[Folklista] re: Közösségi szemlélet
Kovács Nándor
nandork at yahoo.co.uk
2004. Már. 3., Sze, 16:38:03 CET
"Ádám István ... játékára hihetetlen zenei szabadság,
a dallamok szabad
megformálása jellemző"
Félreértitek az ilyen mondatokat, mert a népzenében ez
nem úgy értendő, mint a klasszikusban vagy a
rockban. Helyileg létező dallamokat formál meg
egyéni változatban, ezért tudjuk az ő játékát
felismerni, anélkül, hogy látnánk, ki muzsikál. Egy
jól működö falusi közösségben, ha a zenész új
dallamot próbált bevinni, megfenyegették a táncosok. A
közösség szabályozta a dolgokat a hagyományos
kultúrában, városon pedig fordítva van, mert a városi
közösség nem a hagyományból örökli a tudását, hanem a
betanító mestertől, a dallamokat a
zenészektől, tehát ő minden lehet ott, csak
irányító nem. Én ebben látom az alapvető
különbséget és a problémát. Ezért csak akkor lehet jó
eredményt elérni, ha a zenészek és a táncoktató
együttesen figyelnek arra, hogy a HAGYOMÁNY
SZABÁLYRENDSZERÉT BETARTSÁK, s akkor hosszab idő
alatt létrejöhet egy olyan közösség, amely ennek
szellemében működik. Persze ez csak akkor kell,
ha tényleg ezt akarják, de én csak ezt tudnám
táncháznak nevezni, azt nem, ha a diszkó működési
mintájára járnak népzenére népi táncot.
Én úgy érzem, nem értettem félre azt a mondatot. Én
ezt írtam: "Ádám István…játékára hihetetlen
zenei szabadság, a dallamok szabad megformálása
jellemzõ (persze, biztos valamiféle kötöttségek
mellett)".
Itt én nem új dalok komponálására gondoltam, hanem
ugyanannak a dallamnak az egyéni változataira:
díszítésekre, cifrázásokra. A „valamiféle
kötöttségek” kifejezéssel pont valami olyasmire
próbáltam célozni, amit te úgy fogalmaztál meg, mint a
„hagyomány szabályrendszerének betartása”,
csak te ezt sokkal érthetőbben, világosabban
fogalmaztad meg. És amikor a néptáncról azt írtam,
hogy az az önkifejezés eszköze, akkor is feltételeztem
egy betartandó szabályrendszer létezését (igaz, ezt
nem írtam le); ahogy a néptánc.hu-n olvasható:
"A kötött stílus ellenére jelentős szerepet kap
az improvizáció, a zenei elemek és a táncfigurák
együtt lélegző variálása. "
És arra lettem volna kíváncsi, hogy vajon ez egy
városi táncházban is így működik-e. Egyszer
voltam egy néptáncbemutatón, ahol szülővárosom
tánccsoportja mutatta meg, mit is tudnak; és az egész
olyan művinek tűnt, a jól begyakorolt
koreográfia és a zene. A zenész(prímás) kottából
játszott, ami nekem kicsit furcsának tűnt,
persze, én nem értek ehhez, nem játszok semmilyen
hangszeren és nem is táncolok, talán jobb is lenne, ha
nem ütném az orromat ilyen dolgokba, de hát az emberi
kíváncsiság… és arra gondoltam, hogy talán
lehet, hogy ez a táncházban is így van, de most ezt
olvastam a táncház.hu-n:
"A még élő táncház élménye mozgásba lendítette a
saját gyökereik iránt érdeklődő városi
fiatalok fantáziáját. Az addig csak lapról ismert
dallamok érzelmekkel telítődtek, a koreográfiába
merevített tánclépések életre keltek.
A néphagyomány nem maradt múzeumi adatok sokasága, a
népzene és a néptánc már nem csupán zeneszerzői
és koreográfusi művek alapanyaga, hanem eredeti
funkcióját, folytonos változását megőrizve él
tovább, mindannyiunk lelkét gyarapítva.
A tanulókörbe bárki beállhat, s hamarosan - akár
néhány figura variálásával - "szabadon" táncolhat. Ez
a szabadság azonban nem teljes kötetlenséget jelent,
hanem a megismert stílusokon belüli önálló
építkezést."
A NÉPtánc elsősorban egy KÖZÖSSÉG ÖNKIFEJEZÉSI
ESZKÖZE, s csak azon belül vannak egyéni változatok.
Ez van a NÉPzenében is...
Te mit értesz NÉPtánc és NÉPzene alatt? Nem árt, ha
tisztában vagyok a legfontosabb fogalmak pontos
jelentésével. (és gondolom nem véletlenül emelted ki a
’NÉP’ szót). – Köszönöm.
Üdv: Kovács Nándor
________________________________________________________________________
Yahoo! Messenger - Communicate instantly..."Ping"
your friends today! Download Messenger Now
http://uk.messenger.yahoo.com/download/index.html
További információk a(z) Lista levelezőlistáról