Re: [Folklista] görög a vita

[Ziku Evantia]

Pávai István <pavai at chello.hu> írta:

> Örülök, hogy megszólaltál, Evantia!
> Így azt hiszem, már érthetőbb több minden.
> Jó lenne, ha azt is elmondanád, hogy a magyarországi görög 
táncházakban
> létezik-e (vagy túlsúlyban van-e) a "helyi", a magyarországi 
görögöktől
> származó anyag, egyáltalán történt a körükben táncgyűjtés, vannak-
e
> hagyományos, de nem rebetiko, táncaik.

Vannak, illetve voltak.Néhány csak a magyarországi görögségre 
jellemző tánc és dal is kialakult. Ezek sajnos, csak a 80-as évek 
közepéig éltek! Addig történelmi és politikai okok miatt semmilyen 
kapcsolatunk nem volt Görögországgal. Ezalatt a rövid 40 év alatt 
a "dohánygyárban", a József Attila lakütelepen és Belojanniszban (Ez 
egy görögök lakta falu Bp-től kb. 50 km-re.Csak érdekességként: azt a 
területet kapták a menekült görögök lakóhely építésre, ami egészen az 
l920-as évekig a Sina család birtoka volt. Sina György /Jorgosz/ 
meghatározó személyisége volt a magyar politikai életnek, az 1850-es 
években)
Tehát amig nem mehettünk Görögországba, kialakult néhány nagyon 
sajátos tánc. Pl. a karszilamasz nevü táncot csak mi a magyarországi 
görögök táncoljuk sorban, egyébként az egy páros tánc.De még 
sorolhatnám, pl a kocsari, cifteteli stb. A menekültek nagy része 
gyerekként került Magyarországra. A "Dohánygyár" volt az első kolonia
/ez a Törekvés Müv.Házzal szemben lévő épületegyüttes/, és itt 
összeszedegették a különböző tájegységekről származó gyerekek tánc-
 zene emlékeit. Természetesen ezek csak emlékfoszlányok voltak, és 
keveredtek a tájegységek zenéi- táncai. Megalakult az első zkr. Buzuki 
néven, aminek a vezetője Raptisz Jannisz volt, aki ipiroszi születésü, 
ráadásul klarinétos, ezért ez első időkben tulsúlyban voltak az ipiroszi, 
thesszaliai és makedon zenék, ahol a klarinét a primhangszer. Ezekre 
próbálták táncolni a magukkal hozott táncemlékeket. Ezek voltak az 
első "görög bulik". Később Kricskovics Antal irányitásával megalakult a 
táncegyüttes, ahol már ezekből a "keverék - táncokból" készültek a 
szinpadi müsorok. Szándékosan nem koreográfiát írtam.
Ezzel párhuzamosan a faluban (Belojannisz) is megalakult egy zenekar, 
és egy táncegyüttes. A két zkr. és táncegyüttes egymástól is tanult, ez 
lett a későbbi alapja a magyarországi görög tánchagyománynak.
A karszilamaszról konkrétan tudom, hogyan lett sortánc a görögök 
körében is. A nemzeti ünnepeinket a Bolgár Kultura Házában tartottuk, 
ahova természetesen a magyarországi bolgárok is mindig eljöttek.  
Mikor a bolgárok meghallották a karszilamasz dallamát, rögtön a saját 
kárszilamaszukat kezdték el járni, ezt a görögök ötvözték a sajátjukkal.
(Édesanyám emlékei)
Tehát ez az folyamat tartott egészen a nyolcvanas évek elejéig. amikor 
számunkra is megnyilt a lehetőség, végre mehettünk Görögországba. 
Akkor sok "szakértő" úgy jött haza, hogy szégyellni valóak a 
magyarországi hagyományok, mert Görögországban nem is úgy 
táncolják! Eljártak a tavernákba mulatni, és azt hitték hogy a taverna 
stilus az igazi görög népzene. Néhány évig még egymás mellett élt a 
két stilus, de a 90-es évek közepére a görög táncházakból teljesen 
eltüntek a magyarországi görög táncok, sajnos ezzel együtt a görögök 
is. Mára a görög táncház discová süllyedt, ahol 2-3 évvel ezelőtti görög 
slágereket játszanak (a görög slágerek jelentős része a rebetiko 
müfajából születik), egy-két népi ihletésü muzsikával füszerezve. Ebben 
nagyon nagy a felelőssége a Sirtos zkr-nak. Maskaradesék bevallottan 
és vállaltan rebetikot játszanak, ezzel nincs is semmi baj (kivéve a 
tehetség hiányát).
Sajnos, mi görögök terjesztjük magunkról ezt buzuki-életérzést. Úgy 
jártunk ezzel, mint Magyarország a csikós-gulyás feelingel, nagyon 
nehéz megszabadulni tőle.
Bocsánat, most az érzelmeim és az indulataim vezéreltek, kicsit később 
megpróbálom összeszedettebben is megirni a fentieket.

