Re: [Folklista] Kárpátvajdenburg

[Petyko]

P.I. >>Kovács Péter írta: "Magyarul Őrvidéknek, vagy a német alapján
Várvidéknek
mondjuk.<<

P.I. >>A Várvidék a Burgenland tükörfordítása.<<

Ezért használjuk inkább az "Őrvidék"-et, mert ez nem valamiből
tükörfordítás, hanem saját (magyar) elnevezés, és mindenképpen mind a két
fél részéről igaz: a múltban magyar részről volt ez összefüggő
"határ-őrvidék" (már az avar korban!), most pedig osztrák részről.

Trianon előtt mégsem létezett Őrvidék, mint magyar országrész így külön
megnevezve-kiemelve, hiszen Nyugat-Magyarország szerves része volt. Ebből
következően nem is lehet néprajzi egység - NÁLUNK. Nem úgy viszont a
horvátoknál, ahol külön nyelvileg és néprajzilag elkülönített réteget képez
a GRADISTYEI horvátság. A "Gradišće" (Gradiscse-Gradistye) a "Burgenland"
fordítása, de ami fölöttébb furcsa, hogy ezt az egész egykori
Nyugat-Magyarországra értik; tehát a határainkon belül élő
nyugat-magyarországi horvátaink (Kópháza, Narda, Und, Szentpéterfa, stb.;
tehát főleg Sopron és Kőszeg környéke) _IS_ "gradišćei horvátok"; holott
nyilván Sopron és Kőszeg, valamint az azokat határainkon belül "környező"
falvak nem Burgenlandhoz tartoznak...

Érdekes, hogy a horvátok egy néprajzi beosztást egy még száz évnél is
fiatalabb osztrák nézőpont alapján tesznek meg a magyar ellenében, a több
száz éves szerves horvát-magyar együttélés (természetesen a néprajz
területén is kimutatható) hatásai, ténye mellett...

P.I. >>Én Őrvidékről nem tudok csak Őrségről, de ez nem azonos
Burgenlanddal,
hanem Délnyugat-Dunántúlon a Zala forrásvidéke és a Kerka völgye, s a 15.
század
elejétől említik az írott források.<<

Az Őrség és az Őrvidék valóban nem egyet jelent, de átfedés van közöttük;
vagyis az Őrség egy része átnyúlik az Őrvidékre. Árpád kori magyar
településeket találunk az Őrség őrvidéki részén (vagyis határainkon túl),
mint pl. Őrisziget (Siget in der Wart).

Ha már itt tartunk: az Őrvidéken (Várvidéken, Burgenlandban) tudomásom
szerint _egy_ népdalgyűjtő járt (vagy egy mostanában, a XX. sz. végén; egy
meg a régi időkben). A polgárosodás magas foka miatt, és az erősebb német
hatás miatt természetesen több a műdal, a német átvétel magyar szöveggel,
mint a régi stílusú magyar népdal (ha egyáltalán talált ilyet az a bizonyos
gyűjtő); és így van ez azoknak a bizonyos árpádkori településeknek az
esetében is. Az a bizonyos gyűjtő (vagy az a két gyűjtő) a műdalokon és a
német átvételeken kívül természetesen újstílusú népdalokat talált itt
nagyobb számban.
Itt kell megemlíteni azt is, hogy szintén a polgárosodás eltérő fejlődése
miatt itt a cigányzenekarok nem igazán voltak divatban, inkább a
fúvószenekarok.

Őrvidék-Burgenland-Gradišće vonatkozásában érdekes az ottani nagyszámú
horvátság esete a hangszeres zenével: ma itt is reneszánszukat (ill.
aranykorukat) élik a tamburazenekarok, mint mindenütt, ahol horvátok élnek.
Ma már "Burgenlandban" ("Gradistyében") is ez számít az igazán horvát
hangszernek, holott az ott sohase volt hagyományos (legalábbis nem a mostani
zenekari formájában, maximum sok évszázaddal ezelőtt szóló / énekkísérő
hangszerként, amit ha így is volt, az ottani horvátok a XX. sz. elejére
teljesen elfelejtettek. A horvátok szórakoztatására ott is a fúvós, és a
vonószenekarok szolgáltak ezen a területen is, mígnem a múlt XX. sz.- ban
nem kezdett el tarolni ott is a tamburazenekar, természetesen teljesen
kiszorítva a fúvós- és vonószenekaroknak a horvát közegű használatát. Itt
nem szégyen kottából tamburázni - ez még a fúvószenekari felfogás
maradványa, ill. a nyugat-európai "népzenei" látásmódba, felfogásba
illeszkedik bele; valószínűleg így van ez azóta, amikor az első
tamburazenekar megjelent Ausztriában).

