RE: [Folklista] Népdal vagy egyházi ének?

[Pávai István]

A folklórban semmi sem kategorikusan ilyen vagy olyan. Vannak bizonyos
sajátosságok, amikből minél több van jelen egy dalban, annál inkább népdal.
Az egyházi népénekek nagy része már több évszázad óta folklorizálódott
bizonyos fokig, mégis érezzük, hogy nem igazi népdalok. Ezzel egyúttal azt
szeretném mondani, hogy a folklorizáció nagyon hosszú folyamat, nem években
és nem évtizedekben mérik. Ezért ne reménykedjetek abban, hogy még
életetekben megtudjátok, hogy a török könnyűzene, a "mahala" (helyesebben
manea) szászcsávási folklorrá tud-e válni, bármennyire próbál a mozgalom, a
lemezkiadás, a fesztiválok és a táborok ebbe besegíteni. Ez a besegítés
ugyanis a folklorizálást hátráltatja, mert fix, lerögzült (CD-re égetett)
változatokat terjeszt, a folklór egyik jellemzője pedig (sok más mellett) a
folyamatos változatképződés. A népének is azért nem variálódott olyan
mértékben, mint pl. a keservesek, mert a templomban együtt énekelték, igaz,
hogy nem kottából, de a kántor vagy az énekvezér irányításával. Az egyházi
eredetű népénekek közül azok folklorizálódtak nagyobb mértékben, amelyeket
az egyház kivont a liturgikus gyakorlatból (az énekeskönyvekből), de a
hagyomány ereje fenntartotta őket a templomon kívüli alkalmak által. Ebből
ismét arra hívom fel a figyelmeteket, hogy az egyház, mint felülről
szervezett intézmény, úgy működik, mint a többi városi jellegű kultúra:
divatokat követ (ha lassabban is), tehát időnként kicserélték, megújították
az énekeskönyvek repertoárját, új egyházi énekeket komponáltak, a régieket
feledésre ítélték, de szerencsére a hagyomány sokat megőrzött ezekből, mert
a hagyományos falusi értékrend nem az újat, a divatosat keresi, hanem a
saját közösségi kultúrájával él szabadon, abból születik természetes úton
újra a régi, anélkül, hogy szándékos lenne a megújítás.
Ha valaki nem érzi (érzelemet mondtam és nem értést, sem tudományos
okoskodást), hogy a mahala vagy az egyházi népének nem ugyanaz a kultúra,
mint a hagyományos régi népzenei világ, akkor sajnos nem érzi a népzene
lényegét, annak a felületén mozog. Ilyen felületi elem pl. az előadásmód, a
díszítések, a népies intonáció. Ezek is igen fontosak, de igen megtévesztőek
lehetnek annak, aki azt hiszi, hogy ebből áll a népzene, hiszen a népiesen,
csávásias díszítéssel előadott mahalát csávási népzenének érzi. Ám az
előadásmódon túl (vagy innen) van maga  a dallam, amely vagy az egyik
kultúrában termett vagy a másikban, az egyikből a másikba kerülve vagy
tudott népdalszerűvé válni vagy nem. Amíg nem, addig a dallam maga nem népi,
csak az előadásmódja.

Üdv.
Pávai István
 

>-----Eredeti üzenet-----
>Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu 
>[mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Kiraly, Endre
>Küldve: 2004. november 11. 17:19
>Címzett: Folklista a Folkrádió levelező listája
>Tárgy: [Folklista] Népdal vagy egyházi ének?
>
>Sziasztok!
>
>Egy jó kis Pávai Istvánnak vagy Agócs Gergelynek való eméleti 
>kérdés a "mi népdal és mi nem" kategóriában :-)
>
>Általában: mennyire jellemző a régi egyházi énekek "népdallá 
>válása"? Vagy fordítva, mennyire tekinthetők népdalnak a népi 
>dallamokra írt egyházi énekek? 
>
>Konkrét példám: egyik kedvencem a "Megszabadultam már én a 
>testi haláltól" kezdetű gyönyörű dal. (Joó Andrásné Kátai 
>Mári, Peregi gyűjtés). Herczku Ági is énekli az "Arany és Kék 
>szavakkal" lemezen, nagyon sokat hallgatom, főleg autóban útközben.
>
>Na, ezekután ért a meglepetés a Ref. Énekeskönyv nézegetése 
>közben: ez az ének szó szerinti szöveggel a 414. ének, 15xx 
>környékéről, szerzője egy gályarabságra ítélt lelkész. Dallama 
>is gyakorlatilag ugyanaz, a 220. ének, Balassi-tól. 
>
>Na, akkor ez most népdal vagy nem? 
>
>Nem mintha különösebb jelentősége lenne, csak egyszerűen 
>érdekel a népi és egyházi énekek kapcsolata.
>
>Köszi,
>Endre