[Folklista] Cikk az erdélyi táncházakról

2004. Feb. 13., P, 12:22:45 CET

Az alábbi cikk egyben azt is jelzi, hogy nem sokat kell konferenciázni és
weblapokat szerkeszteni a táncház elméletéről. Ugyanis minden a gyakorlatban
dől el. Már harminc éve tudjuk, hogyan kell jó táncházat csinálni, milyen
tényezők akadályozzák. Pl. lásd a cikkben Csíkszereda esetét, ami máshol is
van, nevezetesen az, hogy ha profi táncosok teszik ki  a táncház magját,
akkor az nem válhat egy élő táncházzá, mert a kezdőket elbizonytalanítja a
profik nagy tudása, másrészt ha elmennek 2 hétre turnézni, kiürül a táncház
stb. Tehát szerintem egy-egy konkrét táncház létrehozásában kellene
segíteni, nem pedig abban, hogy elméletileg mi kell a táncházhoz, ezt
mindenki tudja, aki már valahogy részese volt a dolognak, aki meg nem, az
előbb tájékozódjon, szintén elsősorban a gyakorlatból. Egyébként lehet
valamilyen ajánlásokat megfogalmazni, hogy mit hogyan érdemes csinálni, de
attól félek, hogy ha elkezdünk valami gigantikus profi weblapot csinálni,
akkor nem táncházzal foglalkozunk, hanem weblappal, mert az is egy élvezetes
munka, mindannyian tudjuk.
Pávai István

> -----Eredeti üzenet-----
> Feladó: lista-bounces at list.folkradio.hu 
> [mailto:lista-bounces at list.folkradio.hu] Meghatalmazó Natalia Zagyva
> Küldve: 2004. február 13. 11:53
> Címzett: lista at list.folkradio.hu
> Tárgy: [Folklista] cikk a Kronikabol
> 
> Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása
> 
> Kinek muzsikálnak ma Erdélyben?
> 
> Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. 
> A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen 
> ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, 
> amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. 
> Összeállításunkban annak próbáltunk utánajárni, hogy néhány 
> olyan erdélyi városban, amelyben je-lentős magyar közösség 
> él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak, milyen 
> időközönként szerveznek néptáncesteket, kik és milyen 
> gyakorisággal látogatják az ilyen rendezvényeket.
> Éktelen csatakiáltás fogad, amikor egy keddi napon a 
> kolozsvári Tranzit Házba látogatunk. Néhány lurkó keveredett 
> ugyanis összetűzésbe egy kósza kóbor macskával, a csatából a 
> macska kerül ki győztesen: néhány perccel később unott 
> nyávogással szemléli egy magaslati ablakpárkányról a 
> megfáradt gyerkőcöket. A kép, így kedd délután a ház körül, 
> teljesen természetes:
> ilyenkor ugyanis gyermek-táncházat szerveznek itt, s 
> egészséges srácok, mi sem természetesebb, tartanak némi 
> szünetet az iskola utáni foglalkozások idején. Ugyanezek a 
> gyermekek kicsivel később már meglepő ügyességgel ropják a 
> táncot odabenn, ahol egyébként zsivaj és boldog nyüzsgés: 
> négy-öt éves csetlő-botló óvodások tűnnek elő a már 
> magabiztosabban forgolódó rangidősek közül, a fiatal 
> oktatókat és zenészeket csak hosszas keresés után veszi észre 
> a külső szemlélő. Felszabadult, bensőséges világ ez, ahol 
> ügyes-bajos dolgaikat beszélik meg a terem szélén álló, 
> csemetéiket váró és azokat félszemmel figyelő szülők. "Nagyon 
> büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra - mondja Könczei 
> Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője 
> -, átlag 50-60 gyerek jár ide, ezek közül nagyon sokan 
> rendszeresen. 2002 októberétől együttműködünk Palocsay 
> Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházunkat."
> 
> Kolozsvár: tematikus táncházak
> 
> A szintén keddenként megszervezett felnőtt-táncház Könczei 
> elmondása szerint másképpen működik: tanév elején, októbertől 
> decemberig sokan járnak (átlag 80-100 fő), január-március 
> között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte 
> senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Ezért itt 
> az évi átlaglátogatottság szintén 50-60 fő között mozog.