P.I. >>Ugyanígy problematikus a Kárpátalja, amely szintén nem néprajzi,
hanem politikai fogalom.<<

Például Bodrogköz tájegység nagy része Szlovákiában és Kárpátalján van,
nálunk meg Tokajnál végződik.

P.I. >>A cseh Podkarpatsko tükörfordítása, mert az első világháború után
előbb Csehszlovákia kapta meg. Az oroszok, a maguk szemszögéből nézve
Kárpátontúli Oroszországnak, az ukránok Kárpátontúli Ukrajnának nevezték.<<

Tudomásom szerint (lehet, hogy ezt csak ők állítják) a dolog úgy van, hogy
valamikor létezett egy "Podkarpatsko Rus", vagyis egy "Kárpátok alatti
Orosz, vagyis rutén/ruszin állam" (mivel a magyarság a 19. és 20. századi
"nagy találkozások" előtt a ruszinokat hívta oroszoknak, hiszen ugyanarról a
szótőről van szó: rusz/in/ - rusz/ki/ - /o/rosz), tehát innen a "Kárpátalja"
kifejezés. Ha ez így van, akkor ez nem cseh, hanem keleti szláv elnevezés
(még akkor is, ha a cseh és az ukrán/ruszin "Podkarpatsko" szó esetleg
hangalakilag megegyezik, mert itt arról van szó, hogy melyik néptől vette át
a magyarság a "Kárpátalja" eredetijét, lefordítva azt).

Mivel a történelem rákényszerített minket, Trianon óta kénytelenek vagyunk
addig nem létező magyar földrajzi egységeket megnevezni - Kárpátalja,
Burgenland/Őrvidék, Vajdaság/Délvidék - hiszen valahogy utalni kell rá,
egyértelműsíteni kell, hogy határainkon túli (talán durvának tűnve, mégis
igazul, jogosultan fogalmazva: "megszállt") területekről van szó. Erre azzal
együtt kénytelenek vagyunk, hogy tudjuk, hogy az nem eredeti magyar
elnevezés (Kárpátalja), hanem más néptől eredő elnevezés fordítása, mert
egyértelműsíteni, megkülönböztetni kell a dolgokat (a dolog
határontúliságát). Viszont ahol van eredeti magyar elnevezés, én "aszondom",
illőbb inkább azt használni, a tükörfordítások ellenében is: "Őrvidék" a
"Várvidék" helyett; "Délvidék" a "Vajdaság" helyett. A Burgenland abban az
esetben lenne elfogadható, ha a "Vajdaság" helyett is "Vojvodinát"
mondanánk...

Az tiszta igaz, hogy ezek nem néprajzi tájegységek, és ebben a szerepben nem
is szabad őket használni. Tehát egy a Bodrogköz felvidéki részéről származó
összeállítást szakmai hiba lenne "szlovákiai (magyar) népdalnak", vagy
"felvidéki népdalnak" feltüntetni egy hanghordozón, mint ahogy egy mezőségi
népdalt sem (bár ez még így is túl tág megfogalmazás) hívunk "erdélyi
népdalnak", urambocsá' "romániai (magyar) népdalnak".

De mivel a célközönség nem mindig rendelkezik megfelelő háttérismeretekkel,
ezért a zenei, vagy énekes blokk származási helye, vagyis a helység neve
után célszerű szerintem odatenni, hogy az most melyik elszakított
(megszállt) országrészben található, és/vagy melyik állam határain belül
jelenleg.

A magyar néprajzi gyakorlatban a helymegjelölésnél az 1910-es (tehát a
Trianon előtti) évek megyehatárait használják, de ez zavarokat okoz(hat),
pl. amikor egy ma Bács-Kiskun megyei, tehát eléggé déli településből
gyűjtött népdalt (ezen elv alapján) "Pest megyeinek" tüntetnek fel (szegény
laikus hiába keresgélhetne Pest megye térképén...), vagy amikor egy Sümegen,
vagy más (ma) veszprémi, a Balaton északi partján fekvő településből
gyűjtött népdalt zalainak írnak... Másrészt így önmagában ez a rendszer
bizonyos esetekben akár pontatlan is lehet, mert jellegénél fogva nem utal
arra, hogy az a település ma már határainkon kívül esik; holott erre
_bizonyos_esetekben_ fel kell hívni a figyelmet (pl. sajnos a Bodrogköz
magyarországi részén nem maradt úgy fenn népi vonószene, mint a Bodrogköz
szlovákiai részén), ezért szükséges néha az országmegjelölés is szerintem.

Mennyire következetes a néprajz-, népzenetudomány ennek az elvnek (tehát a
19-es /?/ megyehatárok szerinti kategorizálásnak) a fenntartásában; ha nem,
akkor az vezet-e zavarokhoz; mi szól ezen elv fenntartása mellett, és ellen?
Folyik-e erről tudományos vita?

K. Péter