Re: [Folklista] setét egzotikum, ősmagyar szintetizátor

[Petyko]

>>EGZOTIKUM tekintetében még van nézetkülönbség.<<

_MÉG_ van? Nem muszáj minden nézetkülönbséget addig kibeszélni, amíg a másik
álláspontja teljesen meg nem egyezik azzal, ami a te számodra is
elfogadható... :)

>>Egyetértek, hogy természetes folyamat a (felületes) érdeklődés esetén az
egzotikumok keresése, amikor a városi ember a falusi kultúrájában
bepillant.<<

Ez az egzotikum iránti vágy hívta életre a táncházmozgalmat is. Ha ez a
hetvenes évek szocializmus által "átnevelt", vagy átnevelni próbált
budapesti fiatalságát nem mozgatta volna (vagy csak "felületesen"), az talán
még ma sem jött volna létre (legalábbis ebben a formájában, ilyen
eredménnyel, ilyen felfogásban; akkor nem beszélhetne a világ a "magyar
modellről",

de talán Erdélyben sem alakult volna így ki - mert ti is "magyarországi"
mintára gondolkoztatok el ezen -, ugyanis saját tapasztalatból tudom, hogy a
táncházmozgalom által meg nem érintett városi magyarság Erdélyben
Marosvásárhelyen nem tudja, hogy hol van a közeli Vajdaszentivány; vagy
mondjuk Kolozsváron, hogy hol van pl. Méra; és még életében egy falusi
lakodalmon tőle 10 km-rel arrébb nem vett részt, mi meg itt irigyeljük, hogy
milyen közel lakik azokhoz a falvakhoz...!

István, te előszeretettel világítasz rá a "magyarországiak" helytelen
gyűjtési és táncházi-gyakorlati módszereire - joggal, hiszen igazad van -;
már-már én is önkénytelenül beálltam a sorba, amikor egy-egy témát addig
ragozunk, amíg _én_ egyet nem értek _veled_, de azt be kell látni, hogy a
magyarországi táncházmozgalom _szellemi_ példaadása nélkül ti ott Erdélyben,
városi magyarok sem tudtatok volna mit kezdeni, talán fel sem figyeltetek
volna a megfelelő mértékben ennek a kultúrának a fontosságára, ha nem
kezdenek oda kijárni magyarországiak. Szerintem a városi magyarság Erdélyben
le is nézi a falusi magyarságot; ez az állapot lett volna akkor kizárólagos
ott. Azonkívül ha helytelenül is, de nem szervezett volna az itthoni
táncházas közeg szereplési lehetőségeket pl. a csávásiaknak, palatkaiaknak,
stb. - mindegy, hogy most két-három prímás van a hagyományos egy helyett, de
lehet, hogy nem is léteznének már ezek a bandák, vagy azok tagjai egyenként
nem muzsikálnának, vagy nem népzenét.

Tehát abszolút nem lenne jó erdélyi-magyarországi ellentétet kelteni itt
/sem/, ilyen módon megosztva nemcsak a táncházas társadalmat, de a
magyarságot is - márpedig én egy - remélem, csak tudat alatti - ellenérzést
vélek felfedezni a gondolataidban a "magyarországiak", és azok dolgai iránt.
Ez a jelenség bár el nem fogadható, de megmagyarázható, mert én már
találkoztam olyan erdélyivel, aki egyszerűen sértésnek vette, szinte kikérte
magának, hogy mások, magyarországiak "papolnak" itt a magyarságról, a
nemzeti érzésről, hazaszeretetről, stb. - mintha azoknak nem lenne joguk
hozzá - amikor ezt igazán "csak" ők élték meg ott, Erdélyben, abban a
bizonyos diktatúrában. Vannak erdélyiek, akik csak azért, mert erdélyiek,
úgy érzik, hogy kizárólagosan ők jogosultak a "nemzeti", a "magyar", a
"hazafi", stb. jelzők megtestesítésére, viselésére, megélésére, és azoknak a
bemutatására., stb. Lenézik a magyarországiakat, és ezt éreztetik is
velü/n/k, pedig a C,eaus,escu-érában eltöltött évek önmagukban még senkit
semmire nem jogosítanak fel! Nem akarok politizálni, de pl. vannak erdélyiek
a magyarországi politikai életben, akik kifejezetten magyarellenesen
viselkednek, nem a nemzet, az ország érdekeit szolgálják, stb.).

