RE: [Folklista] Ad: Margittai Gábor

[Salamon]

Egyfajta feltűnési viszketegség is lehet benne, hiszen nem beszélnénk róla,
ha másként írna! :-)
Abban sem vagyok biztos, hogy titokban nincs köztünk és jól szórakozik
rajtunk.
:-))
Üdv:
Beja
  -----Original Message-----
  From: lista-bounces at list.folkradio.hu
[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu]On Behalf Of Kiraly, Endre
  Sent: Friday, February 04, 2005 9:33 AM
  To: Folklista a Folkrádió levelező listája
  Subject: RE: [Folklista] Ad: Margittai Gábor


  Emlékszem Vásárhelyi Laci bácsi kimittudos kritikáira. Szakszerűen, az
előadót egyáltalán nem kímélve, néha bizony elég keményen mondta el a
véleményét. De mindig kedvesen és jobbító szándékkal, és használható jó
tanácsokkal kiegészítve. Nem hiszem, hogy valaha valakit is megsértett
volna.

  MG viszont tipikusan a saját sértettségén alapuló durva és sértő stílusban
dorongolja le a neki nem tetszőket.

  Persze, tudom, hogy a kimittudos véleményezés más, mint az újságírás, de
akkor is. A tahóság az tahóság. Szó sincs itt semmiféle magasztos eszméről.

  Endre




----------------------------------------------------------------------------
--
  From: lista-bounces at list.folkradio.hu
[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] On Behalf Of Agócs Gergely
  Sent: Friday, February 04, 2005 1:50 AM
  To: Folklista a Folkrádió levelező listája
  Subject: Re: [Folklista] Ad: Margittai Gábor


  Szász Jocó írta:

  "Egyetértek az észrevételeiddel kivéve, hogy a MG cikkei fröcsögők
lennének, vagy fikázók. Van némi igazság benne, de szerintem, mint korábban
írtam nem támadó jellegűeknek látom én, inkább a saját állapotát tükrözik
(hitelesen), és ez is szolgálhat kritikaként az előadónak."



  Hát, pont ez az! A cikkek a szerző saját állapotát (is) tükrözik. És a
cikkírásban is, mint minden egyéb önkifejezési formában (pl. zene, tánc,
ének) a stílus az egyik leglényegesebb eszköz. Másként: "A stílus maga az
ember" (José Ortega y Gasset). Az előadó pedig a tárgyilagos kritikának
örül, mi több, a lap olvasója is csak az ilyenből tudja felmérni, milyen is
volt valójában a kritika tárgyát képező esemény (mű, produkció, stb.). Azt
is lehet, hogy valaki lezserre veszi a stílust, de attól még a kritika
tartalmazhat tárgyilagos megállapításokat. MG az élclapokra jellemző
stílussal, üres nagyotmondásokkal akarja ellensúlyozni a szakmailag
értékelhető bírálat hiányát. Annak, hogy végre valaki kívülálló tollat
ragad, és kritikát ír a népművészeti színpad alkotásokról, már önmagában
örülni kellene. A hozzáértésnek pedig nem csak a táncosok kérdéseinek
kereszttüzében kellene megnyilvánulnia, hanem (elsősorban!) magában a
kritikai írásban is. Arról, hogy mi hogyan "nem támadó jellegű", pedig csak
annyit, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve! Azt
korábban is tudtuk, hogy a kritikus egy egészen különleges állatfaj, de az ő
szakmai elismertségét érveinek megalapozottsága határozza meg. És hidd el,
léteznek SZAKMAILAG megalapozott, illetve SZAKMAILAG támadhatatlan érvek.
Legalábbis, ami a népművészet szakmaiságát illeti.

  A valóság és az igazság között a leglényegesebb különbség az, hogy az
igazság egyszerű, a valóság pedig bonyolult. Ennek az alaptételnek a
felismerése pedig minden kritikus számára meghatározóan fontos (kellene,
hogy legyen).



  A valóság határtalan szeretetével



  Agócs Gergely

    ----- Original Message -----
    From: Szász József Árpád
    To: Folklista a Folkrádió levelező listája
    Sent: Thursday, February 03, 2005 3:58 PM
    Subject: RE: [Folklista] Ad: Margittai Gábor


    Kedves Gergely,

    Egyetértek az észrevételeiddel kivéve, hogy a MG cikkei fröcsögők
lennének, vagy fikázók. Van némi igazság benne, de szerintem, mint korábban
írtam nem támadó jellegűeknek látom én, inkább a saját állapotát tükrözik
(hitelesen), és ez is szolgálhat kritikaként az előadónak.

    Én szeretném kihangsúlyozni, hogy az előadónak nem érdemes vitatkoznia
arról, hogy igaz vagy nem igaz, amit leírnak, inkább figyelje meg azokat és
használja, okuljon belőle (persze ha lát olyant benne, de érdemes mélyen
keresgélni, mert ott vannak az igazabb dolgok). És főleg arra nem érdemes
energiát pocsékolni, hogy milyen ember a kritikus, mivel az, adott tény, és
mindahányan a föld lakói vagyunk, tanuljunk meg együtt élni egymást
kiegészítve. Arról viszont beszélhetünk és kell is, hogy minket hogy érint,
de ott már magunkról beszéljünk (magunkat ismerhetjük meg és tárhatjuk fel.
a másikról csak kíváncsian megtudhatunk dolgokat. ne befolyásoljuk, inkább
kérjünk tőle, ha van szükségünk valamire, azt meg is kaphatjuk ily módon).

