (ill. közösség mentes világban) felnőtté váló zenészben. Vagy éppen közösséget építeni akaró, energikus, odaadó, hegyeket megmozdítani tudó, vállalkozó szellemű, tehetséges zenészjelöltben akár. 

Mindezeket nem megbélyegzésként vetem fel, csak tényszerűen szeretném megvizsgálni, elemezni. Szerintem látni kell a különbségeket, a különböző környezeti adottságoknak megfelelően más-más eredmény születhet. Tegyük hát fel a kérdést: mit szeretnénk? Amikor muzsikálni fogunk. Vagy táncolni. És hogyha természetes, tánccal együtt élő újra és újra születendő muzsikát, kibontakozást, akkor szerintem nem maradhatunk magunkra és azt mondani hát úgy muzsikálok, amilyen vagyok és kész. Ezt amúgy sem lehet másként, mindig is olyan lesz a muzsikánk, amilyenek vagyunk. Senki sem tudja letagadni magát, maximum csak elrejteni, megbújni a hangszer mögé, stb. Hiába utánzol, akkor is kiderül te ki vagy. Úgyhogy szerintem bátran kell vállalni tetteinket, de figyeljünk a példaképekre, a mesterekre. Higgyétek el nekem, hogy az említett adatközlő zenészek nagy része az. Mert úgy nőttek fel, erre volt beállítva a környezetük is, és mindahányan ezt védték (sajnálatomra eddig tudták, de most rajtunk a sor a fiatalabb generáción, ez a mi feladatunk, azért nem tudják már ők). És ameddig csak lehet figyelni, elemezni, szagolni érdemes, és szívni még a környezetét is. Mert ők bizonyítottak, az ő módszerük bejött évtizedek óta, él és életképes. Nem elrontani kellene mindezt, sem elvetni vagy valami újra cserélni, hanem átvenni amit csak a képességeinknek megfelelően át tudunk és magunkat odaadva kimondani, kifejezni mindazt ami bennünk megszületik mindebből. Ez felelősségünk is. És nem a hangosan beszélőktől érdemes tanulni, hanem az értéket hordozó megnyilvánulóktól. Végezetül ahogy Einstein mondta: „Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes!” 

Szász József 
Budapest, 2005-01-18
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20050118/c4a8da2d/attachment-0017.htm>