[Folklista] Bukovina, édes hazám

[Pávai István]

Szabó Laci írta: "nem hiszem, hogy a dunántúli felvételek keresése közben akadnék rá bukovinai gyűjtésekre, hiszen ezt a népességet a tolnai, baranyai németajkú lakosság helyére telepítették 1945-ben. Ezek 80-90 %-ban német települések voltak, itt semmilyen más tájegységű gyűjtés nem történt."
 
P.I.: Én úgy dekódolom a fenti soraidat, hogy nincs gond ezzel, mert te tudod, hegy a Dunántúlon mely falvakban vannak kizárólag bukovinaiak, ezért megtalálod őket és nem téveszted össze az őshonos dunántúliakkal.
Nos, ez a te eseteben vagy az én esetemben így van, de egy mai fiatal táncházas, egy külföldi kutató stb. nem fogja tudni a bukovinai székelyek történetét, s mégiscsak összetéveszti. Másrészt vannak olyan telepesfalvak, pl. Erdélyben, ahová szintén hoztak bukonvinaiakat a 19. század végén, de nem bukovinai lakosság is él velük együtt, tehát ott már nem egyértelmű, hogy ha X-falu zenéjéről beszélünk, akkor az biztosan bukovinai. Ezért fel kell tüntetni a származás helyét és a jelenlegi lakhelyet egyaránt. Számunkra az első igen fontos, mert nem az a lényeges, hogy valaki FIZIKAILAG HOL LAKIK, hanem hogy milyen SZELLEMI HAGYOMÁNYt képvisel.
 
Sz.L.: "Az adatolás bonyolultságára vonatkozóan pedig azt tudom mondani, hogy az a fontos és meghatározó, hogy milyen szempont szerint keresek az adatbázisban."
P.I.:  Egy adatbázis-rendszer teljeskörű szolgáltatást kell hogy nyújtson, hogy BÁRKI számára jó keresési eredményeket tudjon visszaadni. Ezért én, mint adatbázis tervező, nem azt tartom szem előtt, hogy én hogyan szoktam keresni az adatbázisban, s annak megfeleljen, hanem milyen más keresési módok lehetségesek olyanok részéről, akiknek nem ugyanaz az "adatbázis" van a fejükben mint nekem. 
 
Sz.L.: "Tehát ha palatkai zenét szeretnék letölteni, akkor mindegy, hogy melyik bandától való az, a lényeg, hogy palatkaiak által használt dallamok legyenek."
P.I.: Te így értelmezed a "palatkai dallamok" fogalmát, de másoknak erről a két szóról nem biztos, hogy a palatkai lakosság zenéje jut eszükbe, hanem esetleg a "palatkai zenészek muzsikája", amelyben lehet nem palatkai anyag is, de erre akkor nem gondolnak. Ezért kell pontosítani, "dallam használati helye", "előadó származási helye" stb. mezőkkel, hogy mindenki értse miről van szó, nem elég a "palatkai zene" meghatározás.
 
Sz.L.: "Esetükben más a helyzet, mint az énekes, vagy hangszeres paraszt adatközlőkkel, akik egy jóval helyhezkötöttebb kultúrát képviselnek, - ők szolgáltatást végeznek, és azt muzsikálják, amit kérnek tőlük."
P.I.: Ez igaz, de az énekesek, táncosok esetében is van ilyen, pl. a bukovinaiak áttelepítése is ilyen eset, de az is előfordul gyakran, hogy férjehez mennek a szomszéd falvakba. Sajnos a városi rendezvényeken ez gyakran elsikkad, mert az őket "mozgató" menedzserek gyakran elmulasztják tisztázni a dolgokat. Érdekes esettel találkoztam, amikor voltak a millenáris ünnepségek. Hoztak oda erdélyi táncosokat, ahol több esetben egyetlen pár képviselt egy-egy falut. Így volt ez Vámosgálfalva és Küküllődombó esetében is. Utána meg áthozták őket a Hagyományok Házába, hogy készítsünk velük felvételeket. Én mindeg kikérdezéssel kezdem a gyűjtést, ahol azonnal kiderült, hogy a "vámosgálfalvi" pár magyarózdi származású, a "küküllődombói" pedig magyarsülyei. Azzal együtt, hogy ezek a falvak a Maros-Külüllő közti táncdialektushoz tartoznak, mindegyikük egy másik kistáj része, ahol eltérő a táncrend, egyes táncok csak itt, mások csak ott fordulnak elő, tehát hamis dolog volt őket így szerepeltetni.
 
Pávai István
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://list.folkradio.hu/pipermail/lista/attachments/20040510/8e931379/attachment-0017.htm>