> Ami a Zurboló Táncház sajátossága, hogy havonta egy-egy 
> tematikus táncházat is próbálnak szervezni - karácsonyi, 
> farsangi, húsvéti, nőnapi táncházat -, és emellett 
> könyvbemutatókat, népzenekoncerteket is tartanak. Az 
> oktatókat négyhetente cserélik (általában nem zurbolósok 
> tanítanak), gyakran hívnak vendégmuzsikusokat, adatközlő 
> falusi zenészeket. 2000-től eddig évente 26 és
> 32 alkalommal szerveznek táncházat, az utóbbi tanévben 
> mindeddig 16 eseményt szerveztek, és még ugyanennyit 
> szeretnének megtartani.
> Kolozsváron először 1977 februárjában tartottak táncházat, ez 
> volt egyben az első erdélyi táncház is. Ez az 1983-as 
> betiltásig működött, majd hosszú szünet után 1990-ben 
> nyitotta meg újra kapuit. A kilencvenes években többnyire 
> teremgondok miatt akadozó, hónapokon keresztül szünetelő 
> kolozsvári táncház szervezését 2000 őszétől a Brassais 
> Véndiák Alapítvány Zurboló Táncegyüttese vállalta. A Zurboló 
> és a Tranzit Alapítvány közti együttműködés eredményeképpen 
> 2000. november 23-án került sor az első Zurboló Táncházra, 
> amely azóta is heti rendszerességgel működik.
> 
> Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen
> 
> A céhes városban a Vigadó Művelődési Házban tavaly júliusig 
> működött a táncház. A tevékenységet pénzhiány miatt le 
> kellett állítani, az idén viszont biztosított a pénzkeret, a 
> Vigadó igazgatója, Salamon Ferenc pályázati úton jutott hozzá 
> a szükséges anyagiakhoz. Idén havi két alkalommal lesz 
> táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz, a zenét 
> Ábri Béla és zenekara szolgáltatja. Érdeklődés van a rendezvény iránt:
> általában nemcsak kézdivásárhelyiek jelennek meg a jó 
> hangulatban zajló órákon, a táncházat a környékbeliek is 
> látogatják, sőt a megyeszékhelyről is érkeznek, akik 
> beavatást akarnak nyerni a különböző vidékek táncaiba.
> Kézdivásárhelyen 1989 előtt Deák Gyula és Zerkula Péter 
> szervezett táncházat. A Háromszék Néptáncegyüttes 
> megalakulása után a Vigadó akkori igazgatója, Nemes Gergely 
> szervezésében működött a táncház. A következő éveket némi 
> pangás jellemezte, 1997-ben Jánosi Attila újraszervezte a 
> tevékenységet, de rövid idő után ismét megszűnt a táncház. 
> 2001-ben Jánosi Róbert és Boros Csilla oktató lépett színre, 
> a talpalávalót a szentléleki Ábri Béla és zenekara 
> szolgáltatta. A következő évben már a Bod Péter Tanítóképzőt 
> is be kellett vonni a szervezésbe, mert a táncház kinőtte a 
> Vigadó kereteit, alkalmanként 170 személy is megjelent, hogy 
> különböző magyar táncokat tanuljon. Akkor már Imreh Béla 
> táncoktató és Veress Ibolya tanárnő, valamint a Fabatka 
> együttes is besegített a táncház működtetésébe, amelyet 
> továbbra is a Vigadó finanszírozott.
> 
> Csíkszereda: megszűnőben a rendezvény
> 
> A kézdivásárhelyi példával szemben közel tíz év hagyománya 
> van megszűnőben
> Csíkszeredában: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely 
> Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett 
> táncházak. András Mihály, az együttes igazgatója, a 
> tánccsoport elfoglaltságára hivatkozik, mint mondja, a sokat 
> turnézó táncosoknak már nem marad idejük a táncház rendszeres 
> működtetésére.
