<div>Kedves István,</div>
<div> </div>
<div>lehet, hogy nem volt egyértelmű a megfogalmazásom: evidens, hogy az igekötőknek (egyeseknek) csak egyik funkciója az irányjelölés, és az is, hogy az irány alapvető szemantikai kategória, mely független az iegkötőtől. Az is világos, hogy Arany példáiról van szó, ezért talán nem bajm, hogy András helyett rád hivatkoztam, mint példaközlőre. Huszonhat levélnél ennyi moikrofilológiai tévedés becsúszhat, mert bár a gmail kiváló rendszer, még ebben sem látod egyszerre mind a huszonhat levelet.
</div>
<div>Egyébként viszont az irányjelölés is érdekes, de szerintem eddig az igekötős irányjelölésről volt szó. Ezért reagáltam erre, meg a napjötti felvetésével a napra. </div>
<div> </div>
<div>De visszatérve levelem lényegére: 1. Előrébbjutni falu-falu pélldákkal lehet, ezért is köszönjük Benke Ildikó levelét.. 2. Képzeljétek csak el, milyen kedves archaizmus, ha egy észt vagy finn táncleírásban napjötti meg napmenti irány van.
</div>
<div> </div>
<div>Üdvözlettel:</div>
<div> </div>
<div>P. Péter</div>
<div><br><br> </div>
<div><span class="gmail_quote">2006/9/8, Pávai István <<a href="mailto:pavai@chello.hu">pavai@chello.hu</a>>:</span>
<blockquote class="gmail_quote" style="PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; BORDER-LEFT: #ccc 1px solid">
<div>
<div>
<div dir="ltr" align="left"><span>Kedves Pomozi Péter!</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span>Az általam felvetett kérdés lényege nem az igekötőhasználat, hanem a különböző irányok nagyobb léptékű jelentése egyes történelmi korokban, bizonyos közösségek értékrendjében. Tehát pont nem az olyan egyértelmű eseteket hoztam föl példának, mint pl. bemegyek a kocsmába, kimegyek a rétre, mert ezeken nincs mit megvitatni. Az irányt nemcsak igekötős szerkezetben lehet kifejezni. Meggyőződésem, hogy eleink az igekötőhasználat előtt is ismerték a ki-be irányt. A városból-városba példák nem az enyémek, András vetette föl Arany Toldijára hivatkozva, én csak reagáltam.
</span></div>
<div dir="ltr" align="left"><span></span>Üdv.<br><a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="http://www.pavai.hu/" target="_blank">Pávai István</a></div>
<div> </div><br>
<blockquote style="MARGIN-RIGHT: 0px">
<div lang="hu" dir="ltr" align="left">
<hr>
<font face="Tahoma" size="2"><b>Feladó:</b> <a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:lista-bounces@folkradio.hu" target="_blank">lista-bounces@folkradio.hu</a> [mailto:<a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:lista-bounces@folkradio.hu" target="_blank">
lista-bounces@folkradio.hu</a>] <b>Meghatalmazó </b>peter pomozi<br><b>Küldve:</b> 2006. szeptember 8. 9:16</font></div>
<div><span class="q"><br><b>Címzett:</b> <a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="mailto:lista@folkradio.hu" target="_blank">lista@folkradio.hu</a><br><b>Tárgy:</b> Re: [Folklista] Kimentem Erdélybe
<br></span></div>
<div><br> </div></blockquote></div>
<div><span class="q">
<div></div>
<div>Kedves István, Anikó, Mindnyájatok!</div>
<div> </div>
<div>A magyar nyelvben is viszonylag úja a gazdag igekötős rendszer. A meg-, és el- mindkettő középzárt kétpöttyös e-vel a legrégebbiek, ezeket már az ómagyar kor elején is használták nemcsak határozószóként, hanem láthatóan igekötőként is.
</div>
<div> </div>
<div>Nagyon izgalmas és szép kérdés a régebbi népnyelvi logikát megpróbálni tettenérni tehát, de arra célzok ezzel, István, hogy a gazdag helyjelölő-igekötőrendszerre épülő nyelvi logika nem is olyan régi, csak félezer évről lehet szó.
</div>
<div> </div>
<div>Az is érdekes, hogy a legszebb példáidban (település-település között) tkp. mindenki valahonnét városba megy. Szalontát, Budát akkor is megillethette a "fel" presztízse. Igazán izgalmas XIX. századi vagy régebbi folklórpélda az lehetne, ha faluról falura alak lenne. S persze ezen alakoknak kirajzolódhatna valamelyes statisztikailag megbízható tipológiájuk. Nem tudom, ha van még ilyen mikrofilológus hajlamú a bölcsészeim között, lehet, hogy valakinek javaslom majd szakdolgozati témának az igekötők irányjelölő funkcióinak történeti áttekintését.
</div>
<div> </div>
<div>Ami az igazán ősit illeti, abban a nap járása tényleg nagyon fontos lehet. erre érdekes példa, hogy észtek-finnek megőrizték a nap járása szerinti irányokat a táncmozgások lejegyzésében, azaz nincs semmi óramutató meg egyebek, hanem a forgó mozgások, még a helybenforgás is, napmenti ill. nappal szembeni irányban történik. A bökkenő csak az, hogy a finnben egyáltalán nem alakult ki az igekötők rendszere, az észtben pedig - a magyarhoz hasonlóan - intenzív germán hatásra teljesedett ki. Tehát a napmenti-napjötti királyfi, királylány szépséges nyelvi példáit nem lehet azonos korú igekötős rendszerrel összekapcsolni. Tehát az irányjelölés kérdése továbbra is igen izgalmas kérdés, de a fel- le- ki- be kérdése nem túl rég kérdés a magyarban sem. És valóban az ego az elsődleges nyelvi viszonyítási pont.
</div>
<div> </div>
<div>A faluról falura kérdéséhez annyit, hogy emlékeim szerint azonos presztízsű két hely közt az átmegyek igen általános volt Hont megyében a hatvanas évek végén az Ipoly folyása mentén, függetlenül attól hogy Bél-Szakállos-Pásztó-Visk relációjában mi volt lejjebb-feljebb.
</div>
<div> </div>
<div>Üdvözlettel:</div>
<div> </div>
<div>Pomozi Péter</div></span></div>
<div>
<blockquote></blockquote></div></div><br>-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-<br>Folkrádió az IWIW-en: <a onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)" href="http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9287583" target="_blank">
http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9287583</a><br><br><br></blockquote></div><br>