<div>PS az előbbihez:</div>
<div> </div>
<div>1. Szalonta helyett Kolozsvárt kellett volna írnom, elnézést a figyelmetlenségért.</div>
<div>2. Természetesen az egyszerű el- is szerepelt általánosan az említett Hont megyei falvakban folyóparti falu- folyóparti falu között.<br><br> </div>
<div><span class="gmail_quote">2006/9/8, peter pomozi <<a href="mailto:peterpomozi@gmail.com">peterpomozi@gmail.com</a>>:</span>
<blockquote class="gmail_quote" style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid">
<div>
<div>Kedves István, Anikó, Mindnyájatok!</div>
<div> </div>
<div>A magyar nyelvben is viszonylag úja a gazdag igekötős rendszer. A meg-, és el- mindkettő középzárt kétpöttyös e-vel a legrégebbiek, ezeket már az ómagyar kor elején is használták nemcsak határozószóként, hanem láthatóan igekötőként is.
</div>
<div> </div>
<div>Nagyon izgalmas és szép kérdés a régebbi népnyelvi logikát megpróbálni tettenérni tehát, de arra célzok ezzel, István, hogy a gazdag helyjelölő-igekötőrendszerre épülő nyelvi logika nem is olyan régi, csak félezer évről lehet szó.
</div>
<div> </div>
<div>Az is érdekes, hogy a legszebb példáidban (település-település között) tkp. mindenki valahonnét városba megy. Szalontát, Budát akkor is megillethette a "fel" presztízse. Igazán izgalmas XIX. századi vagy régebbi folklórpélda az lehetne, ha faluról falura alak lenne. S persze ezen alakoknak kirajzolódhatna valamelyes statisztikailag megbízható tipológiájuk. Nem tudom, ha van még ilyen mikrofilológus hajlamú a bölcsészeim között, lehet, hogy valakinek javaslom majd szakdolgozati témának az igekötők irányjelölő funkcióinak történeti áttekintését.
</div>
<div> </div>
<div>Ami az igazán ősit illeti, abban a nap járása tényleg nagyon fontos lehet. erre érdekes példa, hogy észtek-finnek megőrizték a nap járása szerinti irányokat a táncmozgások lejegyzésében, azaz nincs semmi óramutató meg egyebek, hanem a forgó mozgások, még a helybenforgás is, napmenti ill. nappal szembeni irányban történik. A bökkenő csak az, hogy a finnben egyáltalán nem alakult ki az igekötők rendszere, az észtben pedig - a magyarhoz hasonlóan - intenzív germán hatásra teljesedett ki. Tehát a napmenti-napjötti királyfi, királylány szépséges nyelvi példáit nem lehet azonos korú igekötős rendszerrel összekapcsolni. Tehát az irányjelölés kérdése továbbra is igen izgalmas kérdés, de a fel- le- ki- be kérdése nem túl rég kérdés a magyarban sem. És valóban az ego az elsődleges nyelvi viszonyítási pont.
</div>
<div> </div>
<div>A faluról falura kérdéséhez annyit, hogy emlékeim szerint azonos presztízsű két hely közt az átmegyek igen általános volt Hont megyében a hatvanas évek végén az Ipoly folyása mentén, függetlenül attól hogy Bél-Szakállos-Pásztó-Visk relációjában mi volt lejjebb-feljebb.
</div>
<div> </div>
<div>Üdvözlettel:</div>
<div> </div>
<div>Pomozi Péter</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div>Igaz, hogy én csak a hatvanas évek végétől emlékezhetem Palócföldre, de a folyó<br><br> </div>
<div><span class="gmail_quote">2006/9/8, Pávai István <<a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:pavai@chello.hu" target="_blank">pavai@chello.hu</a>>:</span>
<blockquote class="gmail_quote" style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid"></blockquote></div>
<div><span class="e" id="q_10d8c48cc5571507_1">
<div>
<div>
<div dir="ltr" align="left"><span>Kedves András, Béla, Péter!</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span></span> </div>
<div dir="ltr" align="left"><span>Értem az érveiteket, de én nem arra keresem a választ, hogy nyelvileg vagy a mai logika szerint, vagy a pesti nagyképűség hatására milyen formák alakultak ki, hanem ami listánk témájához közelebb áll: a népnyelv hagyományosan hosszabb időn át miért a kelet-nyugat=be-ki irányt használta. Szerintem a dolog kulcsa maga a NAP. Ahol a NAP felkel, arra van a központ, arra haladva befelé megyünk.
</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span></span> </div>
<div dir="ltr" align="left"><span>Le-fel tekintetében, legalábbis az erdélyi falusi öregek szerint nem a lejtő és a hágó az irányadó, hanem a víz folyásiránya. Tehát ha Nagyszalontáról indult Arany János, akkor előbb lefele ment a Fekete-Körös síkján egészen a Tiszáig. Onnan pedig csak felfelé haladva lehet Budára jutni. Ha Toldi indul Szilágynagyfaluból, akkor ugyanez van, csak a Berettyó mentén halad kezdetben.
</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span></span> </div>
<div dir="ltr" align="left"><span>A Vojtek Attila által felhozott példa az általam erdélyi öregeknél tapasztalt felfogást támasztja alá.</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span>Szóval még mindig érdekelne, hogy hallottatok-e hagyományos közösségben élő emberektől hasonlót, mert engem ezen a listán nem az érdekel, hogy a városi nyelv hogyan változik, a modernitás embere hogyan határozza meg az irányt, hanem a hagyományos kultúrákban milyen jelentése volt egy-egy ilyen szófordulatnak.
</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span></span> </div>
<div dir="ltr" align="left"><span>Néhány népdalpélda is van:</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span></span> </div>
<div dir="ltr" align="left"><span>Ha felmegyek a gubaci halomra,<br>Széttekintek ott a birkafalkára.<br>Szépít, javát választom az ürünek,<br>Felhajtom a pesti kereskedõnek.</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span>(Makád, Alföld)</span></div>
<div><span>*</span></div>
<div><span>Ha felmegyek Kolozsvárra,<br>Egyenest a fellegvárra,</span></div>
<div><span>(Feketelak, Erdély)</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span>stb.</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span><font face="Verdana" color="#7c5329" size="1"></font></span> </div>
<div dir="ltr" align="left"><span>
<p align="left">Üdv. <a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="http://www.pavai.hu/" target="_blank">Pávai István</a></p></span></div></div></div><br></span></div>
<div><span class="q">-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-<br>Folkrádió az IWIW-en: <a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9287583" target="_blank">
http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9287583</a><br><br><br></span></div>
<div>
<blockquote></blockquote></div><br> </div></blockquote></div><br>