    Azzal is egyetértek, hogy cikkeket kell írni, válaszolni, vitázni,
foglalkozni vele, de azt tényleg, ahogy mondod "megfontoltan kell leírnunk,
és szakmailag támadhatatlan érvekkel kell alátámasztanunk." így érdemes, és
így lehetünk eredményesebbek.

    Számomra azért a szakmailag támadhatatlan érv eléggé elérhetetlennek
tűnik, én inkább amit a fentiekben írtam, magunkat fejezném ki, van abban
elég hit, tudás és szakmaiság is, hogy elég legyen. Mindnyájunkban, csak rá
kell találni.

    Hajrá művészek, hajrá kritikusok



    Szász József



      Tisztelt listatagok!

      1. Talán kevesen tudják rólam, de én két évig hivatásos újságíró
voltam. További három évig amúgy mellékjövedelem gyanánt még bedolgoztam
itt-ott, aki nem hiszi, járjon utána. (Nap c. hetilap, Pozsony, 1990-92,
lásd OSZK hírlapgyűjtemény, stb.) Ennek okán tehát (legalábbis az újságírást
tekintve), talán nem vagyok dilettánsnak mondható.

      2. Az antológiára tíz éven keresztül becsületesen eljártam. A
tavalyira és az ideire már nem mentem el. A programot elolvasva én is úgy
döntöttem, hogy ezeknek a szerzőknek a műveit, hasonló tematikában, hasonló
régiókból, hasonló zenei kísérettel már eleget láttam.

      3. Margittai Gábor cikkeivel nem az a probléma, hogy kritizálnak. A
magyar színpadi néptáncnak egyik legnagyobb problémája, hogy az
előadóművészet különféle egyéb válfajaival szemben ennek a területnek nincs
független kritikai fóruma (megjegyzem, a népzenének sincs). A Folkmagazinban
a kritikák túlnyomó többsége valójában bújtatott reklámszöveg. A szerzők
többnyire a saját együttesük, lemezük, turnéjuk, évfordulójuk, stb.
méltatásával töltik meg az erre szánt felületet, illetve az írásban
méltatott előadók felkérésére dolgoznak, így aztán nem is alakulhat ki vita.
Igaz, egyszer-kétszer kibontakozott a lap hasábjain egyfajta üzenősdi,
sajnos, ezeket a tárgyilagos, szakmai vélemény kifejezésének igénye helyett
rendszerint valamilyen személyes érintettség (sértődés, felháborodás,
szakmai féltékenység, stb.) motiválta. Margittai Gáborral az igazi baj az,
hogy fröcsög. Nem írja le, hogy mit kellene látnunk, hogy a látottak mihez
képest rosszak, milyen szakmai elvárások azok, melyeknek nem felelnek meg.
Megelégszik a bajuszpödrés, bőgatya, paraszt, trágya, matyóhímzés, és
ezekhez hasonló szavak szomorúan negatív, másodlagos jelentéstartalmának,
pejoratív olvasatának kiaknázásával, és azzal, hogy a mai budapesti sajtó
tragikusan provinciális, élcelődő stílusában megbántsa azokat a gyerekeket,
akik a legjobb tudásuk szerint akarják magukat megmutatni. aztán rögvest
hozzáteszi, hogy azért van abban jó is, de ezt sem támasztja alá szakmai
érvekkel, nem írja le, hogy a koreográfiában, a színpadképben, vagy a
stítusos táncolásban mi okozott neki katarzist. Ha ez egy országosan ismert
napilap kulturális rovatában történik, az azért szomorú, mert egy ilyen
sajtóorgánum a széleskörű véleményformálás bázisa. A laikusok tájékoztatása
márpedig felelőséggel jár. Sajnos, mai magyar társadalom vélekedése a saját
hagyományos kultúrájáról Margittai Gábor nélkül is rekordnegatív. Ha másért
nem, már ezért sem engedhetné meg magának, hogy a hagyományos kultúrát
továbbéltető amatőr mozgalmakról a rá jellemző, fikázó stílusban
nyilatkozzon. Ha kritikáit építő, vagy segítő szándékkal írná, szótára is
biztosan más lenne. De akár még ilyen is lehetne, ha a Magyar Nemzetnél az
adott témakörben még két-három további kritikus véleményét is olvashatnánk,
akik esetleg karakán módon válaszolnának neki.
          Ezt pedig, úgy vélem, elérhetjük. Ha a véleményünket a listán
közzé tudjuk tenni, mondatokba tudjuk szerkeszteni és le tudjuk írni a
közlendőnket, akkor ezt ugyanennyi erővel a MN-nek is megírhatjuk. Csak
vigyázzunk, minden egyes kijelentésünket megfontoltan kell leírnunk, és
szakmailag támadhatatlan érvekkel kell alátámasztanunk. Én ezt sajnos, nem
tehetem, hiszen jómagam is színpadi előadó vagyok. Úgy gondolom, a
kollégákról alkotott véleményemet nem lenne etikus újságban közölni,
egyébként is, szemtől-szembe szeretem elmondani, még azt a véleményemet is,
ami esetleg negatív. De ha van a listán valaki, aki érez magában egy ilyen
véleménnyilvánítási ambíciót, annak újságírói és folklorisztikai
idomítottságom teljes muníciójával kész vagyok segíteni.
          A Hagyományok Háza szervezésében egyébként elindítottunk egy
tanfolyamot, melynek keretében a leendő újságíróknak a folklórról és a
folklorizmusról különféle értelmes, hasznos információkat fogunk átadni,
hátha segít ez is valamit.

      Üdvözlettel

      Agócs Gergely
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20050204/f482b5da/attachment-0017.htm>