Re: _[Folklista]__visszanéző

[Szvath Laci]

Szász József Árpád  <SzaszJ at olajterv.hu> 2004.05.18. 17:15:03 +2h-kor írta:

> Jó kis csetepaté alakult ki, engem is kimozdított a hétköznapok szürke
> tevékenységeiből.
> Azt hiszem, a szikra Benke Ildikótónál pattant ki. Hát vissza is mennék oda:
> Idézem: "Tegnap este kijelentették az mtv1 vagy 2-esen, hogy sajnos a magyar
> népművészetnek nem sikerült integrálódnia a magyar nemzeti kultúrába. Nem
> elég hogy szó szerint agyon hallgatják ezen a két tv-adón a népzenét és
> néptáncot is (nem beszélve a tárgyi díszítőművészetről), de hogy ezek után
> kijelentsék, hogy sikertelen az ÜGY!!!"
> 	Elfogadom, hogy az ilyen kijelentések felborzolják a kedélyeinket, de mint
> minden hasonló helyzetben, érdemes az elején körül nézni, belegondolni mik
> is az okozói eme hangulatváltsunknak. Mitől leszünk dühösek? Majd utána
> megnézhetjük, mit akarunk tenni ez ellen. Esetleg kivonni magunkat ebből,
> vagy felszólalni ellene, vagy tanulni belőle stb. És ezután,
> megszervezhetjük, hogy hogyan tudjuk azt a célt elérni. Összefogni másokkal,
> meggyőzni másokat, segítséget kérni stb. Én úgy gondolom, ez nagyon nehéz
> feladat mindahányunknak. Megtudni mit szeretnénk, kik vagyunk, a legbelső
> énünkkkel szembe nézni a legnehezebb dolog, mert féltjük magunkat és
> vigyázunk a sebeinkre, még akkor is, ha éppen így gyógyíthatjuk meg
> önmagunkat. De a megoldást mégis magunknál kell kezdenünk, ez a legtisztább
> dolog, és ez a méltóságunk tápláléka. Így is fogtam fel a
> hozzászólásaitokat. Kimondtátok, ami bennetek van, de amiért hozzászólok az
> az, hogy úgy érzem, nem találtuk meg még a célt. Nem nagy célokra, hanem a
> mi léptékeinkhez arányos tettekre gondolok.
> 	A magyarkodásról én is: 
> Csak biztatni szeretnék minden egyes embert, hogy vállalja fel és éljje is
> meg a hovatartozását (úgy, ahogyan tudja, amúgy meg lehet tanulni a nagy
> elődöktől is, voltak és lesznek ilyenek, példaképek. Aki meg tudja, az
> segítse az emberfiát ebben a kérdésben mégha láthatóan gyerekesen, vagy
> durván is nyilvánul meg hazaszeretete, hiszen mindez az önkifejezésre tett
> próbálkozásai és nem a mások bemocskolása). Hiszem, hogy enélkül nincs
> öszinte kifejezés (a sokunk által kedvelt néptánc, népzene, egyáltalán
> kultúra sincs, csak bemagolt adathalmazok esetleges variációi). Az anya és
> gyerek kapcsolatát hoznám fel összehasonlításul. Ez a kapcsolat a
> legszorosabb, amit az ember megélhet, és aki ezt elárulja, vagy elveti az,
> szó szerint anyátlan marad. Így gondolkodom a hazáról és a nemzetről is.
> Kérlek, tiszteljük anyánkat, hazánkat, nemzetünket, hisz ezen keresztül
> lehetünk, válhatunk láthatóvá és élhetünk örömteli, teljes, szabad életet.
> Ezáltal kapcsolódhatunk más nemzetekhez, és kultúrájukhoz.	
> 
> 	
> 	Szász József
> 2004-05-18 Budapest
> 
> u.i.: A magyar népművészet minden vonatkozásban a nemzeti kultúra része, nem
> kell integrálódnia sehová.


Nagyon örültem József levelének! 
Úgy gondolom, ha ilyen problémával találkozunk nézzünk szembe vele nyíltan, higgadtan és ha lehet, emeljük fel szavunkat!

Szvathné Éva