> Azonban ha nem is heti rendszerességgel, de havonta egy-két 
> alkalommal csak felcsendül a muzsika a Városi Művelődési 
> Házban, ugyanis az együttes által szervezett különböző 
> rendezvények, programok rendszerint sikeres, telt házas 
> táncházzal érnek véget, ilyenkor az együttes zenészei húzzák 
> a talpalávalót, és a táncosok oktatják a részvevőket. Az 
> igazgató elképzelhetőnek tartja, hogy az együttes segítsen 
> egy olyan városbeli műkedvelő csoportot a táncház 
> megszervezésében, amely a hivatásos táncosok turnéja alatt is 
> meg tudná szervezni ezeket a találkozókat. A városban azonban 
> van még próbálkozás arra, hogy a népzene iránt érdeklődő 
> fiatalok is jól érezzék magukat, hiszen a helyi Bahia 
> Teázóban is tartanak néha táncházat.
> 
> Biztosított az utánpótlás
> 
> Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, 
> illetve a fiatal felnőttek - magyarázta lapunknak Ferencz 
> Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik 
> szervezője. Hétfőn esténként hét órától a Forradalom utca 9. 
> szám alatt, vagyis a Maros Művészegyüttes egykori 
> próbatermének is otthont adó épületben gyűlnek össze a 
> néptánc és népzene kedvelői. A muzsikát Moldován István és 
> zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra 
> Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Hogy utánpótlása legyen 
> a táncháznak, a szervező Folk Center Alapítvány évek óta 
> gyerektáncházat is szervez két csoportban: a 3-6 év közötti 
> kisgyerekeknek, illetve 6-12 éveseknek. Az előbbiek számára 
> minden csütörtökön este hattól hétig, a nagyobbaknak pedig 
> héttől nyolcig tartják a táncházat. Itt Sinkó András és 
> alkalmi zenésztársai muzsikálnak, Pál Erika pedagógus tanítja 
> a táncot a kicsiknek.
> A gyermekekről Nagyváradon sem feledkeznek meg: számukra a 
> várad-réti református templom mellett működő Csillagocska 
> óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A 
> talpalávalót a Komló zenekar húzza. Benedek Árpád oktató 
> külön foglalkozik az óvodásokkal, illetve a kisiskolásokkal. 
> A néptánc iránt behatóbban érdeklődő, tehetségesebb 
> gyermekekből két tánccsoport alakult: a Csillagocskában 13 év 
> az átlagéletkor, míg a Kis Csillagban az apróbbak ropják. 
> Benedek Árpád elmondása szerint a gyermektáncházat körülbelül 
> százhatvanan látogatják rendszeresen. A felnőttek számára a 
> Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat, itt is a 
> Komló zenekar szolgáltatja a zenét.
> 
> Virágzó táncos élet Gyergyóban
> 
> Gyergyószentmiklós "eldugottsága" már a nyolcvanas évek 
> derekán rendkívül kedvező volt a művészet és a 
> hagyományápolás számára. Az akkor még műkedvelő Figura 
> kísérleti színház Gyergyóba került tagjai az erdélyi 
> táncházmozgalom csíráit is elhozták a városba. A gyökerek 
> azonban a 70-es évek végéig nyúlnak vissza. Az akkori 
> középiskolás ifjúság körében a marosvásárhelyi Kaláka-estek 
> nagy népszerűségnek örvendtek. Ezt a hangulatot, illetve 
> igényt éltette a Figura is a kezdetekben, a kísérleti 
> színházi tevékenység mellett táncházas elképzeléseket is 
> fontolgatva. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez 
> kéthetente táncházat, mely táncklubbal váltakozik. Borzási 
> Mária, a központ igazgatója elmondta: a két tevékenység 
> között az a különbség, hogy a táncházban élőzene szól, 
> oktatással együtt - külön időpontban felnőttek és gyerekek 
> számára. A táncklub pedig főként a tácházasok baráti 
> klubestje. A művelődési házban 2002 októbere óta zajlik 
> rendszeres táncoktatás. Az időpont egybeesik a 
> Gyergyószárhegyre tanulmányai után hazatérő Danguly Ervin és 
> barátai által létrehozott Cika nevű táncegyüttes - majd 
> alapítvány - színrelépésével. A gyergyói táncoktatást 
> jelenleg is Danguly vállalja, a táncrend változatos. A zenei 
