[Folklista] stagnálás...

[barabas judit]

Kedves Nudli Úr és listatagok!

Eddig csak olvasgattam a leveleiteket, de most olyan témával 
találkoztam, melyről már engem is faggattak ismerőseim, s most 
érdekes hozzászólásokat láttam.

Én úgy vélem, annak tényleg semmi értelme, ha egy az egyben 
lemásoljuk az adatközlők táncát, egyéni zenélési stílusát, hiszen ők 
sem tették ezt. Persze nagymértékben befolyásolta őket a tanáruk, de 
mindenképpen egyéniségekké váltak. A mai világban véleményem 
szerint az lenne a feladatunk, hogy a lehető legjobban elsajátítsuk a 
népzene és néptánc nyelvét, majd saját magunra formáljuk azt és 
fejezzük ki maginkat általa. Én úgy érzem, van létjogosultsága ennek a 
kultúrának a jelenkorban is. Mivel most hasonló témában írom 
szakdolgozatomat, elmondhatom, hogy nagyon sok tanulmányban azt 
olvastam- de ezt magától is érzi bárki-, hogy a mai világban az emberek 
keresik a gyökereiket, ugyanis ebben a gyorsan globalizálódó, 
materiális korban úgy érzik, valamit elvesztettek. Eltávolodtak 
egymástól, a természettől, nem kapnak magyarázatot alapvető 
kérdéseikre, stb. Ez néhány száz éve még nem így volt. A válasz ott 
volt a hitvilágban, a mindennapi életből ki lehetett szakadni az 
ünnepek, táncmulatságok alkalmával. Itt levezethették feszültségüket, 
kifejezhették érzéseiket a táncon, énekeken keresztül.
A népi kultúra ma olyan értékeket közvetít számunkra, melyekre nagy 
szükség manapság. Ha táncolok, vagy népzenét hallgatok, mindig azt 
érzem, örökérvényű dolgok vannak megfogalmazva bennük, melyeket 
hosszú évezredek tapasztalata alakított. Nem kell hűen lemásolni, élni 
kell vele.
  Tisztelettel:  Barabás Judit

U.i.:Úgy tudom az a szokás, hogy az új tagok bemutatkoznak. Barabás 
Judit vagyok, mint olvasható, idegenforgalmat tanulok, és a Forrás 
Néptáncegyüttesben táncolok úgy 12 éve. Talán most ennyi.