>>Az egzotikumok olyan felületi elemek egy kultúrában, amelyek a szemlélő
kultúrájától eltérnek, annak szemszögéből érdekesnek, furcsának, különösnek
tűnnek.<<

A szocializmusban szocializálódott hetvenes évekbelieknek, és a mostani,
globalizmusban szocializálódó(tt) fiataloknak már ezért jelenti a "másságot"
maga a magyar népi kultúra, tehát a saját őseinek a kultúrája, hiszen az
egzotikum a másság iránti vonzódás, nosztalgia és hasonló érzések és
cselekedetek...

>>SIP és CSIMPOLY ... Persze a románok a balkánit használják...<<

Vannak moldvai magyar síposok is, akik a román dudát használják.

>>...s ebből lehet olyan spekulációt levezetni, hogy a magyar a "sip", a
román a "csimpoly", de ha egy román dudás megkérdünk, nem fogja azt mondani,
hogy a magyaroknak nem csimpolyuk van, hanem, hogy egy kicsit másfajta
csimpolyuk van.<<

Persze, mert ő képviseli az államalkotó, "vezető", tehát a "felsőbbrendű"
kultúrát, ezért hajlamos az apró (vagy neki annak tűnő) különbségek mellett
elsiklani, amely apró különbségeknek (és itt most nem a magyar és a román
duda közötti különbségről van szó, mert az szerkezeti, felépítésbeli, elvi,
tehát lényegi eltérés) mi, vagy más népek nagyon nagy, vagy túlzott
jelentőséget tulajdonítunk, az identitás fokmérőjeként, markereként állítjuk
be. Ez így lehet (vagy inkább csak lehetett) a "sip" és a "csimpoly"
megkülönböztetésében is, de ezért van pl. egy idő óta külön szerb és horvát
nyelv, mert annak ellenére, hogy teljesen, minden nehézség nélkül megértik
egymást - ahogy a dunántúli magyarok megértik az alföldieket -, az egyik
(nem tudom, melyik) kruh-nak, a másik hl(j?)eb-nek mondja a kenyeret, az
egyik "voz"-nak, a másik "vlak"-nak mondja a vonatot.

>>FURULYA vagy SÜLTÜ.<<

Itt érdekességképpen kénytelen vagyok megmagyarázni a "sültü / sültő /
szültü" szó jelentését, annak, aki esetleg nem érti; pedig magyarul van: a
"szél" szó, ill. annak szóbokra rejlik benne vitathatatlanul (tehát a
"szeleléshez", a fúváshoz, mint játéktechnikához kapcsolódik, azt írja le a
szó maga), de az egyik feltételezésem szerint vagy a honfoglaláskori "-tü"
kicsinyítőképzővel van ellátva (szül-tü='szelecske', v.ö.: a Kürt-Gyarmat
törzsnevünkből a "Kürt"-öt, vagyis a "kür-tü" -t, amely ágacskát, karocskát,
esetleg köröcskét vagy valami hasonlót jelent); vagy a másik feltételezésem
szerint a "süvöltő" szó rövidülésével van dolgunk (elíziónak hívjuk, hogy
kiesett a "süvölt" szóból sok minden; ez a jelenség jellemző bizonyos
székely és csángó nyelvjárásokra).

>>FURULYAZENEKAR. Bárhol érdeklődtem Moldvában a hagyományos táncalkalmakra
rendszeresen megfogadott együttestípusokról, sehol sem említettek még egy
furulyát sem, nemhogy kettőt.<<

Attól, hogy két furulyás együtt játszik, attól az még nem furulyazenekar,
főleg nem nagybetűvel; ezért nem értek egyett a témajelöléssel! :))

>>Hodorog András és László Legedi István
együttes furulyajátéka a magyarországi gyűjtők kedvéért igen problematikus.
Ha eléggé bizalmas viszonyban vagy velük, akkor négyszemközt mindkettő
elmondja, hogy nem szeret a másikkal együtt fújni, de a pestiek így kérik,
fizetnek érte, ezért megteszik.<<

Ezt el is hiszem, hogy így van; engem mindenesetre András bácsi lelkesen
(legalábbis nekem annak tűnt) tudósított a moldvai zenekarról, amelyben ők
ketten furulyáznak, Aurél (MANDACHE) hegedül és Vasile (PăUN) kobzázik, és
hogy így viszik őket mindenfelé muzsikálni.

Pávai István