Re: [Folklista] (már rég nem a) statisztika

[Petyko]

>>Sziasztok!

Erre egy példa: Most szerdán a Fonóban a Nagysármási banda muzsikált.
Térképen megnéztem, Maros-megyében található, Kelet-mezőségi falu.
Előzetesen székelyföldi behatást képzeltem el.
Elején nagyon jó volt, jól is húzták, stb... Második, harmadik táncra, már
"rutinból" táncoltuk a mezőségit. Éjfél felé amikor szintén mezőségiztünk,
meghallottuk a furcsa dallamot... És utána mégegyszer! Igen, Kalotaszegi
volt! Egyszer még tévedhetünk, de kétszer-háromszor ugyanabban azért csak
nem! Lehet, hogy mi pestiek voltunk a buták, tudatlanok, de hogy kijött a
kalotaszegi lépés, az azért elárul valamit...

És igen sok dal van, ami Kalotaszegen is és mezőségen is megtalálható.<<

Egy másik példa: valaki azt írta, hogy kalotaszegi menetben fedezett fel
"széki dallamot". Biztos vagyok benne, hogy a Székről "Jaj, Istenem, adj
egyet, soha nem kérek többet" szöveggel ismert dallamról van szó, ezt
ugyanis a mi táncházas köreinkben mindenki széki csárdásként határozza meg.
Már hallottam ugyanezt (egy kevésbé járatos) zenésztől (!) is, amikor egy
kalotaszegi (mérai Árus) gyűjtést hallgattunk , hogy az a dallam "széki". Ő
ugyanis ezt még kalotaszegiben nem hallotta, nálunk viszont széki
csárdásként jött divatba, és ezért tudat alatt ill. tudatosan azt a dallamot
Székhez kötik, székiként kezelik.

Ezt (is) hozta a táncházmozgalom, hogy egy-egy dallamot görcsösen
"kalotaszegiként", "mezőségiként" (így, külön a székitől!), "székiként",
stb. könyvelünk el.
Pedig tessék elhinni, hogy Erdélyben (kicsit túlozva) minden nóta mindenütt
megvan! Ez azért van, mert az erdélyi népi kultúra egységes (nagyobb
távlatban a magyar, vagy a kárpát-medencei népi kultúra), amelynek helyi
változatai, megnyilvánulásai vannak, de több az, ami közös (ez tesz
tipikusan, félreismerhetetlenül erdélyivé minden erdélyi zenét), mint ami
elválaszt. (Ennek ellenére persze az a kis stílusbeli különbség hatalmas
hangsúlyt kaphat, amitől az mondjuk "mérai" lesz.)

Így egy közös, Erdélyben mindenütt meglévő dallamot az előadásmód, a stílus
tesz függően székivé, bonchidaivá, sármásivá, gyimesivé, stb., nem az
eredet, vagy nem annak a magyarországi táncházmozgalomban egy bizonyos
táncrendben (pl. széki, "mezőségi", kalotaszegi, stb.) való gyakorisága.

Ami pedig a konkrét sármási példát illeti: amelyik dallamot te
"kalotaszegiként" ismersz, memorizálsz, és felismersz a nagysármási zenében,
az valószínűleg azért van meg kalotaszegen is, mert román eredetű; ilyenek
az átlagos, "sztenderd", magyaroknak játszott kalotaszegi zenében is nagy
számban előfordulnak, ellentétben más tájak gyakorlatával. A nagysármásiról
pedig köztudott, hogy (elsősorban) román(oknak húzott) zene.

Tehát annak, hogy egy dallam több erdélyi faluban megtalálható, annak az az
oka, hogy az vagy közös erdélyi magyar, vagy közös erdélyi (vagy az újabb
divatos dallamok esetében akár nem-erdélyi) román örökség.

Ezek fényében csak a dallamazonosság miatt tánc közben kalotaszegi lépésekre
váltani...hát nem is tudom ezt milyen jelzővel ellátni, hogy milyen hibának
tartom... (Nem is beszélve arról, hogy kalotaszegi zenére is lehet mezőségit
táncolni, stb. Ezt gyakorolják is a táncos adatközlők, amikor pl. több
tájegységről, több faluból érkeznek egy gálaműsorra, és a "fináléban"
mindenki együtt táncol a végén egy közös zenére. Ekkor természetesen
mindenki a saját faluja táncát - ill. a saját táncát - táncolja; nekik ez a
természetes.)

Tisztelettel:
Kovács Péter