Re: [Folklista] Miért döglődik a táncház?

Lukács László lacesztanc at netquick.hu
2003. Dec. 16., K, 00:13:43 CET


Kedves Dr. Tóth Máté!

Furcsálva olvastam az általad leírtakat! Már az e-mail tárgya is rosszul
hangzott számomra. Véleményem szerint nem szabadna negatívan állni a
dolgokhoz, a táncházhoz. Amiket felsoroltál, szinte csak a probléma leírása
volt, amit előtted már sokan megtettek a listán hónapokkal ezelőtt.A kérdés
úgy hangzik (ahogy azt Jahnov Miklós is írta), hogy:"Mitől jó egy táncház?".
Írtad, hogy két zenekar kellene, toborzás kellene, hogy legalább egy városi
lakosság 50 %-át kellene ,hogy érdekeljen a táncház.Igen ez mind szép és jó.
DE HOGYAN ? A kérdés ez! Erre vonatkozólag vajmi keveset olvastam tőled.
Felhoztad példaként Kecskemétet,és ezért is döntöttem úgy, hogy én is írok
egy keveset.

Kecskeméten minden évben a Népzenei Találkozókon el szoktunk menni az
iskolákba "felhomályosító" órákat tartani a Csík és a Hegedűs zenekarral, és
év közben a Művészeti Iskolában is erre irányuló képzés folyik. Esetleg
gyere be egy ilyen órára!
A másik dolog pedig, hogy a Kecskeméti táncházakban nem 20-30 ember szokott
lenni, hanem (az eladott jegyek alapján) 50-70, de volt már 80 fölött is. Az
országban kevés az a város ahol ennyien összejönnek! A Csík Zenekarral
rendszeresen tartunk táncházakat a feleségemmel itt-ott az országban , de
nem sok ilyen helyet tudok mondani. De tudod mit? "Nem minden áron Gábor
Áron" . Nem a létszám a lényeg, hanem hogy az az esetleg 20- 30 ember is jól
érezze magát.
Ha a fent leírtakra példát szeretnél látni, gyere el DECEMBER 20-ÁN
KECSKEMÉTRE A KARÁCSONYI  CSÍK TÁNCHÁZBA!

Lukács László



---- Original Message -----
From: töttey momo <zenemomo at freemail.hu>
To: <lista at list.folkradio.hu>
Sent: Monday, December 15, 2003 12:15 PM
Subject: [Folklista] Miért döglődik a táncház?


Kedves Listatagok!
Megkésve bár, de törve nem szeretnék én is pár gondolatot közreadni
a táncházakról.
Bennem már 1994-től kezdve érlelődnek a jó táncházzal kapcsolatos
dolgok, akkor kezdtem el táncházba járni.Most a technikai dolgokról
nem beszélek (WC, dohányzó- nemdohányzó részek,hangosítás).

Az igényeket kell kielégíteni, úgy fogják jól érezni magukat az emberek.

Kik járnak táncházba?
A városok lakosságának egy értelmes, nagyon szűk rétege. ALIG 1
EZRELÉKE. (Ezért is elszomorító a helyzet). Táncosok és tanulók,
kezdők vegyesen, akik mulatni, táncolni szeretnének, vagy már
kötődnek és otthonosan mozognak saját népzenei kultúrájukban, vagy
szertnék megismerni azt, vagy csak odatévedtek.

Ennek megfelelően a legfontosabb igények is sokfélék,de egy nevezőre
hozhatók:

Jó zene (hagyományos, autentikus).

Folyamatos zene (nem jók a hosszú szünetek).

Folyamatos tanítás (mer' ugye aki nem tud még táncolni, ne menjen
haza, hanem élvezhesse ő is akár a bonyolultabb táncokat is).

Sokféleség fenntartása (ne legyen lehetőleg ugyanaz a dallamkészlet,
csak ugyanaz(ok) a tájegységek terítéken).

Nos, hogy lehet egy táncházat jól csinálni?

A zenekarok:
SZerintem legalább 2 zenekar szükséges, váltva egymást,hogy a
zenészek is tudjanak pihenni, de elérve a folyamatosságot. Ezeknek
széles repertoárral (folyamatosan bővülő) kell rendelkezni és törekedni
kell az eredetihez hasonló,de egyéni stílus elérésére, valamint a
közönség KISZOLGÁLÁSÁRA.
Nem értek azzal egyet,hogy másoljunk és ugyanúgy játsszunk el
mindent.Mindenkinek egyénisége van és régen ezt meg is valósították
(nincs két egyforma táncfolyamat,prímás repertoár.Gondoljunk csak
olyan felvételekre pl. Szászcsávásiakkal, ahol ugyanazt a dallamot más
prímások játszák el egymás után, és nem ugyanúgy, persze
játékmódjuk beleillik a tájegységbe.Neti Sanyi bácsi se ugyanúgy
játssza a dallamokat mindig.De erről sokat lehetne még írni.)

