[Folklista] a moldvai MAGYAROK kedvelt zenekarai

Pávai István pavai at chello.hu
2003. Nov. 27., Cs, 22:54:52 CET


Péter! Nem cáfolni, csak pontosítani szeretnék.

Eltérő volt Moldvában is a zenekar falun és városon, román és magyar
falvakban vagy falun belül a különböző gazdasági szinten élő földműveseknél.
A román-magyar eltérés itt nem annyira etnikai okból volt, mint inkább
azért, mert a románok hamarabb befogadták az újabb hatásokat, a magyarok
később.

A furulya (Moldvában "sültü", "szültü" stb.) nem szerepelt semmilyen
zenekarban még másik furulyával együtt sem, hanem kisebb táncalkalmakon (pl.
"guzsalyas" = fonó) egymagában használták.

Hosszabb ideig tipikus (állandósult) forma volt a HEGEDŰ-KOBOZ. A hegedű
helyi neve: "cinige" vagy "hedegü".

DOB régen nem volt. A dob onnan lett, hogy városon, és román falvakban
(magyarról nem tudok) kezdtek lenni német hatásra fúvószenekarok
(rézbandák). A módosabbak ilyent hívtak. Akinek nem volt annyi pénze, az a
hegedű-kobozhoz hívott még a rézbandából is egy-két hangszert, rendszerint
dobot, mert az olcsóbb volt. Ez viszont nem a balkáni típusú kétféle verővel
ütött dob volt (tapan, tupan, davul, daul), hanem a rezesbanda nagydobja,
ráerősített cintányérral, esetleg egy kisdobbal kiegészítve.

A CIMBALOM is viszonylag új volt, hiszen az egész Kárpátokon túli román
területre Erdélyből terjedt át, de az valamennyire állandósult, tehát
hegedű-koboz-kiscimbalom vagy hegedű-kiscimbalom is létezett, mint együttes.

A HARMONIKA nem volt része ezeknek. Nem ismerek olyan harmonikást, akinek az
apja és a nagyapja is az lett volna, így ez nem hagyományos hangszer.
Ugyanez a helyzet a SZAXOFONnal. Ez nem a furulya helyére jött, hiszen a
pásztorok a szaxofonnal inkább szétkergetnék a nyájat, mintsem
összetartanák.

A SZINTETIZÁTOR még újabb. Majd akkor tudjuk népi hangszernek tekinteni, ha
több generáción keresztül használják helyileg, kialakul egy sajátos lokális
stílus, amelyet a következő generációknak továbbadnak. Ha ez nem történik
meg akkor nincs szó népzenéről, csak a városi könnyűzene falusi utánzásáról,
de gyakran még ez sem igaz, mert városról jönnek leginkább a szintetizátoros
zenekarok, s nem ismerik a helyi hagyományt, azt játszanak, amit lemezekről
tanultak stb.

Pávai István





További információk a(z) Lista levelezőlistáról