> Viktor írta: "a moldvai, dél-szláv, görög tánc ugyanúgy a magyar 
kúltúra
> része".
> Erről mi a véleményed magyarországi görögként?
> Mi ugyanis erdélyi magyarként a legtöbben nem szeretjük (beolvasztó
> szándékúnak érezzük), ha a román kultúrpolitika azt nyilatkozza, 
hogy az
> erdélyi magyar kultúra az a román kultúra része. Mi úgy gondoljuk, 
hogy a
> magyar kultúra része. De lehet, hogy csak annyira kellene 
pontosabban
> fogalmazni, hogy az erdélyi magyarok kultúrája a magyar kultúra 
része, s
> egyben a romániai (nem román!) kultúra része is. Ez a magyarországi 
görögök
> esetében hogyan határozható meg?

Ebben nagyon egyetértünk. Én is úgy gondolom, hogy magyarországi 
görögök kulturája a görög kultúra része, de a magyarországi 
kulturának is szerves része, együtt az összes többi nemzetiség 
kulturájával. Egy ország a nemzetiségeivel az ami.És mi, magyarországi 
görögök nagyon szerencsések vagyunk, hogy éppen ide kerültünk, 
mert soha, semmilyen elnyomatásban nem volt részünk.
Átfogó gyüjtések sajnos nem készültek. Martin György készitett néhány 
felvételt a 70-es években, ez a ZTI-ben megtalálható!
Én sajnos alkalmatlan vagyok ennek végzésére. A magyarországi 
görögöknek én mindig a Zikosz (édesapám) kicsi lánya leszek, nem 
vesznek komolyan. 40 évesen, 3 kamasz gyerek édesanyjaként még 
mindig azt hallgatom, hogy "de sokat nőttél". 
DE! Ez év januárában megalakult a Magyarországi Görögség 
Kutatóintézete, Dzindzisz Jorgosz szociológus vezetésével. Remélem ő 
majd tartja annyira fontosnak a kutatást, hogy finanszirozza, és egy 
megfelelő csapatot állitson össze. Nyelvész, néprajzos, történész 
nagyon kéne a csapatba, és egy ilyen teamban talán rolam is elhinnék 
az öregek, hogy felnőttem! :-)))
És mi tényleg az utolsó utáni pillanatban vagyunk! Az első generáció 
tagjai már vagy meghalltak, vagy visszaköltöztek Görögországba. A 
második generáció, az én korosztályom, már nem kötődik olyan erősen 
a görögséghez, hogy fontosnak érezze a hagyomány megörzését. A 
következő generáció, a gyerekeink pedig jórészt vegyes 
házasságokból született gyerekek, jó, ha nyelvet megtanulják! 

> Természetesen érdekel sokunkat a paradosiaki, laiki, és a rebetiko. 
Itt is
> mesélhetsz róla, de szerintem az sem volna rossz, ha írnál a 
Folkmagazinnak
> egy nagyobb cikket a görög népi és népies táncokról, ezek 
különbségeiről.
> 
> Pávai István
>  
Igérem, egyszer megirom a cikket,csak mindig elragadnak az 
érzelmeim, nem tudok elfogulatlan és tárgyilagos lenni ebben a 
témában. 
Evantia