[Folklista] cikk a Kronikabol

Natalia Zagyva zagyva at hotmail.com
2004. Feb. 13., P, 11:53:12 CET


Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása

Kinek muzsikálnak ma Erdélyben?

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra
utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették
tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre
újjáéledtek. Összeállításunkban annak próbáltunk utánajárni, hogy néhány
olyan erdélyi városban, amelyben je-lentõs magyar közösség él, jelenleg
milyen helyzetben vannak a táncházak, milyen idõközönként szerveznek
néptáncesteket, kik és milyen gyakorisággal látogatják az ilyen
rendezvényeket.
Éktelen csatakiáltás fogad, amikor egy keddi napon a kolozsvári Tranzit
Házba látogatunk. Néhány lurkó keveredett ugyanis összetûzésbe egy kósza
kóbor macskával, a csatából a macska kerül ki gyõztesen: néhány perccel
késõbb unott nyávogással szemléli egy magaslati ablakpárkányról a megfáradt
gyerkõcöket. A kép, így kedd délután a ház körül, teljesen természetes:
ilyenkor ugyanis gyermek-táncházat szerveznek itt, s egészséges srácok, mi
sem természetesebb, tartanak némi szünetet az iskola utáni foglalkozások
idején. Ugyanezek a gyermekek kicsivel késõbb már meglepõ ügyességgel ropják
a táncot odabenn, ahol egyébként zsivaj és boldog nyüzsgés: négy-öt éves
csetlõ-botló óvodások tûnnek elõ a már magabiztosabban forgolódó rangidõsek
közül, a fiatal oktatókat és zenészeket csak hosszas keresés után veszi
észre a külsõ szemlélõ. Felszabadult, bensõséges világ ez, ahol ügyes-bajos
dolgaikat beszélik meg a terem szélén álló, csemetéiket váró és azokat
félszemmel figyelõ szülõk. "Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra -
mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervezõ Zurboló táncegyüttes vezetõje
-, átlag 50-60 gyerek jár ide, ezek közül nagyon sokan rendszeresen. 2002
októberétõl együttmûködünk Palocsay Katával, õ vezeti a táncház keretében
mûködõ játszóházunkat."

Kolozsvár: tematikus táncházak

A szintén keddenként megszervezett felnõtt-táncház Könczei elmondása szerint
másképpen mûködik: tanév elején, októbertõl decemberig sokan járnak (átlag
80-100 fõ), január-március között az egyetemi vizsgaidõszak, a vakáció miatt
szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Ezért itt az évi
átlaglátogatottság szintén 50-60 fõ között mozog.
Ami a Zurboló Táncház sajátossága, hogy havonta egy-egy tematikus táncházat
is próbálnak szervezni - karácsonyi, farsangi, húsvéti, nõnapi táncházat -,
és emellett könyvbemutatókat, népzenekoncerteket is tartanak. Az oktatókat
négyhetente cserélik (általában nem zurbolósok tanítanak), gyakran hívnak
vendégmuzsikusokat, adatközlõ falusi zenészeket. 2000-tõl eddig évente 26 és
32 alkalommal szerveznek táncházat, az utóbbi tanévben mindeddig 16 eseményt
szerveztek, és még ugyanennyit szeretnének megtartani.
Kolozsváron elõször 1977 februárjában tartottak táncházat, ez volt egyben az
elsõ erdélyi táncház is. Ez az 1983-as betiltásig mûködött, majd hosszú
szünet után 1990-ben nyitotta meg újra kapuit. A kilencvenes években
többnyire teremgondok miatt akadozó, hónapokon keresztül szünetelõ
kolozsvári táncház szervezését 2000 õszétõl a Brassais Véndiák Alapítvány
Zurboló Táncegyüttese vállalta. A Zurboló és a Tranzit Alapítvány közti
együttmûködés eredményeképpen 2000. november 23-án került sor az elsõ
Zurboló Táncházra, amely azóta is heti rendszerességgel mûködik.

Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen

A céhes városban a Vigadó Mûvelõdési Házban tavaly júliusig mûködött a
táncház. A tevékenységet pénzhiány miatt le kellett állítani, az idén
viszont biztosított a pénzkeret, a Vigadó igazgatója, Salamon Ferenc
pályázati úton jutott hozzá a szükséges anyagiakhoz. Idén havi két
alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz, a zenét
Ábri Béla és zenekara szolgáltatja. Érdeklõdés van a rendezvény iránt:
általában nemcsak kézdivásárhelyiek jelennek meg a jó hangulatban zajló
órákon, a táncházat a környékbeliek is látogatják, sõt a megyeszékhelyrõl is
érkeznek, akik beavatást akarnak nyerni a különbözõ vidékek táncaiba.
Kézdivásárhelyen 1989 elõtt Deák Gyula és Zerkula Péter szervezett
táncházat. A Háromszék Néptáncegyüttes megalakulása után a Vigadó akkori
igazgatója, Nemes Gergely szervezésében mûködött a táncház. A következõ
éveket némi pangás jellemezte, 1997-ben Jánosi Attila újraszervezte a
tevékenységet, de rövid idõ után ismét megszûnt a táncház. 2001-ben Jánosi
Róbert és Boros Csilla oktató lépett színre, a talpalávalót a szentléleki
Ábri Béla és zenekara szolgáltatta. A következõ évben már a Bod Péter
Tanítóképzõt is be kellett vonni a szervezésbe, mert a táncház kinõtte a
Vigadó kereteit, alkalmanként 170 személy is megjelent, hogy különbözõ
magyar táncokat tanuljon. Akkor már Imreh Béla táncoktató és Veress Ibolya
tanárnõ, valamint a Fabatka együttes is besegített a táncház mûködtetésébe,
amelyet továbbra is a Vigadó finanszírozott.

Csíkszereda: megszûnõben a rendezvény

A kézdivásárhelyi példával szemben közel tíz év hagyománya van megszûnõben
Csíkszeredában: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes
által heti rendszerességgel szervezett táncházak. András Mihály, az együttes
igazgatója, a tánccsoport elfoglaltságára hivatkozik, mint mondja, a sokat
turnézó táncosoknak már nem marad idejük a táncház rendszeres mûködtetésére.
Azonban ha nem is heti rendszerességgel, de havonta egy-két alkalommal csak
felcsendül a muzsika a Városi Mûvelõdési Házban, ugyanis az együttes által
szervezett különbözõ rendezvények, programok rendszerint sikeres, telt házas
táncházzal érnek véget, ilyenkor az együttes zenészei húzzák a talpalávalót,
és a táncosok oktatják a részvevõket. Az igazgató elképzelhetõnek tartja,
hogy az együttes segítsen egy olyan városbeli mûkedvelõ csoportot a táncház
megszervezésében, amely a hivatásos táncosok turnéja alatt is meg tudná
szervezni ezeket a találkozókat. A városban azonban van még próbálkozás
arra, hogy a népzene iránt érdeklõdõ fiatalok is jól érezzék magukat, hiszen
a helyi Bahia Teázóban is tartanak néha táncházat.

Biztosított az utánpótlás

Marosvásárhelyen fõleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal
felnõttek - magyarázta lapunknak Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány
tagja, a táncházak egyik szervezõje. Hétfõn esténként hét órától a
Forradalom utca 9. szám alatt, vagyis a Maros Mûvészegyüttes egykori
próbatermének is otthont adó épületben gyûlnek össze a néptánc és népzene
kedvelõi. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar
biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezõket. Hogy
utánpótlása legyen a táncháznak, a szervezõ Folk Center Alapítvány évek óta
gyerektáncházat is szervez két csoportban: a 3-6 év közötti kisgyerekeknek,
illetve 6-12 éveseknek. Az elõbbiek számára minden csütörtökön este hattól
hétig, a nagyobbaknak pedig héttõl nyolcig tartják a táncházat. Itt Sinkó
András és alkalmi zenésztársai muzsikálnak, Pál Erika pedagógus tanítja a
táncot a kicsiknek.
A gyermekekrõl Nagyváradon sem feledkeznek meg: számukra a várad-réti
református templom mellett mûködõ Csillagocska óvodában tartanak táncházat
heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. Benedek Árpád
oktató külön foglalkozik az óvodásokkal, illetve a kisiskolásokkal. A
néptánc iránt behatóbban érdeklõdõ, tehetségesebb gyermekekbõl két
tánccsoport alakult: a Csillagocskában 13 év az átlagéletkor, míg a Kis
Csillagban az apróbbak ropják. Benedek Árpád elmondása szerint a
gyermektáncházat körülbelül százhatvanan látogatják rendszeresen. A
felnõttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat, itt
is a Komló zenekar szolgáltatja a zenét.