> kíséretet eleinte a szárhegyiek, jelenleg Mayer Róbert ifjú 
> zenetanár és az alkalmilag Gyergyóban tartózkodó zeneiskolás 
> diákok alkotják. Danguly és a Cika Szárhegyen táncházas 
> központot hozott létre, ahol "iskolaszerűen"
> foglalkoznak az utánpótlás nevelésével. Erőfeszítéseik nyomán 
> sikerült feltámasztaniuk a mozgalom mellett például a 
> farsangi szokáskört is a községben. Borzási Mária kifejtette: 
> még mindig nehéz a közönséggel megértetni, hogy különbség van 
> a hivatásos, azaz színpadi előadások és a táncház között. Ez 
> a szemléletmód a rendezvények látogatottságára is kihatással 
> van, bár mára már egyre gyarapodik a résztvevők száma, a 
> kultúrház állagjavítási és fűtésgondjai miatt a jelenleg a 
> vendéglőben tartott táncesteken mindig telt ház van. A város 
> kulturális életében az utóbbi években mondhatni 
> "hagyományosan" jelen van a táncház. Értendő ez a városnapok 
> vagy rendezvénysorozatok programjába illesztett 
> táncház-estekre és arra is, hogy néhány helyszínen - például 
> a Népművészeti Alkotóházban - általában táncház követ egy-egy 
> kiállítás-megnyitót. E szokás megteremtésében a szervezők és 
> a táncházas gyergyói cserkészek rendszeres együttműködésének 
> is szerepe van.
> 
> Sepsiszentgyörgy: évente három táncrend
> 
> Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a 
> táncház, de kilencven után is működött - kisebb-nagyobb 
> szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 
> őszére datálható, és a Palló zenekar ideszerződésének 
> köszönhető. Azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék 
> Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében, 
> szerdán esténként nyolc órától - a talpalávalót a Háromszék 
> együttes zenekara, illetve Melkuhn Róbert és barátai 
> szolgáltatják. A házigazda szerepkört Kis István és Imre 
> Béla, a Háromszék együttes táncosai látják el, a program 
> szerint nyolc és kilenc óra között táncoktatást tartanak 
> kezdőknek, majd népdaltanítással folytatódik az este. Ezt 
> követően felcsíki, széki, küküllőmenti, moldvai, gyimesi, 
> kalotaszegi, mezőségi táncrendeket lehet táncolni. Az elmúlt 
> évek tapasztalatai alapján körvonalazódott az a szokás, hogy 
> egy évadban (szeptembertől májusig) három táncrendet 
> tanulhatnak meg az érdeklődők, hisz egy táncrend 
> elsajátítására általában két-három hónapra van szükség - 
> annak függvényében, mennyire haladnak vele, mivel mindig 
> jönnek új érdeklődők. A sepsiszentgyörgyi táncházat többnyire 
> fiatalok és diákok látogatják.
> 
> Miért járunk táncházba?
> 
> A kérdést valószínűleg több kívülálló is feltette már 
> magában. Mert külső szemlélők számára úgy tűnhet: viszonylag 
> zárt világ a táncházasoké, ahol esetleg nehezen oldódnak fel 
> a beavatatlanok, akik táncos-sikerélmények hiányában Woody 
> Allennel vallják: az életben mindent ki kell próbálni 
> egyszer, kivéve a népi táncot. Azok a szerencsések viszont, 
> akik otthonra lelnek ebben a környezetben, úgy fogalmaznak: a 
> táncház és a hozzá kötődő mozgalom lelkiállapot, életstílus, 
> feltétlen szükségszerűség. A Krónika kérdésére több 
> táncházlátogató is egyetértett abban: amellett hogy mindez 
> energialevezetés és szórakozás, az itt kialakult 
> életszemlélet meghatározó jelentőségű számukra. Legtöbben az 
> összetartozás érzését emelik ki:
> nagyszerű dolog részese lenni egy olyan közösségnek, amely 
> ismer, figyel és vigyáz rád, és amelynek fejlődő tagja lehetsz.
> 
> Összeállításunk szerzői: Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi 
> Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán
> 
> http://www.kronika.dntcj.ro/
> 
> _________________________________________________________________
> Let the advanced features & services of MSN Internet Software 
> maximize your online time. 
> http://click.atdmt.com/AVE/go/onm00200363ave/direct/01/
> 