A tánctanár:
Talán még a zenekarokkal egy szinten kell említeni.Ha rossz a
tánctanár a táncház elveszti az utánpótlását a kezdőkből.
Ki a jó tánctanár?Az akitől tudnak és szeretnek is tanulni,nem
biztos ,hogy profi, de jól és élvezetesen át tudja adni a tudását.
FIGYELEM, ha nem élvezetes a tudás átadása (humor,játékosság) az
nagyban csökkentheti a létszámot.Láttam én már jó táncost rosszul
tanítani és gyenge táncost jól átadni az ismeretanyagát. És FIGYELEM a
gyenge táncost többen látogatták,jobban szerették.(Ne
megbántásként fogja föl egyetlen profi se.) Kell a rátermettség,
mindenképpen. Ezek a képességek vagy megvannak valakiben, vagy
nincsenek. Túl sok ahhoz a "jó tánctanári képesség",hogy azt tanulni
lehessen.Ez olyan, minthogy hallás nélkül sose leszel igazán jó zenész,
hiába dörzsölöd a hegedűt.


A belterjesség:
Majdhogynem mindenki ismer mindenkit, sok a veszekedés, sajnos sok
olyan is van akivel emberi oldaláról,nem szakmairól problémák vannak.
Belterjes az egész zenész-, és néptáncvilág, a táncház mozgalom.
Kevesen vagyunk (kevés közt kevesebb az elit is),lehetnénk 10-szer
ennyien is (pl. egy népzenei rendezvényre egy tízezres városból 100-
an elmennének,vagy pl.: a 120.000 lakosú Kecskeméten 1200 embert
vonzana egy táncház, nem 20-30 főt). Azt mondhatnánk, hogy ez elég
lenne,de ez is csak 1 százada,magyarul 100 emberből egyet érdekel a
hagyományos kultúrája.Szerintem ez is borzasztóan kevés. 50%OT
KELLENE,HOGY ÉRDEKELJEN, ÉS LEGALÁBB 10% KELLENE,HOGY EL IS
JÁRJON AZ ÖSSZNÉPESSÉGBŐL. Akkor igazán jó közöségek alakulnának
ki. Persze nem csak az átlagember a hibás,hogy nem ismeri a saját
kultúráját,hanem az oktatás és híradás is. A belterjességet fel kellene
számolni.

A toborzás:
Sajnos ma már toborozni kell a magyarokat a saját kultúrájuk
megismerésére,mert nincs út előttük ami a táncházba vezet,csak,ha mi
táncházasok megnyitjuk.50 évvel ezelőtt még benne éltek, ma már
vissza kell tanítani. Nem túl nagy értékveszteség ez? Pedig nagyon
sokan, a többség fogékony rá. Ki kell vinni az utcára a kultúránkat,hogy
az emberek meg tudják ismerni,egyáltalán életükben találkozhassanak
eredeti magyar táncokkal. Szégyen, nem szégyen el kell menni az
iskolákba felhomályosító órákat előadásokat tartani.És talán a
legfontosabb: Eredeti táncaink bemutatása az elérhető legjobb
tácosokkal, a legjobb zenekarral. Mert ugye a tánc és zene, a  2. és 3.
anyanyelvünk a  közszolgálati hír-adókba(TV, Rádió, újságok) nem fér
bele.(Magyarország, 2004 hajnalán)

Sok minden lenne még amit le szeretnék írni, mégis  csak a
legfontosabbakat vettem elő, mert túl terjedelmes lenne. Végül az
igényeket, megvalósításokat a "jó mederben" tartva terelni kell,és ez
csak rátermett emberekkel lehetséges.
Igazából nagyon sok munka várna ránk, de nem látom, hogy valami
átütő folyamat elindult volna a kultúránk kiterjesztéséért.
Minden megy a maga útján, de egy kicsit befülled a dolog.
Lehetne jobb is,de azért tenni kell.

Dr. Tóth Máté








További információk a(z) Lista levelezőlistáról