Virágzó táncos élet Gyergyóban

Gyergyószentmiklós "eldugottsága" már a nyolcvanas évek derekán rendkívül
kedvezõ volt a mûvészet és a hagyományápolás számára. Az akkor még mûkedvelõ
Figura kísérleti színház Gyergyóba került tagjai az erdélyi táncházmozgalom
csíráit is elhozták a városba. A gyökerek azonban a 70-es évek végéig
nyúlnak vissza. Az akkori középiskolás ifjúság körében a marosvásárhelyi
Kaláka-estek nagy népszerûségnek örvendtek. Ezt a hangulatot, illetve igényt
éltette a Figura is a kezdetekben, a kísérleti színházi tevékenység mellett
táncházas elképzeléseket is fontolgatva. Jelenleg a Városi Mûvelõdési
Központ szervez kéthetente táncházat, mely táncklubbal váltakozik. Borzási
Mária, a központ igazgatója elmondta: a két tevékenység között az a
különbség, hogy a táncházban élõzene szól, oktatással együtt - külön
idõpontban felnõttek és gyerekek számára. A táncklub pedig fõként a
tácházasok baráti klubestje. A mûvelõdési házban 2002 októbere óta zajlik
rendszeres táncoktatás. Az idõpont egybeesik a Gyergyószárhegyre tanulmányai
után hazatérõ Danguly Ervin és barátai által létrehozott Cika nevû
táncegyüttes - majd alapítvány - színrelépésével. A gyergyói táncoktatást
jelenleg is Danguly vállalja, a táncrend változatos. A zenei kíséretet
eleinte a szárhegyiek, jelenleg Mayer Róbert ifjú zenetanár és az alkalmilag
Gyergyóban tartózkodó zeneiskolás diákok alkotják. Danguly és a Cika
Szárhegyen táncházas központot hozott létre, ahol "iskolaszerûen"
foglalkoznak az utánpótlás nevelésével. Erõfeszítéseik nyomán sikerült
feltámasztaniuk a mozgalom mellett például a farsangi szokáskört is a
községben. Borzási Mária kifejtette: még mindig nehéz a közönséggel
megértetni, hogy különbség van a hivatásos, azaz színpadi elõadások és a
táncház között. Ez a szemléletmód a rendezvények látogatottságára is
kihatással van, bár mára már egyre gyarapodik a résztvevõk száma, a
kultúrház állagjavítási és fûtésgondjai miatt a jelenleg a vendéglõben
tartott táncesteken mindig telt ház van. A város kulturális életében az
utóbbi években mondhatni "hagyományosan" jelen van a táncház. Értendõ ez a
városnapok vagy rendezvénysorozatok programjába illesztett táncház-estekre
és arra is, hogy néhány helyszínen - például a Népmûvészeti Alkotóházban -
általában táncház követ egy-egy kiállítás-megnyitót. E szokás
megteremtésében a szervezõk és a táncházas gyergyói cserkészek rendszeres
együttmûködésének is szerepe van.

Sepsiszentgyörgy: évente három táncrend

Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de
kilencven után is mûködött - kisebb-nagyobb szünetekkel, különbözõ
helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 õszére datálható, és a Palló zenekar
ideszerzõdésének köszönhetõ. Azóta folyamatosan mûködik táncház a Háromszék
Táncegyüttes és a városi mûvelõdési ház közös szervezésében, szerdán
esténként nyolc órától - a talpalávalót a Háromszék együttes zenekara,
illetve Melkuhn Róbert és barátai szolgáltatják. A házigazda szerepkört Kis
István és Imre Béla, a Háromszék együttes táncosai látják el, a program
szerint nyolc és kilenc óra között táncoktatást tartanak kezdõknek, majd
népdaltanítással folytatódik az este. Ezt követõen felcsíki, széki,
küküllõmenti, moldvai, gyimesi, kalotaszegi, mezõségi táncrendeket lehet
táncolni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján körvonalazódott az a szokás,
hogy egy évadban (szeptembertõl májusig) három táncrendet tanulhatnak meg az
érdeklõdõk, hisz egy táncrend elsajátítására általában két-három hónapra van
szükség - annak függvényében, mennyire haladnak vele, mivel mindig jönnek új
érdeklõdõk. A sepsiszentgyörgyi táncházat többnyire fiatalok és diákok
látogatják.

Miért járunk táncházba?

A kérdést valószínûleg több kívülálló is feltette már magában. Mert külsõ
szemlélõk számára úgy tûnhet: viszonylag zárt világ a táncházasoké, ahol
esetleg nehezen oldódnak fel a beavatatlanok, akik táncos-sikerélmények
hiányában Woody Allennel vallják: az életben mindent ki kell próbálni
egyszer, kivéve a népi táncot. Azok a szerencsések viszont, akik otthonra
lelnek ebben a környezetben, úgy fogalmaznak: a táncház és a hozzá kötõdõ
mozgalom lelkiállapot, életstílus, feltétlen szükségszerûség. A Krónika
kérdésére több táncházlátogató is egyetértett abban: amellett hogy mindez
energialevezetés és szórakozás, az itt kialakult életszemlélet meghatározó
jelentõségû számukra. Legtöbben az összetartozás érzését emelik ki:
nagyszerû dolog részese lenni egy olyan közösségnek, amely ismer, figyel és
vigyáz rád, és amelynek fejlõdõ tagja lehetsz.

Összeállításunk szerzõi: Antal Erika, Bartos Lóránt,
Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengõ Zoltán

http://www.kronika.dntcj.ro/

_________________________________________________________________
Let the advanced features & services of MSN Internet Software maximize your 
online time. http://click.atdmt.com/AVE/go/onm00200363ave/direct/01/



További információk a(z) Lista levelezőlistáról